Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-05-28 / 22. szám
szesen 5 hasi hagymáz lépett fel, valószínűleg a nagykorcsma kínjainak az árnyékszék pöczegödre által történt fertőzése folytán. Az óvintézkedések azonnal megtétettek és sikerült is a betegség elterjedését megakadályozni. A trachoma állásában említésre méltó változás nem történt; a gyógykezelés rendszeresen folyt, amelyen a betegek megjelenése kielégítőnek mondható. Dr. Kexserü Béla nágocsi körorvos állásáról leköszönvén, helyére dr. Sebestyén Dávid egyetemes orvostudor választatott meg. Dr. Mayerhoffer Lajos csrrgói körorvos elhalálozott, állására a pályázat kiíratott. A kaposvári kórházban berendezett 3-ik bábatanfolyam sikeresen befejeztetvén, a 4-ik tanfolyam kezdetét vette. A szigetvári közkórháznál tervbe vett és engedélyezett építkezések megkezdődtek. A marczali kórház átalakítása, esetleg újjáépítésére az eljárás folyamatba tétetett és a belügyminister urnák egy kiküldött szakértője a helyszínére kiküldetett. A Csurgón felállítandó lenbeváltő és kikészítő telep ügyében a helyszíni tárgyalásra vármegyei tiszti főorvos kiküldetvén, az megtartatott és az építési engedély a főszolgabíró által kiadatott. E helyütt kell megemlítenem, hogy m. kir. földművelésügyi minister ur belügyminister úrral egyetértőig, április hó 5-én 16990. sz. alatt kelt intézvényével jóváhagyta a februári közgyűlésből kelt ama határozatot, melylye! a törvényhatósági állatorvos részére, kinek a vármegye házában nem állott módomban hivatali helyiséget rendelkezésre bocsájtanom: irodabér fejében évi 240 K, telephondij gyanánt pedig évi 60 K. átalányösszeget szavazott meg. Hontvármegye tisztikarának, a vármegyei tisztviselők fizetésének egyöntatü és az állami tisztviselőkével lehetőleg megegyező rendesése tárgyában megindított mozgalma és az összes törvényhatósági tisztikarokhoz megküldött körlevele következtében, miután magpm is beláttam, hogy vármegyénk tisztikarának és segédszemélyzetének fizetése, a vármegye közönségének hálásan elismert áldozatkészsége daczára, még ma sem éri el azt a mértéket, mely a mai kor kívánalmaihoz és a drágasági viszonyokhoz mért, bár szerény, de független és gondnélküli megélhetésüket biztosítaná: a vármegye tisztviselőit márczius hó 6 ikára érrekezletre hívtam egybe. A tisztikar nagyszámban megjelent tagjai természetes örömmel csatlakoztak az országszerte megindult mozgalomhoz, s a márczius hó 25-ikére Budapestre kitűzött s a teivbe vett országos congressust előkészítő értekezletre, vezetésem alatt egy szőkébb bizottságot kértek fel ; mely értekezleten több tisztviselő társammal ecvütt részt is vettem. Úgyszintén az április hó 26-ikára kitűzött országos congressuson is részt fogok venni, melynek eredményéről annak idején a tek. törvényhatósági bizottságnak beszámolni kötelességemnek ismerendem. A törvényhatósági utak állapota tekintetében az elmúlt negyedévben változás nem állott be. Felemlitendőnek tartom azonban, hogy a törvény- hatósági utak fentartásához szükséges kavicsszállitás biztosítása tekintetében az előző évektől eltérőleg akként intézkedtem, hogy tekintettel az államutaknál szerzett kedvező tapasztalatokra, a kavicsszállitási szerződéseket hat egymásután következő évre kötöttük. A kaposvár—visnyei ut kaposvár—szennai szakasza a tavaszon már a vármegye által tényleg átvétetett, s annak a rendelkezésre álló eszközökhöz mért kiépítése folyamatban van. örvendetes tényként kell megemlítenem, hogy a mocsolád—tab—siófoki helyiérdekű vasút Ugye ismét kedvezőbb stádiámba jutott s