Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-09-10 / 31. szám
1-ső évfolyam, Kaposvár, Vasárnap, szeptember 10. 31 szám. / \ Előfizetési föltételek: Egy évre , 4 frt. Fél évre ..........................2 frt. N egyed évre .... 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkereskedésébe küldendők. / /--------------------------------X Hiva talos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3-szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 0 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig ■ 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyiil minden szó 1 kr. Magán hirdetések: alku szerint. 1—1 hirdetés bélyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. adófeíüyyelőség, a kir. tanfelügyelöség közlönye. I I .> -----— ---------------------------------—---------““— -----------------------------*—-------------------“ ------------------------ ■ ■ --------- • ■' H IVATALOS KÉSZ. A megyei törvényhatóság. 221. szám közgyük Tüzrendőri szabályok A nagy és kis községek számára. A tűzvész kiütésének és terjedésének lehető meggátlása. 1. §. A községek belterületén a házak udvarain, vagy a kertekben a laképületekhez 40 méter távolságon belül szalmás gabonának, szalmának és takarmánynak szabadon asztagobban vagy baglyák- ban összerakása és tartása általában tilos, az ennek ellenére öszerakott gyúanyagott a községi elöljáróság a tulajdonos által, avagy ennek költségére és veszélyére azonual alkalmas helyre esetleg a községből kihordatni tartozik. 2. §. Hamut közvetlenül a tüzelő helyről az udvarra, trágya dombra, vagy a padlásra önteni a kemencén, kályhán, vagy azokban kendert szárítani szigorúan tiltatik. 3. §. Égő szivarnak, vagy fedetlen pipának, nemkülönben lámpán kívül égő gyertyának, mécsnek, csűrökben, pajtákban, istállókban, padlásokon s egyéb gyulékouy anyagok közelében való használata tilos. 4. §. Nagyobb szél idején különösen nyáron avagy szárazság alatt a tüzelés a legnélkülözhetlenebb mértékre szorítandó, a kemencékben és szabad tűzhelyeken a tűz a lehető legrövidebb idő alatt elöl tandó. A végzetessé válható ily szeles időben az elöljáróság házankénti bejárás és megtekintés utján ezen rendelet mikénti foganatosításáról meggyőződést szerezni és az engedetleneket a járás szolgabirájának j múlhatatlanul feljelenteni köteles. 5. §. öl, tűzi és épületfának a lakházak és mellék épületek közelében való összehalmozása szigorúan tiltatik, mert ez egyrészről a tűz tova terjedését nagymérvben előmozdítja, más részről pedig az oltásban akadályul szolgál. Négy köbméternél nagyobb mennyiségi! tűzi fa szalmás épületekhez 20 méternél közelebbre nem rakható. 6 §. A gyufa oly helyen tartandó hogy ahhoz gyermekek hozzá neférjenek, s kivált nagy munka idejében midőn a földmives lakósság kinn van a mezőn a gyermekek megfigyelésére megfelelő számú nappali örök alkalmazandók. 7. §. Gabona és takarmány hordás, nyomtatás és cséplés alkalmával nem különben kazalok közelében a dohányzás általában tilos. 8. §. Minthogy építkezések csakis szolgaibirói engedély alapján történhetnek, s az e részbeni felügyelet és ellenőrzés nem csak épitészrendőri, hanem tüzrendőri szempontból is a tűzveszély lehető megelőzése szempontjából igen fontos, a községi elöljáróság szoros feladatát képezi, miszerint az engedély nélküli építőket a járás szbirájának haladéktalanul feljelentse. 9. §. Tapasztalat szeriül a házak és épületek körüli élőfák a tűz tovaterjedésének hatályos meg- gátlására szolgálván, a községek belterületén levő lakbázak és melléképületek környéke, és pedig ug y az utca felöli, valamint a szomszédok melleti részen, udvaron házközön a mennyire a közforgalom engedi, a község elöljáróság kijelölése szerint a tűz tova terjedésének mogátlására legalkalmasabb (akác, bár?, dió, gesztenye, szeder, bálvány stb.) fa- nemüekkel ezen szabály rendelet életbe léptétől számított három év alatt befásitandó. Az utcai részek befásitása közköltségen lévén eszközlendő, az e célra megkívántaié csemeték a községi faiskolában tenyésztendők. Kik a fásítás tekintetében hanyagságot tanúsítanak azok terhére és költségére a fásítást az elöljáróság eszközölni tartozik. 