Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-11-26 / 48. szám
A trachoma állásában említésre méltó változás nem történt, a nagy munkaidó miatt a betegek a gyógykezelésen nem igen jelentek meg. Az idegenből Jött munkás betegek hazájukba eltávoztak. Az oltás és ujraoltások egész vármegye terül- lelén a legjobb eredménynyel teljesen befejeztettek. A gyógyszertár vizsgálatok — 4 kivételével — szintén jó eredménynyel megejtettek. A csurgói lengyár elkészült és miután ellene, különösen az áztató medencze tekintetében közegész ségi szempoutból kifogás nem tétetett, üzembe vétele megengedtetett. A kaposvári közkórházban berendezett másod* rangú bábaképezdében az 5-ik tanfolyam kezdetét vette. A szigetvári közkórháznál engedélyezett építkezések elkészültek és használatba is vétettek. A trachomával fertőzött községekben az általános szemvizsgálat megejtése elrendeltetett, az előmunkálatok folyamatban vannak. Az állategészségügyi viszonyok kedvezőtlenek voltak; mert a sertésvész fokozott mérvben terjedt ismét, a száj- és körömfájás is több községben lépett fel s gyakoriak voltak a veszittségi esetek. A sertésvész 41 községben lépett fel s jelenleg is még 33 községben uralkodik; nevezetesen Bahócsa, Csokonya, Szülök, Alsók, Csurgó, Nagymarton, Pátró, Porrogszentkirály, Attala, Bőszénfa, Csoknya, Gyarmat, Buzsák, Gamás, Látrány, Lengyeltóti, Oszlopán, Somogy- vár, Tótgyugy, Túr, Böhönye, Beleg, Felsősegesd, Háromfa-agarév, Hosszufalu, Rinyaszentkirály, Tarany^ Bécz, Boldogasszony fa, Mozsgó, Ádánd, Faluhidvég, Zieh községekben. Ragadós száj- és körömfájás lépett fel VárOs- hidvég, Szenna, Marczali, Csömend, Gomba, Boronka, Ádánd, Juth, K'liti. Ságvár, Lengyeltóti községekben, illetve, többnyire ezen községekhez tartozó pusztákon. Jelenleg még hat község vin fertőzve, minek következtében a tabi, lengyeltóti és marczali járásban az özszes he*i és országos vásárokra a hasított körmü állatoknak felhajtása tilos. Ezen betegséget ezideig mindig sikerült fellépésének helyén elfojtani s drezára, bogy a szomszédos Zala, Veszprém s Tolna vármegyékben nagy mérvben uralkodik s ezen megyékből több ízben behurczoltatott, mégis elterjedésének gátot lehetett emelni, mi nagy fontossággal bir, mert a a gazdaközönségnek mindig módjában állott kész göbölyeit külföldre elszállittatni. Veszettségi esetek 14 községben fordultak elő, többnyire embermarásokkal kapcsolatosan} a veszettségi esetek elszaporodását a kóbor ebek ellenőrzésének hiányában vélem felismerni, miért is ezen ügy helyes rendezésének s a veszettségi esetek csökkentésének módjait tanulmány tárgyává fogom tenni. Egyéb ragadós betegségek közül előfordultak ssórványos lépfene esetek 19 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 2, sertésorbáncz pedig 5 községben uralkodott. Rühkór egy esetben konstatáltatott, egy göllei czigány lován a kaposmérői szeptemberi vásár alkalmával. Takonykór miatt kiirtatott Szomajom községben egy Zalamegyéből jött vándorköszörűs lova. Felemlítem e helyen, hogy a csurgói járásból származó egy lovon a bécsi lóvágóhidon takonykórt állapítottak meg; ezen ló egy Inke községbeli czigányé volt, ki azt egy göllei czigánytól, ez pedig egy homokitól, a homoki egy mernyeitől szerezte, Mernyébe valószínűleg Bara- nyavármegyéből