Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)
1904-09-08 / 36. szám
36. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 635 tőkekamat, tehermentesítési járulék, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója kitüntetve és az illető kir. adóhivatal által hitelesítve legyen. 2. Minden adózó az egy törvényhatóság területén fizetett állami adójának főösszege után lévén útadóval megterhelendő, a községi elöljárók (községi, illetve körjegyző és városi számvevő) a más községben adózók állami adóját (cselédek után előirt I. oszt. kereseti adó kivételével) tegyék át azon község elöljáróságához, melyben az adózó állandóan lakik; de idegen törvényhatóság területére adózó alapot áttenni nem lehet. Azon nagybirtokosok állami adója, kik a vármegye több községében adőfizetők azon községhez teendő át, a hol az uradalom központja van. Ezeknél is kiilönösenfigyelni kell a cselédadóra, mely a fentiek szerint adóalapul nem szolgálhat. Megtorlás nélkül nem hagyom többé az oly mulasztást, hogy ha ily uradalmak adója a központba nem tétetik át. 3. A más községbe áttett és vidékről érkezett állami adókról tételenkint két kimutatás lesz szerkesztendő, az első kimutatás tételeit képezik azon adózók és adók, melyek az adóhivatal által hitelesített főösszegből levonandók, — a második kimutatásban pedig azon tételek szerepelnek, melyek az illető község adóalapját növelik. 4. A vasúttársaságok terhére ingatlanaik állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári kir. állampénztárnál (adóhivatal) lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, — m i n é 1 f o g v a a vasutakat terhelő állami egyenes adó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez szintén beterjesztendő s a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő. 5. Figyelmeztetem egyidejűleg az elöljáróságokat, hogy az állami tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik után adót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. és kir. szab. déli vaspályatársaság alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok és szolgák) terhére is a központban külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetik ki az útadó, ennélfogva a községi kivetési lajstromok beterjesztése alkalmával a jelentésben feltüntetendő, vájjon nevezetteknek állandó illetményeik után kivetett adójukon kivül van-e és mennyi egyéb az útadó kivetés alapjául szolgáló állami egyenes adójuk? 6. Népiskolai tanítók (az állami iskoláknál alkalmazottak kivételével, kik minden esetben útadó mentesek) csak azon esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb. 7. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1902. évi 2202. sz. elvi jelentőségű rendelete értelmében, minden adó alany tehát férj, feleség, gyermek, vő külön rovandó meg útadóval, a közigazgatási bíróság idevonatkozó döntvénye csakis azon esetre vonatkozván, ha az adóalanyt a házastársak által közösen használt birtok képezi.
