Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-08-03 / 31. szám
312 Somogyvármegye Hivatalos Lapa. 31 sz be a halálesetfelvételi ívbe s a halálesetfelvételi ivet hiányos alakban terjessze be az elhalálozás helyén illetékes kir. járásbírósághoz, törvényellenes az az eljárás is, hogy ez a járásbíróság a halálesetfelvételt a netán szükséges pótlások és kiegészítések elrendelése nélkül küldje át az örökösödési eljárásra illetékes kir. járásbírósághoz és csak ez utóbbi intézkednék a halálesetfelvétel kiegészítése iránt. Az 1894 : XVI. t.-c. 12. §-a ugyanis határozottan rendelkezik abban a tekintetben, hogy a haláleset felvételénél mit kell kinyomozni és hogy a kinyomozandó adatokat a halálesetet felvevő közeg nemcsak a községi elöljáróság rendelkezésére álló, hanem a beszerezhető hivatalos adatok felhasználásával állapítja meg. Eszerint nem lehet a halálesetet felvevő közeget felmenteni attól, hogy a szükséges adatokat esetleg más község elöljáróságával való levelezés utján nyomozza ki. Az 1894 : XVI. t.-c. 22. §-a szerint a járásbíróság köteles a hozzá beterjesztett halálesetfelvétel adatainak pótlása és kiegésztése iránt intézkedni és csak az erre vonatkozó intézkedés foganatosítása után teheti át a haláleseti fel vételi “ivet az örökösödési eljárásra illetékes kir. járásbírósághoz. A haláleset felvételének célja ugyanis az elhalálozás tényének és idejének megállapításán kívül mindazoknak az adatoknak kipuhatolása és összegyűjtése, amelyekből a bíróság az elhalt személy és hátrahagyott vagyonának viszonyait előzetesen megismerheti s a mely viszonyok a további eljárásra kiindulási pontul szolgálhatnak. Addig, amig ezek az adatok a halálesetfelvételi ívben kitüntetve nincsenek, a bíróság amelyhez a hiányos halálesetfelvétel beterjesztetett a további eljárás tekintetében egész biztonsággal helyes irányban nem intézkedhetik, hanem előbb az 1894 : XVI. t.-c. 22. §-ában jelzett pótlások és kiegészítéseket kell eszközöltetni. Ezek szerint a halálesetet az elhalálozás helyére nézve hivatott közegnek kell teljesen felvenni, a bíróság pedig azt az 1894: XVI. t.-c. 20. és 22. §§-ai értelmében tartozik ellenőrizni azokban az esetekben is, amikor az elhalt egyénnek nem az elhalálozás helyén volt a rendes lakóhelye. Budapest, 1905. julius hó 20-án. A miniszter helyett: Széli Ignác államtitkár. 18896/1905. sz. Ezen belügyminiszteri körrendeletét tudomásul vévén, v a 1 a- mennyi főszolgabíró (polgármester) úrral és a községi elöljáróságokkal tudomás és miheztartás végett közlöm. Kaposvár, 1905. évi julius 27. Alispán helyett: Gabsovits, s. k., főjegyző. Hivatalos másolat. 19241/1905. számhoz. 6654. sz. elnöki 1905. Magyar királyi honvédelmi miniszter. Somogyvármegye közönségének. Tudomásvétel végett közlöm, nogy a behivójegyeknek a hadseregbeli Védtörvény Utasítás III. rész 33. §, illetve a honvédségi Védtörvény Utasitás III. rész 32. §-bau említett kifüggesztése jövőre nem az illetőségi községben, hanem a behívott legutóbbi tartózhodási helyéhez legközelebb fekvő csendőrőrsöknél, illetve csendőrségi laktanyákon, Budapesten a m. kir. államrendőrségnél fog megtörténni és hogy a kifüggesztés tartama kivétel nélkül 8 (nyolc) napra fog terjedni. Budapest, 1905. julius hó 25-én. Bihary, honvédelmi miniszter. 6654. szám elnöki 1905. Magyar királyi honvédelmi miniszter. A folyó évi 6593. ein. számú rendeletemből kifolyólag még a következőket hagyom meg: 1. Azon esetben, ha a posta részéről a behivójegy ismeretlen tartózkodás, avagy az átvétel megtagadása miatt kézbesithető nem lenne, a postaküldemény a megfelelő megjegyzéssel ellátva a honvédkiegészitő parancsnoksághoz vissza fog küldetni. 2. Ha a posta valamely behivottnak címzett küldeményt azzal küldi vissza, hogy a tartózkodási hely ismeretlen, akkor az illető újból behívandó és pedig: •') a tényleges szolgálatra behivottak „azonnalra“,