származott be. Az óvintézkedések valamennyi esetben megtörténtek. A mezőgazdasági viszonyokat illetőleg, most már megállapítható, hogy a termés eredmények általában ki nem elégitők. A szemes gabonákban ugyan a hozam jó közepes; de vannak vidékek, ahol ezek i* sok kívánni valót hagynak. Azonban az augusztus és szeptemberben uralgott tartós szárazság nagy hátránnyal volt a kapás növényekre, a későbbi takarmányokra és az őszi legelőkre. A szőlőkre nézve a tavaszi fagy és a virágzáskor uralgott viharos esőzések, a táplált reményeket nagyon leszállították; vannak ugyan vidékek, ahol a későn nyitott területek közepes kivételt képeznek; de általában a szüreti eredmények nagyon gyengék és a szőkébb évjáratok közzé tartoznak; a minőség az érési évadban beállott kedvező időjárás következtében teljesen kielégítő jó. Törvényhatósági utainkon a lefolyt évnegyedben a következő építkezések hajtattak végre: 1 A kaposvár—siófoki útvonalnak magyaratád— ráksi közötti 2 km. hosszú szakasza rendes kőalappal kiépíttetvén, Kaposvártól Igeiig most már egyfolytában kavicsolt utón lehet közlekedni. 2. Kiépíttetett a kaposvár—szennai útvonalnak I5OO hosszú legroszabb szakasza Szerdahelynél; azonkívül az egész útvonalon lévő összes primitiv és rósz karban levő hidak és átereszek helyébe kő, vas, illetve hetonh'dak épittettek. 3. Továbbá rendes kőalappal lettek kiép tve a a hoboli, kereki és kőröshegyi átkelési szakaszok, melyek té'viz idején, úgyszólván jaihatatUnok voltak. Itt elismeréssel kell felemlítenem, hogy Biedermann Rezső báró ur a szigetvár—drávafoki ut kiépítésére 40000 korona hozzájárulást ajánlott fel s ezen összeget a magvar általános hitelbanknál folyósította. Miért is ezen összeg felhasználása tekintetében a kir. állaro- épitészeti hivatal előterjesztése alapján h tek. törvényhatósági bizottság lesz hivatva határozni. Törvényhatósági utaink egyebekben, a rendelkezésünkre állott aránylag kevés összeggel, megfelelő karban tartattak s azokon lévő műtárgyak, a legközelebb újjáépítés alá ketülő 6 hid kivételével, általában véve jó állapotban vannak. A magas építkezések köréből felemlítem, miszerint a szigetvári közkórkáz kibővítése és az apácza lakás felépítése befejeztetett s ezen épületek immár használatba vannak. A marczali közkorház kibővítése szintén tervbe van véve, a vonatkozó művelet a kir. államépitészeti hivatalnál kidolgozás alatt van Szeptember hóban a kaposvári kir. adóhivatalban rovancsolás, illetve pánztárvizsgálat tartatván, a több napig tartott műveletben a vármegye alapjai és és gyámpénztára érdekében az árvaszéki elnök úrral együtt részt vettem. A naplózárlatok következő eredményt tüntetnek fel: 1) Háztartási alap. Takarékpénztári betétben 250 kor. 3q fin., tulkiadás 9566 kor. 35 fill. 2) Törzsvagyonalap. Készpénzben 4I8 kor. 23 fill., tkptári btben 8578 kor. 3b fill., kötvényben 7200 kor. 3) Tulajdonpénztári alap. Tkptári btben 15853 kor. 85 fill., ktvben 66741 kor. 25 fill, tulkiadás 1824 kor. 09 fill. 4) Zenedijalap. Kpben 711 kor. 95 fill., tkptári bfben 3946 kor, 15 fill. 5) Betegápolási alap. Tkptári btben 12965 kor. 25 fill., tulkiadás 47 kor. 58 fill. 6) Utadóalap. Kpben 6160 kor. 33 fill., tkptári btben 9324OO kor. 7) Közmunka tart. alap. Kpben 1210 kor. 92 fill,,