10. §• A kéményseprők a kémények és tüzelőhelyek építésénél kezelésénél tapasztalt veszélyességet va Iamint azt is ha a háztulajdonosok vagy bérlők által az előirt időszaki tisztogatásban akadályoztatnának, s viszont a háztulajdonosok s bérlők a kéményseprő részéről tapasztalt mulasztást a szolgabirónak feljelenteni kötelesek. 11. §. Disznó pörzsölés, szénégetés a község belterületén csakis a községbiró által az épületektől vagy gyúlékony anyagtól megfelelő távolban kijelölendő helyen engedtetik meg, — a zsirkisütés éj idején tiltatik. A zsirsütések tekintetébén a lakosság figyelmeztetendő, miszerint arra vigyázzanak, hogy abba a láng bele ne kapjon, de ha már meggyu- ladt, ne vizet öntsenek reá, hanem az edényt iparkodjanak valamely, erős ruhával a láng elfojtása végett beteríteni, vagy ha ez nincs hamuval vagy földdel fojtsák el a lángot. Kémény kigyuladása tekintetében a lakosság kitanitaudó, hogy az ellen legcélszerűbben vizes pokrócok vagy ponyvák lebocsátása alkalmaztassák. 12. §. Az erdőkben vagy azok közelében nem külömben mezőkön felügyelet nélkül vagy pajkos- ságból tüzelők a járás szolgabirájának feljelentendők. Tűzoltó szerek s az oltó erő. 13 §. Minden község ezen szabályrendelet életbe léptétől számított két év alatt következő tűzoltó szereket és pedig : a.) Kisebb község egy-megfelelő ürtartalmu kocsifecskendőt, 2—öt—hat hectoliter tartalmú lajtos kocsit, 12 vászon kannát és 4 vascsáklyát 6 méteres nyéllel. b.) 200 házszámnál nagyobb községek meg felelő ürtartalmu két kocsi fecskendőt, négy arány- lagos lajtos kocsit 24 vászon kannát és 8 vascsáklyát hat méteres nyéllel beszerezni tartoznak. Tömeges beszerzésnél az árak olcsóbbak s a fizetési módozatok kedvezőbbek lévén, ennek kieszközlése iránt a községek a vármegyo alispánjához fordulhatnak. 14. §. Ezen tűzoltó szerek megfelelő épületekben folyvást használható jó karban és a vizedények időközönkénti megújítása mellett mindig vízzel telve tartaudók használat után a szerek azonnal megtisz- titandók, s a netán szükséges tatarozások és helyre állítások haladéktalanul eszközleudők. Az e részbeni rendelkezések és felügyelet ott a hol tűzoltóság van a parancsnokot egyebütt a községbirót terhelik. 15. §. Az utcákban minden 100 méter távolságban, oly községekben hol kevés kút van 50 meter távolságban egy-egy 5-6 hectoliteres mindig vízzel megtöltött víztartó edény felállítandó. Az év melegebb szakában a viz hetenként fel- frisitendő. 16. §. Minden háztulajdonos háza körül köny- nyen hozzáférhető helyen egy négy meteres csáklyát s vizpemetet nemkülömben 5—6 meteres lajtorját készletben tartani köteles. 17. §. Minden napra és pedig annak úgy nappali valamint éjjéli részére 24 órával előbb megállapítandó, hogy tűzvész esetén kinek lesz kötelessége a tűzi fecskendőt, és kiknek a vizlajtokat a tűz színhelyére szállítani. 18. §. Minden háztulajdonos vagy bérlő a háznál nyitott helyen az e célra szolgáló edényben legalább egy hectoliter vizet folyvást készletben tartani, nemkülömben egyéb a háznál levő vizedényeket is éjeire mindig vízzel megtölteni, s hogy ez csakugyan megtörtént illető felülvizsgáló közegeknek kívánatra felmutatni köteles. 19. §. Mindazon községekben a hol csak lehetséges önkéntes tűzoltó-egyletek alakítandók. A hol ily féle egyletek nem alakíthatók, azon községek tűzoltó körökre osztandók, minden körre egy felügyelő választatik, mely tisztséget mindenki 50 frtnyi pénzbüntetés terhe alatt egy évig viselni köteles. A felügyelők kötelessége sűrű utánnézés mellett szigorúan felügyelni arra, miszerint a fenebbi olővigyázati intézkedések pontosan megtartassanak, s a tapasztalandó szabály ellenességeket, mulasztásokat és engedetlenségeket rögtön a községbiró utján a szolgabirónak feljelenteni tartoznak, nemkülömben kötelességük azonnal feljelenteni azt is, ha tűzvész alkalmával bármi olyast tapasztalnak, a mi ezen szabályrendelet idevonatkozó rendelkezésével ellenkezik. A felügyelők vétkes mulasztás avagy kötelesség szegés esetén az 1876. évi Y. t. c. értelmé- beni fegyelmi eljárás utján bűntetteinek. /
