Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-12-31 / 53. szám
tartóssága vagy értéke tekintetében káros változást szenvedne. 9. §. Felmentést adhat továkbá a kereskedelemügyi m. kir. minister az oly anyagokra is, melyekről a munkaadó hitelesen igazolni képes azt a körülményt, hogy azok származási, illetve beszerzési helyükön olyan eljárásnak vettetnek alá, mely a szabályszerű fertőt- lenitéssel egyenértékűnek tekintendő. 10. §. Nem fertőtlenített szőrökkel végzendő munkákra, valamint a fertőtlenítésre fiatal munkások és gyermekek nem alkalmazhatók, valamint oly felnőtt férfi és női munkások sem, a kiknek valamely fedetlen testrészükön, különösen pedig az arczon, nyakon, kezeken stb. bőrsérülésük van. 11. §• A nem fertőtlenített nyersanyag osztályazása és gerebenezése a többi helyiségektől elkülönített helyiségekben végzendők. Oly gépek, melyek a szőrök összekeverésére, tisztítására, tépésére szolgálnak, (mint pl. az u. n. farkasok) porköpenynyel legyenek körülvéve, a melyekből a port egy aspirator (szívókészülék) a porgyűjtőbe vezesse el A gyűjtött por, »mennyiben nem fertőtlenített anyagból származik, tűzben elégetendő. 12. §. A nem fertőtlenített szörfélék feldolgozásával, valamint a fertőtlenítéssel foglalkozó munkások részére a munkaadó, a munka alatt viselendő s külön e czélra szolgáló munkásruhákat (köntöst és sapkát) köteles tartani. E ruhák a munkaidőn kívül a külön létesítendő öltözőhelyiségben, egy bizonyos meghatározott helyen tartandók, onnan el nem vihetők s állandóan csak egy és ugyanazon munkás által hordhatók. E ruhák hetenkint egyszer fertőtlenitendök. A munkaadó továbbá gondoskodni tartozik arról is, hogy a munkások — vagyis a kik nem fertőtlenített anyagokkal dolgoznak — hetenkint egyszer meleg fürdőt vegyenek. A munkások étkezés, illetőleg az étkező helyiségbe való belépés, valamint az ipartelepről való eltávozás előtt munkaruhájukat letenni, kezeiket, arczu- kat és nyakukat szappannal megmosni és szájukat vízzel kiöblíteni. 13. §, A munkahelyiségek elég tágasak és ssellösek legyenek s naponta kétszer szellőztetendök. E végből az ajtók és ablakok- a munka megkezdése előtt és után, valamint a munkaközi szünetek alatt is, de naponkint legalább is kétszer x/i—V* óráig nyitva tartandok, mely idő alatt a munkásoknak a helyiségeken kivül kell tartózkodniok. Takarítás alkalmával a por képződését lehetőleg kerülni kell; e czélból a padlózatról a por és hulladékok nedves söprűvel feltörlendők és elégetendők. A helyiségek falai ha nem moshatók, évehkint legalább kétszer frissen bemeszelendők s a padlók tertőtleni- tendők. A munkaasztalok naponta nedves ruhával vagy seprővel letakaritandók s hetenkint legalább egyszer lemosandók. Uj telepek létesítésénél vagy a meglevők na- gyobbitásánál mindazon helyiségek, melyekben a munka porképzödéssel jár, oly légtérrel bírjanak, hogy az azokban foglalkoztatott minden egyes munkásra legalább 15 köbméternyi jusson. A padlók a nedvesség behatásától mentesek, tehát betonból, czementből vagy aszfaltból stb. ké~ szültek legyenek. 14. §. A munkaadó köteles jegyzéket vezetni arról, hogy honnan szerzi be a nyers anyagot, mikor és mennyit, a hogy mikor és mily eljárással végezte a fertőtlenítést. 15. §. A munkahelyiségekben az étkezés feltétlenül eltiltandó Nagyobb ipartelepeken tehát a telepnek egy pormentes részén külön étkezőhelyiség létesítendő a munkások számára, mely a hideg időszakban fütendő. Ily étkező helyiségek létesítése csak oly telepeken engedhető el, melyeken a munkások egyáltalán nem étkeznek a telepen való tartózkodásuk alatt. A mosdás czéljaira az öltözőhelyiséggel kapcsolatban mosdó helyiség is létesítendő mely az öltöző- helyiséggel közös is lehet, s melyben a mosdóeszköz, szappan és tiszta törülköző elégséges számban álljon a munkások rendelkezésre. 16. §. Ezen szabályrendelet a munkahelyiségben kifüggesztendő s annak a munkásokra vonatkozó ren» delkezései (10, 12 , 15. § ok) a munkarendbe is felveendők. n. §. Az, aki jelen rendeletben előirt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, amennyiben mulasztási sem a büntető törvénykönyvek, sem 1884. évi XVII. t.-cz^ elbírálása alá nem esik, — az 1884. évi XVII. t.-cz. 166 § ában megjelölt iparhatóságok által az 1893. évi XXVIII t-cz. 37. §a alapján büntetteti«, és pedig a rendelet intézkedéseit meg nem tartó munkaadó ezen szakasz 2-ik, illetve 3-ik bekezdése értelmében 200, illetve 600 koronáig, az alkalmazott pedig 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel. 18. §. Jelen szabályrendelet a hihirdetés napját követő három hónap múlva lép életbe. Budapest, 1903. deczember 2-án. A minister helyett: Gróf Serényi, államtitkár. 28308. sz. 1908. Ezen kereskedelemügyi ministeri körrendeletét csatolmányával együtt a vármegyei hivatalos lap utján valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral tudomás és ahhoztartás végett közlöm. Kaposvár, 1903. deczember 18-án. Alispáni szék üres : Gdbsovits, főjegyző. 39. sz. Rendőri körözvények. 27545. Szente József kisdobszai lakosnak múlt hó 20-án a délutáni órákban egy drb 1 éves fehér göbe sertése ismeretlen irányban elszaladt s azóta tulajdonosa által föltalálható nem volt. — Körözendő. 27652. Fejes János kadarkuti lakos a kaposmérői járlatkezelő által 1002. évben 106. és 85343. sz- a. egy drb ll/8 éves vörös-tarka bikáról kiállított járla- tot bizonytalan helyen és időben elvesztvén. — Megsemmisítendő. 27665. Bala István kéthelyi lakos részére a helybeli körjegyzőség által 1002. évben 355. és 77225. sz.
