Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-08-20 / 34. szám
szolgáltak, 19O3. évi január I-tőI a m. kir. állampénztár czéljára és rendeltetésére ingyenesen a m. kir. államkincstár használatába és birlalásába engedi át oly kötelezettséggel, hogy ezen helyiségek csakis kizárólag a fenti czélra használhatók és ha bármikor a pénzügyi kormány az állampénztárt a megye palotájából más épületben helyezné el, avagy a vármegyének jelenleg elére nem látható eset folytán az átengedett helyiségekre múlhatatlanul szüksége lenne, úgy a kir. kincstár a helyiségeket minden kárpótlás nélkül előzetes hat havi felmondás után a vármegye használatába vissza* bocsátani köteles leeud. 2. A kir. kincstár a fenti helyiségeknek birlalásába és használatába 1903 évi január t-én lépvén, ezen időponttól kezdve minden esély (casus) az átvett helyiségekben az átvevő kincstárt terheli, tartozván a hassnalati idő tar'ama alatt az átvett helyiségek fen- tartására szükséges költségeket viselni, azokat állandóan jókarban tartani és a házi rend tekintetében a háznagyi hivatal rendelkezéseit teljesíteni. 3. Miután vármegyét illeti saját székházában a tulajdonjog, a dolog természetéből folyik, hogy ha a kir. kincstár jogkörét bármi utón és módon túllépné, a szerződés megszűntnek tekintendő. 4. Minden a szérzodésből eredhető p;res kérdés elbírálására szerződő felek a sommás bírói eljárást kötik ki és alávetik magukat a kaposvári kir. jbirőság illetékességének. 5. Jelen szerződés 2 eredeti példányban állíttatván ki, azok közül az egyik a magyar államot, a másik Somogyvármegye közönségét illeti, Ezen szerződésnek a magyar államot illető példánya csakis a magy. kir. belügyminister jóváhagyása után fog a m. kir pénzügy- minister mint átvevő kezére kiszolgáltatni. Minek erejéül ezen szerződés felek által kiállíttatván felolvastatott, általuk elfogadva aláíratott. Kelt Kaposvárott, I9O3. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposvárott, I9O3. évi augusztus hó 3-án folytatva tartott évnegyede« közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 433 kgysz. 13377. Lakácsa község képviselőtestületének 1903. évi már- czius hó 24-én 19. szám alatt hozott határozata a hetivásár helypénzszedési jogának megváltoztatása tárgyában. A törvényes alakiságok betartása mellett hozott ama képviselőtestületi határozatot, mely szerint Lakócsa község a placzi helypénzdij szabályzat általános határozatok 1. pontját a következőkép módosította: »Helypénzt mindenki azonnal és vonakodás nélkül köteles fizetni, esetleg a kifizetést igazoló hárczát legott előmutatni« e törvényhatósági közgyűlés jóváhagyó tudomásul veszi, mégis felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei hivatalos lapban való közzétételtől számított 15 nap múlva kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz felterjeszteni rendeli. Kmft. Kiadta : Dr. VÉN1SS, vm. aljegyző. 41599. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. vm; Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak (kivéve Fiume várost.) A közigazgatási hatóságok és s bíróságok közt felmerülő hatásköri összeütközési esetek elkerülése czéljából miheztartás és az elsőfokú iparhatóságokkal (iparfeslületekkel) leendő közlés végett a következőkről értesítem a czimet: , , .,Ne.m ,ritftán f0rdul e,ö> h°ey bírósági rendelkezés folytán kielégítési végrehajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanoncz, segéd, munkás) ellen és annak során betiltatik az alkalmazottnak a munkaadó ipárossal (kereskedővel) szemben fennálló követelése. Ha a munkaadó iparos (kereskedő) a letiltott követelést sem a végrehajtatnak ki nem fizeti sem bírói kitétbe nem he yezi, a bíróság az 1881. LX. t.-czikk 144. § a alapján ügygondnokot (ügyvédet) rendel ki a végett hogy a betiltott követelést a végrehajtató követelése erejéig a munkaadó adóstól esetleg ner utján is hajtsa be K F Már most megtörtént, hogy a kirendelt ügygondnok a letiltott követelés behajtása czéljából a bíróság előtt pert indított, e bíróság azonban a pert megbüntette, mert felperes a kereseti követelést csak az alkalmazott jogán érvényesítheti, az alkalmazott pedig a szolgálati viszonyból származó követelését az I884 évi XVII. törvénycikk 176. §-a értelmében elsősorban az iparhatóság vagy az ipartestületi békéltető bizottság előtt tartozik érvényesíteni, Erre az ügygondnok az elsőfokú iparhatósághoz beadott panasz utján kívánta a követelését érvényesíteni azonban az iparhatóság a panaszt elutasította, elutasító határozatát azzal indokolván, hogy hatáskörébe csakis a munkaadó és alkalmazottja közt felmerülő vitás kérdések elbírálása tartozik, a konkrét esetben pedig nem a munkaadó és munkás közti ügyviszonyból keletkezett a panaszosnak a követelése, hanem egy törvénytelen cselekedetéből, mely szerint munkásának béréből a végrehajtásilag lefoglalt részt le nem vonta. Éhez képest a bíróság és az iparhatóság között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynék elintézéséül a mmistertanács a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. A hatáskör kérdését ugyanis a keresetben érvényesített követelés alapján kell megítélni. Az ügygondnokot a bíróság az r881. LX. törvénycsikk 124. §a értelmében az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelésnek per utján behajtására rendeli ki és ehez képest az ügygondnok keresetét annak a munkabér követelésnek a behajtása végett indítja meg, amely az alkalmazottat a munkaadó irányában a kereset szerint megilleti, nem lehet tehát kétség afelöl, hogy áz ügygondnok keresete az iparos és segédje körött a munkaviszony tartama alatt fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik. — A munkaadónak az a cselekménye, hogy a letiltott ösz- szeget munkásának béréből le nem vonta, nem a követelésnek az alapja, hanem csak ok arra, hogy a követelés per utján érvényesíttessék, Minthogy pedig az iparos és segédje között felmerülő azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntését, a melyek a munkaviszony tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, az 1881 XVII. törvényczikk 176. §-a az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe utasítja, minthogy továbbá a követelésnek jogi természetét az, hogy az iparossegéd követelését nem ő n aga, hanem az ő Jogán más t. i. a követelés behajtására rendelt ügygondnok érvényesíti, nem változtatja meg és igy ez a körülmény a hatáskör szempontjából közömbös: ennélfogva ilyen ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akként, hogy a bírói eljárást iparhatósági eljárásnak kell megelőznie. Budapest, 1903. évi augusztus 4-én. Láng.
