Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-11-19 / 47. szám

három évet számítván) s a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés, Ideértve az esetleges személyes és fizetési pótlékot, úgy a 30|l894. illetve 495)1898. sz. törvényhatósági határozattal rendszeresített fizetési pótlékot, valamint a 159)1900. számú törvényhatósági szabályrendelettel rendszeresített korpótlékot is mellék- járandóságok nélkül.

I9 § A szolgálati idó a megválasztatás vagy kineveztetés, illetve az esküté el napjától számittalik.

20. §. Nem rendszeresített vmegyei álláson töltött oly szolgálat, mely a beszámítható vmegyei szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is megelőzte, az ezen nyugdíjalapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál semmi körülmények közt tekintetbe nem vehető. Ellenben a rendszeresített álláson bár ideiglenesen vagy próbaidőre, de eskütétel melleit töltött szolgálat ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszámilandó.

Aki 10 évig e vármegye szolgálatában áll s ez alapon állandó ellátásra tarthat igényt, annak az ezen szolgálatát közvetlenül megelőző, azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet I878. évi január 1-e óta az állam szolgálatában töltött (I885. évi XI. t.-cz 8. §. 6-ik pont 3- ik bekezdés).

Ugyanez áll azon társtörvényhatóságoknál töltött szolgálatra nézve is, melyek hasonló viszonosságot állapítottak meg.

Ily beszámításra azonban csak az tarhat igényt, aki előbbi szolgálata után sem végkielégítésben, sem egyéb ellátásban nem részesült.

21. §. A szolgálatnak általában megszakítás nélkülinek kell lennie. A megszakítás előtti idő ellátási, úgy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat.

Kivételt csak a következő esetek képeznek:

a) ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kimaradt, de későbben ismét megválasztatott;

b) ha az ezen nyugdíjalapból nyugdíjazott egyén ismét tényleges vármegye szolgálatban alkalmaz- tatik;

c) ha szolgálati idejét a tényleges katonai szolgálat szakítja meg, mely esetben szolgálati ideje a katonaságnál töltött idő leszámításával, folytonosnak tekintendő;

d) ha a vármegyei szolgálatban állott egyének az alkotmányos kormány avagy társhatóság szolgálatából visszatérnek.

Ezen esetekben az ezen alapból való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával az előbb eltöltött vármegyei szolgálati idő is a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó lészen.

De ily beszámításban nem részesülhet az, ki előbbi szolgálata után már végkielégitést vagy egyéb ellátást nyert

2.2 § A nyugdíjazás ahhoz képest, amint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet.

23. § Az évi nyugdíj iO évi beszámítható szolgálati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés (személyes és fizetési pótlék és korpóllék) 40

%-ában állepittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után ugyancsak a rendszeres évi fizetés 2°/0 a járul mindaddig, míg a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér; a rendszeres évi fizetéshez értve az esetleges személyes és fizetési pótlékot úgy a 30)1894- illetve 495|I898. számú törvényhatósági határozattal rendszeresített fizetési pótlékot, valamint a 159)900. számú törvényhatósági szabályrendelettel rendszeresített korpótlékot is.

24 §• A nyugdíj élvezete ideiglenasen felfüg- gesztetik, ba a nyugdíjazott az államnál vagy társhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára

oly mérvben, mint amely mérvben ujabbi fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatásának alapjául szolgált javadalmazást.

25- § Az ellátásra való igény végleg megszűnik :

a) ba valaki állását engedély nélkül elhagyta 8 e miatt fegyelmi utón hivatalvesztésre ítéltetett ;

b) ha valaki állásáról lemondott, ide nem értve a 16. §. 1. a) és 2. pontja esetében, valamint az az általános tiszlujitás előtt történt lemondást;

c) ha a nyugdíj jogosított büntetendő cselekményért hivatalvesztéssel büntettetett;

d) ha a nyugdíj jogosított a szolgálat kötelékéből büntetéskép bocsáttatik el.

26. §. A nyugdijjazott egyének nyugdija végleg megszűnik:

a) ha az illető megszűnik a magyar állam polgára lenni;

b) ha az illető a vármegye szolgálatában rendszeresített állásra ismét alkalmaztaUk.

27. §. Ha a nyugdíjazás, illetőleg ellátás feltételéül a 16. § ban megszabott körülmények előbb állnnak be, mintsem a nyugdíjra, illatőleg ellátásra igényt tartó egyének 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, vagy ha a vármegyei szolgálatot tényleges katonai szolgálatra való behívás folytán megszakítani kénytelenek és a tényleges katonai szolgálat befejezte után állásukat újból elfoglalni nem kívánják, az alap részére befizetett összeg visszatérítésére igényt nem tarthatnak s az minden visszkereset nélkül az alap tulajdona marad. Ha azonban beszámítható szolgálati idejük az öt évet meghaladja, vagy a fennebb említett tényleges katonai szolgálat befejezte utáu állásukat újból elfoglalni kívánják, de arra nem alkalmaztatnának, a befiizetett (összeget kamat nélkül visszakapják.

28 §. Ha valaki az előző §-ban emlitett körülmények folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, későbben ismét vármegyei szolgálatba lépne, az első szo'gá'at alkalmával vármegyei szolgálatban töltött ideje is esak azon esetben számittattik be leendő ellátásába, ha a visszavett dijjárulékokat az alapba kamatostul ismét befizette, különben csak az uj szolgálati ideje szolgálván leendő ellátása zsinórmértékéül.

29. §. A jelen szabályzat értelmében nyugdíj vagy ellátásra jogosított és nyugdíjazott egyének özvegyei nyugdíjra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálati idején vagy még azelőtt, törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunytának alkalmával attól törvényesen elválva nem volt.

30. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll;

aj ha a* házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett;

b) ha a házasság kötése alkalmával • férj ugyan még tényleges vármegyei szolgálatban állott, de már 60-ik életévét túlhaladta.

31. § Az öz egyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdijképen illette volna, azonban az 2400 korona összeget meg nem haladhat.

Az özvegy özvegyi nyugdijából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles.

32. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tíz évre még nem terjed, törvényes leszármazók biányábau (34. §.) özvegye visszakapja a férje által lefizetett nyugdijjárulékokat kamat nélkül, de nyugdíjban nem részesül.

33 §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan terjed.