Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

arm, hogy a körülményekhez képest az orvoslás iránt nem egyszer intézkedhettem is.

De mindez nem eléggé hatékony a szóban levő visszaéléseknek — a hol s amennyiben előfordulnak — teljes meggállására és kiküszöbölésére, hanem szükséges, hogy az oltványokat megszerző szőlőbirtokosoknak az ily visszaélések ellen való megvédésében még egy további lépés tétessék, a végből, hogy a károsult szőlőbirtokos tájékoztassék az iránt, hogy mi alapon, minő eljárás mellett kereshessen orvoslást a rajta esett sérelem miatt.

Erre nézve az alábbiakra figyelmeztetem a Czimet:

Az igazságügyminister ur, a kit ezen kérdésben nézetének közlésére kértem fel. a következőkben nyilatkozott ;

A szőlőoltványok áruba bocsátását és forgalomba- hozását tárgyazó ügylelek rendszerint adásvételi, vagy hasonló természetű visszterhes ügyletek, amelyeknél az eladót vagy az elidegenitót magánjogi felelősség, nevezetesen a szavatosság terheli arra nézve, hogy az elidegenítés tárgya neu szenved oly hiányban, mely értékét vagy rendeltetésének megfeleld használhatóságát kizárja, vagy számbavebe'ően csökkenti, úgyszintén, hogy az elidegenítés tárgya a kikötött tulajdonaággal bir. — A magánjogi szavatosságnak ez a szabálya fedi azt az esetet is, amikor a szőlőoltvány nem tökéletes, azaz nem jól forradt, vagy nem azonos fajtájú.

Bírói gyakorlatunk is a legmesszebb menő módon terjeszti ki az eladó felelősségét, a kir Curiának 33O66II885. sz. alapvető és a jelen esettel hasonló vonatkozású elvi jelentőségű Ítélete nyomán (Márkus : Felsőbir. e. hat. 2. kiad, I. kötet 439 1. 1015 sz) a melyben kimondta, hogy az »eladó magkereskedő a vevő és termelő irányában az eladott mag minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és fel lősséggel tartozik akkor is, midőn az eladott magért a vevő részéről ny;lván a jótállás és a felelősség kikötése az el dó részéről különösen biztosítva nem is volt« és hogy »az eladó felelős azon kárért is, mely a mag minőségének tulajdonítható.«

Ezen az alapon mindenki, aki szóiőoltványt vesz, teljes «ikerrel léphet fel az eladó ellen, ha az neki nem tökéletes vagy nem azonos fajtájú oltványt szállított.

De itt már külömbséget kell tennünk;

a) azon esetek közt, amikor az oltvány jó vagy rossz minősége némi szakértelemmel már eleve felismerhető (nem teljes forradás, nem ép, egészséges gyökérzet, kevesebb mint legalább egy hajtáson legalább négy teljesen érett, világoz szem, felismerhető betegség) antraknozis, lisztharmat, peronoszpora stb. (a jégverés által okozott sérülések, fagyfoltok stb.) és

b) azon esetek közt, a mikor az oltvány jó vagy rossz minősége eleve (a vevő által) nem, hanem csak az elidegenítő, az eladó által ismerhető fel, illetőleg az oltvány rósz minőségéről az elidegenítő (eladó) egyébként tudott (a faj>a azonossága)

Az aj alatti esetekben az elidegenítő magánjogi felelőssége elesik.

Ezért ezekben az esetekben a vevő (megrendelő) ne fogadja el az oltványokat, hanem utasítsa azokat vissza, ha a vételárt teljesen vagy részhen kifizette, a fizetett vagy előlegezett összeget követelje vissza és követelje a felmerült költségeinek 8 ha kára volt, a kárának is megtérítését,

A b) alatti esetekben érvényesítse az átvevő (vevő. megrendelő) az elidegenítő (eladó) ellen kártérítési követelését azonnal, mihelyt az oltvány rossz, vagy megnem felelő minősége (más fajta, mint a milyenre a szolgáltatás kiköttetett) felismerhető és megállapítható.

Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a megnem felelő minőség (másfajta) az alanynál, vagy az arra oltott nemes fajtánál fordul-e elő. Ha a kikötöttnek megnem felelő minőség (fajta) az alanynál fordul elő, annak bizonyítására amellett, hogy például kellő m velőst tételezve fel, az egész ültetvény nem fejlődik, hanyatlik, vagy éppen pusztul — szolgálhat az, ha az egyik-másik elültetett tőkénél az alanyfajta kihajt, amelyből felismerhető és megállapítható, hogy a kikötöttnek meg, vagy nem felelő alanyfajtája oltvány szállíttatott-e ? (Például ha alanyfajtául a talaj minőségének megfelelően R'pária Portalis volt kikötve s a kihajtott alanyok Vitis Solonist vagy Rupestri* féléket mutatnak )

Viszont az, hogy a nemes fajta az-e, amelynek szolgáltatása k>köttétett, természetesen az oltványtőke nemes részének hajtásaiból lesz felismerhető és megállapítható.

Mind az a) mind a b) alatti esetekben szükséges, hogy a szőlősgazda kellő óvatossággal és körültekintéssel járjon el s hogy eljárásának s követelésének igazolására az átvételnél s az elültetésnél a szükséges bizonyítékokat (ahol hegyközség van, a hegyközségi elöljáróság, ahol nincs, a közigazgatási község elöljárósága részéről) szerezze be.

Különösen szükséges a bizonyítékok beszerzése a b) alatti esetekben annak igazolására, ho^y az átvevő (vevő, mégrendelő) ugyanazokat az oltványokat ültette el. amelyet et az elidegenítő (eladó) neki szállított.

Magától értetik, hogy az ese're. ha az elidegenítő (eladó) az átvevő (vevő, megrendelő) követeléseit békés utón kielégíteni nem volna hajundd, azok az utóbbi által az elidegenítő (eladó) ellen birói utón keresendők.

Ha az átvevő (vevő, megrendelő) a birói útra lép, alapítsa kéréseiét a kir. Curiának fennebb idézett hasonló vonatkozású elvi jelentőségű itéletere is.

Utasítom a Czimet, hogy valahányszor szőlősgazdákkal érintkezik, világosítsa fel őket a jelen ren- deletemben foglaltakról s adjon nekik keUŐ oktatást a fentiek értelmében követendő eljárásról.

Budapesten, I9O2. május 2iJ én.

Darányi sk.

A másolat hiteléül : Hegedűs s. h. igazgató h.

Valamennyi m. kir. vinczellériskola és a csálai éa baraczkai szőlőtelepek igazgatóságának, valamennyi m. kir. szőlőszeti- és borászati kerületi felügyelőnek és a felügyelői kerületekbe vagy vinczellériskolákhoz be nem

osztott összes szőlőszeti szakközegeknek is.

5000. sz. I9O3.

Ezen földm. ministeri körrendeletét csatolmányával együtt a Vármegyei hivatalos lap utján valamennyi főszbiró (polgármester) úrral és községi elöljáróságokkal tudomás és a szőlőbirtokosság megfelelő figyelmeztetése végett közlöm.

Kaposvár 1903. márczius 2-án.

ÍXCadr, alispán. 30.

12,249. Ill-b. 1903. B. M. számú körrende'et.

Az erdei kihágások tárgyalása alkalmával felmerüli s az államot illető eljárási költségeknek az illetékei m. kir. adóhivatalba való beszállítása tárgyában.

(Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

A községi s némely más erdők éa kopár terű letek állami kezeléséről szóló I898. XIX. t.-cz. 11. §-t a m. kir. állami erdőhivatalokat és a m. kir. járás erdőgondnokságokat pénzkezeléssel nem bízza meg aminek következtében az erdőhivatalok és erdőgond