Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-07-20 / 29. szám
294 29 sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapa. Ezen szabályellenes eljárás korlátozásához magam is hozzájárulok azzal, hogy a községi közegeket ez irányban kitanitom s a tudomásomra hozott eseteknek rendes mederbe terelését elrendelem s megtörténtét ellenőrizem, de ahol az eseteket elhallgatják ott nem segíthetek és különben sem mehetek el valamennyi községbe vizsgálatra. Miért is felmerült a szüksége oly ellenőrzés alkalmazásának, mely minden szabálytalanságot megakadályoz. E végből indítványozom: Méltóztassék utasítani a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget, hogy úgy a községek költségvetésének megállapításánál miként a községi számadások felülvizsgálatánál észlelt minden oly tételt, mely 15 éven alul levő és a gyer- mekmenhely kötelékébe fel nem vett gyermeknek tartására szánt vagy felhasznált dijakra vonatkozik, mint szabályellenest nehézményezzen, egyúttal pedig az illető gyermek elhagyottságát az árvaszéknek, az elhagyottá nyilvánítási eljárás megindit- hatása végett, kiilön-külön tudomására hozza. Kaposvárott, 1905. évi julius hó 11-én. Bosnyák László, árvaszéki elnök. 17788/1905. szám. V a 1 a in ennyi k ö z s é g i e 1 ő I j ár ó s á g g a I tudomás s a kaposvári ki r. p. ii. i. m. rendelt számvevőséggel ahhoztartás végett közlöm. Kaposvár, 1905. évi julius 17. Alispán helyett: Gabsovits, s. k., főjegyző. Hivatalos másolat. 17859/1905. sz.-hoz. 33898/1—b/1905. B. M. számú körrendelet. Utasítás a cselédadó körüli eljárás szabályozása alkalmából a cselédek illetőségének mikénti tárgyalására nézve. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatógnak. A cselédosztályhoz tartozó egyének vitás illetőségének tárgyalása során az érdekelt községek oly indokolással szokták még a 10 évig egy helyen lakott cseléd illetőségét is megtagadni, hogy „a községi terhekhez hozzá nem járult, neve az adókönyvben és az I. és II. osztályú keresetiadó-lajsíromban nem fordul elő stb“. Ezen idokolás alapjául rendszerint azon körülmény szqlgál, hogy az I. osztályú adót fizető cselédek nevei az adókivetési lajstromból kihagyatnak. Minthogy azonban a cseléd nemcsak saját személye után, de 16 éven felüli családtagjai után is kivétel nélkül minden községben meg van róva cselédadóval; minthogy továbbá az I. osztályú kereseti adó alá eső cselédek megadóztatásánál a cselédek mindenkor névszérint Írandók össze és a reájuk kivetett adó tételenkint tüntetendő fel: nyilvánvaló, hogy amig egyrészről a községeknek fenti felfogása téves és helytelen, addig másrészről a cselédek adóját összeíró hatósági közegek eljárása merőben szabálytalan. Tekintettel arra, hogy ebből a vitás illetőségi kérdések tárgyalásánál igen sok bonyodalom származik, sőt az önjogulag illetőség való szerzés tényének megállapítása igen gyakran lehetetlen: azon viszásságok megszüntetése szükségessé vált. A m. kir. pénzügyminiszter ur saját hatáskörében már külön intézkedett az irányban, hogy az adókivetés (előírás) körül hasonló szabálytalanság többé elő ne forduljon. Az illetőségi kérdéseknek ilyen esetekben való tárgyalására nézve pedig az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a rendelkezésének helyes alkalmazása szempontjából az igazság- és pénzügyi miniszter urakkal egyetértőleg a következő utasítást adom. Azon esetekben, mikor valamely illetőségét kereső cseléd 4 év óta lakik állandóan egy községben s a község ellen az idézett t.-c. 9. §-ában felsorolt kifogásokat nem érvényesíttette és a neve az I. és II. osztályú kereseti adólajstromban előfordul, föli éve természetesen, hogy az illető községben községi pótadó is van kivetve, s annálfogva azon cseléd a község terheinek viseléséhez is, habár csak közvetve munkaadója utján, de tényleg hozzájárul, az önjogulag szerzett illetőség azon község terhére, az idézett t.-c. 10 §-ának minden kétséget kizáró rendelkezései értélmében mindenkor megállapítandó s ha a község az illetőség elismerését netalán mégis megtagadná, annak elismerésére szoritandó.
