Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-11-19 / 47. szám

zázalőkát tartoznak a nyugdíjalapba befizetni, mely áru ék a fizetésből havonkinti részletekben vonatik le.

6. §. A tisztviselői nyugdíjalap ügyeit, a m. kir. belügyminiszter felügyelete és a 7. §-ban Jelzett választmány véleményének meghallgatásával, a törvényhatósági közgyűlés intézi; kivévén a 17. §-ban jelzett kölcsön ügyeket.

7. §. A nyugdijválasztmány: elnök, tiszti fő- (al) ügyész, jegyző és 12 választott tagból áll; utóbbiak közül 6-ot a törvényhatósági közgyűlés, 0 ot pedig a nyugdijintézeti tagoknak, az alispán által minden hat évben a tiszlujitás után összehívott rendes közgyűlése, tikos szavazattal választ.

A választmány elnöke: az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző ; jegyzője az első, eseller második aljegyző.

Az időközben elhalt vagy 1-köszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági kö:gyülés, illetve a nyugdijintézeti tagoknak a 12. §. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ.

8 § A fentebbi szakaszban elősoroltakbó! álló választmány feladata:

I Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek, mégis az 1889. évi 214. sz. vmegyei szer érési szabályrendelet 69. és 7O. §-aj értelmében hivatalból fein entettek és hozzá bejelentettek nyugdíjazásának s ellátási, illetve nyugdijilletményeiknek, az alapszabályok értelmében való véleményezése.

2. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok feletti véleményadás.

3. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. Kívánatra a kisebbség véleménye is jegyzőkönyvbe veendő.

4. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőikért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak.

5. Megállapodásaihoz az elnökön kívül legalább 4 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt.

9 g A törvényhatósági közgyűlés határozatai ellen beadott panaszok tekintetében, amenyiben az 1896 évi XXVI. t. czikk 45. §-ában felsorolt esetekben hozattak a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye; egyéb, ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai elleni fellebbezések elbírálása a m. kir. belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdíjalapot és választmányát hatóságok és magánosok irányában; összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztujitás után a közgyűlést; kitűzi a napirendre kerülendő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be. minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki bejelentendő. ö Írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden, a választmány nevében kiadott iratot.

Akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti.

11. § A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket

1 az elnöklő alispánnak kell aláírnia.

12. §. A hat évenkinti tisztujitás után tartandó rendes közgyűlésen kívül a nyugdíjalap részesei rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenkint meghívja, kijelölvén a tárgyat, mely felett határozni kel).

A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra a tagok legalább felének jelenléte s a jelenlevők általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap 10 részesének Írásban beadott kérelmére az álispán a rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik.

13. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kívül két jelenvolt, de nem választmányi tag küldetik ki, «kik a jegyzőkönyvet aláírják.

14 §. Az alapvagyona gyümölcsözés végett vagy

magyar állampapírokba, a magyar állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe és takarékpénztárakba helyezendők el, vagy magánfeleknek kölcsönképen földbirtokra — a sző'ők teljes kizárásával — a százszoros föladó feleértékéig, első helyen bekebelezett zálogi biztosíték s a törvényes kamat mellett adandó ki. Kölcsön házakra is engedélyezhető, de csak Kaposvárott, mely esetben a házak becsértéke a házbéradónak hafvanszoros összegében állapittatík meg és a házaknak a kölcsön tartama alatt a megszavazott egész összeg prejéig tűzkár ellen biztosítva kell lenniök, a biztosilási kötvény pedig a hitelező pénztárba elhelyezendő.

15. §. A kölcsönöket az alispán mindenkor az ügyész meghallgatása mellett engedélyezi és utalványozza.

Az esetre, ha az alap vagyonának értékpap rok- ban való gyümölcsözletése vagy viszont értékpapíroknak eladása mutatkoznék czélszerübbnek, vagy pénzintézetekben való elhelyezése lenne kívánatos: e részben a törvényhatósági közgyűlés a választmány meghallgatásával, esetleg ennek előterjesztésére határoz.

16. §. A vármegye szolgálatában álló egyén nyugdíjazásának. illetőleg ellátásának van helye:

1- ször Ha ezen nyugdíjalap létrehozásának kezdetétől számítandó tíz évi szolgálat után

aj az illető testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik, vagy

b) az illetőnek állása hatósági szervezés következtében megszűnik, vagy

c) az illető, amennyiben választás alá tartozik, általános tisztujitás alkalmából állásából kimarad.

2- szor. Ha az illető az alábbi §. értelmében beszámítható 4O é.i szolgálati idő betöltése után vagy korábban is, azonban csak 65 életévének betöltése után önmaga kéri nyugdíjaztatását.

A nyugdíjazási eljárás az 1. a) esetében az illető kérelmére, iletve az alispánnak az l889. évi 2l4- számú vmegyei szervezési szabályrendelet 70-ik § a alapján tett értesítésére, az 1. b) és c) úgy a 2. esetében pedig az illető kérelmére indul meg.

Az 1. a) pont esetében a szolgálati képtelenség és pedig akár a fél közvetlen kérvényezésének, akár az alispán értesítésének esete forog fenn, mindig a törvényhatóság főorvosának, akadályoztatása esetén pedig törvényes helyettesének hivatalos bizonyítványával igazolandó, jogában állván a törvényhatóságnak az orvosi bizonyítványban foglaltakat a belügyminisztérium egészségügyi osztálya, esetleg az országos közegészségügyi tanács által felülvizsgáltatni.

17. § Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárás közben szenvedett baleset, vagy járvány ellen történt alkalmaztatása folytán válik szolgálatképtelenné, ha beszámítható szolgálati ideje még tiz évre nem terjed is, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon elbánásban részesitendők, mintha már tiz évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a tiz évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál a szolgálat éveihez további három év számítandó.

18. §. A nyugdíjazás illetve ellátás mérvének alapját képezi a beszámítható szolgálati idő, (a teljesen kitöltött I896. tnilleniumi év a 133I1896. és l37|1897- számú közgyűlési határozatok szerint