Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-07-09 / 28. szám

a), b), d), f), g), i), a 4. a), b) és 5. pontok alatt felsorolt ipari munkák, az ott emliieti időn belül.

C) A munkaszüneti napot követi napon at ipari munka megkezdheti:

1. Éjjeli 1 órától:

A pékipar kivételével — mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve, a mennyiben azt az illető iparág természete indokolja.

• 9, Reggeli 3 órától :

A fuvarozás előkészítésére és foganatba vételére nézve. (27.584/99—Vl|28 )

3. Reggeli 5 órától :

Élelmiszereket és italokat árusító és kimérő üzleteknél.

4. Reggeli 6 órától :

A pékipar körébe eső összes munkálatok.

A kemenczefütés azonban, a mennyiben az nem a rendes üzleti segédszemélyzet igénybevételével történik, hanem az iparos házi cselédje által végeztetik, az 1884. évi XVII. t.-czikk rendelkezései alá eső ipari foglalkozásnak nem tekinthető s ehhez képest e munkálatra az 1891. év: XIII. t.-czikk rendelkezései nem terjednek ki.

III. Mert a közforgalom vagy valamely hadászati vagy egyibb közárdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül

követeli :

1. Árvíz és más elemi csapás elleni munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák ;

2. hadászati szempontból sürgős építkezési, fel- szerelési, vagy szállítási ipari munkák ;

3 a hordár és targonczás ipar ;

4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet, továbbá a tengeren járó hajók kazánjain, gépein és egyébb alkatrészein halaszthatatlanul teljesítendő sürgős ipari munka (45.677)902—Vlll|28.) ;

5. a társas- és bérkocsi-ipar ;

6. a temetkezési vállalatok ;

7. ünnepélyeknél bármily díszítési munka ;

8. a vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta-, távirda- és távbeszélő-üzemeknél előforduló ipari munka.

IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk, és pedig segédeik és tanonezaik, valamint más segédmunkások igénybe vétele nélkül lakásukon dolgoznak.

V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipnrt is gyakorol, az — ezen utóbbi üzletkörre nézve — úgy az I891. évi XIII. törvényczikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll.

Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szivarka-papir, pipa, pipaszár s közönséges fa- es papirszipkák árusítása is meg van engedve.

VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van.

VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető

lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyalén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes, vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek.

VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve általam külön engedélyezett, vagy még engedélyezendő kivételek a fenti rendelkezések által nem érintetnek.

Budapesten, 1903. évi junius hó 13-án.

Láng s. k.

52b5je!n sz. M. kir. földmivelésügyi minister.

VI|3. 1903.

Valamennyi vármegye alispánjának és thjf, város polgármesterének,

Az aratási munkálatok zavartalan menetének biztosítása érdekében felhívom a Czimet, utasítsa a járási főszolgabirákat (polgármestereket, rendőrfőkapitányokat), hogy ha valamely munkaadónál a munkások a szerződés teljesítését jogtalanul megtagadják és azt a hatóság közbelépése daczára sem teljesítik, a járási főszoigábirák (polgármesterek, rendőrfőkapitányok) nyújtsanak segédkezet a munkaadónak arra, hogy az a szerződésszegő munkások pótlására a szükséges számú munkásokat a törvényhatóság- és községi gazdasági munkásközvetitők felüljárók) közreműködésével a lehető leggyorsabban szerződtethesse; ha pedig ilyen kisegítő munkásokat azon a környéken a hatósági közreműködés daczára sem lehet kapni, a járási főszolgabíró (polgármester, főkapitány) indokolt esetben tegyen hozzám közvetlenül azonnal távirati jelentést és abban részletesen ismertetvén a munkamegtagadás Körülményeit, jelentse be, hogy héoy munkásra volna szükség s hogy a munkaadó Írásos nyilatkozatban kötelezettséget vállalt e arra. hogy a kisegítő munkások átengedés ével járó költségeket tárczámnak megtéríti. A munkaadó az általam átengedett munkások részére annyi munkabért köteles megtéríteni, mint a mennyi a szerződésszegő munkásoknak járt volna Ezenfelül köteles a munkaadó az rda- és visszaszállítás tényleges költségeit megfizetni és a munkásokat élelmezni. Megjegyzem, hogy kisegítő munkásokat indokolt esetben csakis olyan munkaadónak leszek hajlandó átengedni 3 általában csak az tarthat számot a hatósági támogatásra. aki a munkásaival kötött szerződésnél az 1898. évi II. t.c-zikkben előirt alakszerűségeket megtartotta s aki egyáltalán nem h bás abban, hogy munkásai a sserzódés toljesitését megtagadták.

Kelt Budapesten, 1903. junius 16-án.

A minister megbízásából:

Ér. Bartóky, ministeri osztálytanácsos.

15316. sz. 1903.

Valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral a vármegyei hivatalos lap utján miheztartás végett közlöm.

Kaposvár, I9O3. junius 30-án.

Alispán szabadságon: Gabsovits, főjegyző.

1570 6, sz. I9O3.

A vármegyei hivatalos lapban közzététetik s ez utón valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral és községi elöljárósággal nyomozás és siker esetén jelentéstétel vágett közöltetik, hogy Nagy György haddij- hátralékos Teklafalu községből ismeretlen helyre

költözött.

Kaposvár, 1OO3. július 3-&n.

Alispán szabadságon : Gábsovilt, főjegyző.