reményünk lehet arra, hogy a vármegye gazdasági életére oly fontos eme vasútvonal kiépítése tényleg megtörténik, sőt tán már ez évben megkezdhető lesz. Az érdekeltség ugyanis újabban ismét erős mozgalmat kezdvén, az eddigi jelek szerint ezen törekvés változott viszonyok között az eddigieknél sokkal több eredményt ígér. A községi viczinális és közdűlő utak tekintetében felemlítendő esemény nem fordult elő. A mezőgazdasági viszonyokat illetőleg, a szigorú és hosszú tél után elég kedvező márczius következett, melynek behatása alatt a gazdasági munkálatok akadálytalanul teljesíthetők voltak. Ellenben április hóban országos viharok dúltak, hideg esővel és hóval, minek folytán a hőmérő többször szállt a fagypont alá, miért is félő, hogy a gyümölcstermés máris elveszett, nemkülönben a korán kitakart szőlők is sokat szenvedtek. A tavaszi vetések eddig kielégítők, úgyszintén a korai ősziek is általában, azonban a mostoha októberi időjárás folytán sok a gyenge gabona, melyekre tenyész- idő nagyon szükséges annál is inkább, mivel már a rozsda tünetei is mutatkoznak. Az állategészségügyi viszonyok ki°légitők voltak ; ragadós betegség alig fordult elő s nagyobb kárt, a forgalmi korlátozások révén, úgyszólván csakis a ragályos száj- és körömfájásnak járványos fellépte okozott. Ezen betegség Vasmegyéből, Kisczellben január 12-én vasútra felrakott tarka tinókkal lelt behurczolva a mezőgazdasági iparrészvénytársaság több gazdaságába, nevezetesen Szentbalázs községhez tartozó Páprágy (SántogJ, Kaposfüred községhez tartozó Körtvélyes s Füredi pusztára, Csoknya községhez tartozó Ujakol, Felső-, Közép és Alsónvires, valamint Szomajom községhez tartózó Alső- és Felsó-Kaposfő pusztákra. A betegség elfojtása és helyhezkötése czéljából a legmesz- szebbmenő óvintézkedéseket rendeltem el és ennek, valamint azon körülménynek, hogy a gazdaközönség maga s törekedett arra, miszerint állatállományát a fertőzés ellen védje — köszönhető, hogy a betegség tovább nem terjedt és aránylag rövid időn belül el- fojtl^tó volt. A betegség január hó másódik felében ütött ki. fellépése és lefolyása szerfelett enyhe volt, az állatok csak kismértékben soványodtak le; február végével pedig a fertőzött puszták szarvasmarhaállománya a betegségen már át ment volt, minek következtében az istállók t sztitása és szabályszerű fertőtlenítése után, C-oknya és Szomajom községet márczius hó 11-én, Szentbalázs községet 16 án, Kaposfüred községet pedig márczius 17-én zárlat alól feloldottam és ezzel kapcsolatosan a 24 községből álló vészkerületet is beszüntettem. Márczius hó 13-án konstatáltatott a ragadós száj- és körömfájás a Lengyeltóti községhez tartozó Puszta- berény szarvasmarha állományában. A baj ide is be- hurczolás révén került, valúszinüleg Zalavármegye Sümeg vi ékéről hajtott tarka tinókkal. A betegség elhurczolásának megakadályozása czéljából a lengyeltóti járásban tartandó össses országos és hetivásárokra a hasított körmü állatoknak felhajtását bénítottam és a vészkerületet Lengyeltóti, Tótgyugv és Szőllősgyörök községek területéből megalakítottam. Nagy a reményem, hogy a beiegseg Pusztaberény- ben elfojtható lesz g tovább terjedni nem fog, Úgy, hogy a forgalmi korlátozásokat és az óvrendszabályokat május hó elejével hatályon kívül helyezhetem. Egyéb ragadós betegség alig fordult elő; a sertésvész fellépett 13 községben, veszéttségi eset észleltetek 6, lépfene eset 7, ivarszervi hólyagos kiütés I, rüh kór 1 és xertésorbáncz 1 községben, Sertés vészszeí fertőzöttek jelenleg még a következő községek: Sarkad,
