Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-08-17 / 33. szám
XXIV. évfolyam. 33. szám. SOMOGYVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden csütörtökön. I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. 344. kgy. 18040/1905. szám. Alispáni évnegyedes jelentés. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Előrebocsátásával annak, hogy a vármegye szeretett alispánja súlyos betegségéből már annyira felépült, miként maholnap teljes felüdülés céljából éghajlat változtatására is képes lesz, de énífíi az utóbbi indokból a közügyektől magát még egy ideig távoltartani kénytelen/lévén, helyette a lefolyt évnegyed eseményeit és a tett intézkedéseket a következőlJaeg terjesztem a tekintetes törvényhatósági bizottság elé. Mindenekelőtt meg kílLyemlékeznem azon rendkívüli súlyos csapásról, mely hazánkat József főherceg Qrjgászári és királyi Fenségének elhunytéval érte. Meg- mérhetlen a veszteség, melynek súlyát átérzi az egész magyar nemzet; — a szeretetteljes részvét könye milliók szeméből fakad, mert a magyar földnek rajongó szeretete, a magyar nyelvnek zengzetes ismerete, nemzeti vágyaink teljes átérzése s a szegény nép iránt táplált testvéri szeretet temettetett el benne! Indítványozom, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága Őfensége elhunyta feletti mély fájdalmát jegyzőkönyvileg örökítse meg és a gyászba borult fenséges asszonyhoz hódoló részvétiratot intézzen. Megjegyezvén, hogy a boldogult főherceg ravatalára a vármegye mély fájdalma és részvéte jeléül koszorú helyeztetett s temetésén főispán ur vezetése alatt küldöttségileg vett részt. Fájdalommal bár, de ezúttal meg kell emlékeznem azon nagy veszteségről is, mely vármegyénket egyik vezérférfia báró Inkey Istvánnak szintén ezen évnegyedben történt elhunytával érte. Mert a megboldogult, mint egyike a vármegyei legtöbb adót fizetőknek nemcsak közszeretetben álló tevékeny tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, de e mellett évek során át a vármegye közönségének bizalmából a közigazgatási bizottságnak is mindenki által igaz tisztelettel körülvett lelkiismeretes, buzgó tagja volt. Ugyancsak ezen évnegyedben jobblétre szenderült vármegyénk egy másik szeretett fia is Szalay Ágoston vármegyebeli földbirtokos s a törvényhatósági bizottságának hosszú évek során szintén virilis tagja, ki bár kir. törvényszéki, illetve tábla bírói minőségben más vármegye területén szolgálta hazáját, mégis kedves szülővármegyéjének mindig hű bajnoka és tántorithatlan híve volt. Végül fájó szívvel jelentem be tiszttársamnak, dr Roboz Zoltánnak, a vármegye szeretve tisztelt nagy képzettséggel birt levéltárnokának f évi. julius 24-én történt elhunytál, ki roncsolt egészségi állapota dacára is, azt mondhatni elhalálozása napjáig, tiszti kötelmeinek mindig lelkiismeretesen megfelelni iparkodott, sőt a vármegyei gazdasági egyesületnek is éveken át tevékeny titkárja volt. A vármegye soha nem szűnő szeretete kisérje és az Eg áldja vármegyénk halottjainak porait! Indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottságnak a megboldogultak elhunyta feletti fájdalma jegyzőkönyvbe iktattassék s azok gyászoló családjaihoz részvétirat intéztessék.
