Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-08-27 / 29. szám
1-sfi évfolyam. Kaposvár, Vasárnap, augusztus 27. 29, szám. Előfizetési föltételek: Egy évre Fél évre . Negyed évre 4 frt. 2 frt. 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkereskedésébe küldendők. Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap. Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3-szor 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig .3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyül minden szó 1 kr. Magán hirdetések: alku szerint. 1—1 hirdetés bélyegdija 30 kr Nyilttér soronként 8 kr. A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir adófelügyelőség, a kir. tanfelügyeiöség közlönye HIVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. Soinogyvármegye törvényhatósági bizottsága által 1862. évi augusztus hó 7-én folytatva Kaposvárott tartott óvnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének irományai közül. 225. 36568. szám. Magyar királyi bel ügy minister. Somogymegye közönségének, Kaposváron. A megye törvényhatósági bizottságának, az 1882. május 1 -én s folytatva tartott közgyűlésben 189 sz. a. kelt határozata, mely szerint a mozsgói körjegyzőséghez tartozó Mozsgó, Tótkeresztur, Szulimán, Csertő és Zsibóth községeknek a bor és bus fogyasztási adók utáni kezelési jutalékok tárgyában alkotott szabály* rendeletéitől a jóváhagyás megtagadtatott, indokainál fogva helybenhagyatván a nevezett öt község az ellen közbevetett felfolyamodásaival elutasittatik. Miről a megye közönsége a f. é. junius 27-ről 6601. sz. a. kelt alispáni jelentéssel felterjesztett iratoknak visszaküldése mellett, további törvényszerű intézkedés végett értesittetik. Buda-Pesteu 1882. évi julius hó 15-éu a minister megbízásából: Lukács György s. k. ministeri tanácsos. Ezen belügyministeri intézmény tudomásul vétetvén, — Fenyőssy szolgabiró úrral tudomás és illető községeknek a fellebbezések kózhezszolgálta- tása melletti értesítése végett közöltetik, egyszersmind valamennyi község, községi és körjegyző s község biró tudatása végett a „hivatalos lapban“ kiadatni rendeltetik. Kmf. kiadta: GABSOVITS KÁROLY, első aljegyző. 220. sz. közgy. Szabályrendelet a bordélyházakról és a kéjelgési (prostituti ó) ügyről. I. RÉSZ. A bordélyházak. 1. §. Somogyvármegye területén bordélyfly.let nyitása csakis e részben kieszközölt hatósági engedély, és ezen rendszabályok szoros megtartása mellett türetik megA kéjelgésnek pénzért magán lakásokon való üzése az engedélyezésből kizáratik. 2. §. Az üzleti engedélyt illető járási szolgabiró illetőleg kaposvári polgármester adja meg, mindenkor a hatósági orvos és a községi elöljáróság meghallgatásával, és a helyi viszonyok figyelembe vételével. 3000-nél kevesebb lélek számmal biró, valamint oly községekben, hol hatósági vagy községi orvos nem létezik, bordélyház egyáltalábin nem engedélyezhető. 3. §. Ugyan ezen utón történik a már engedélyezett bordélyházak megszüntetése, ha ezt vagy ismételt rendőri kihágások vagy más okok kívánják. 4. §. Bordély üzletet csak gyermektelen nő nyithat, ki bűntényért még fenyitve nem volt 30 évet már meghaladott korban van, s megbizbató azon tekintetben, hogy a rendet házában fen tudja és akraja tartani. 5- §• Egynél több bordélyház egy-egy tulajdonosnak egy községben nem engedélyezhető. 6. §. Az engedélyes mielőtt üzletét megnyi- taná tartozik 100 frtól 300 frtig terjedő biztosítékot késipéuzben letenni azon község pénztárába, melyben üzlete van. Ezen biztosíték mely valamely pénzintézetnél elhelyezendő, a letevő javára kamatoz, és a jelen szabályrendelet áthágása vagy egyébb az üzletből eredhető kihágások miatt kiszabandó pénzbüntetés fedezésére szolgál. — Az üzletnek az üzlettulajdonos hibája folytán leondő hatósági betiltása esetén a biztosíték a szegényalap javára fordítandó, önkény- tes felhagyása esetén az engedményesnek visszaadandó. Pénzbüntetés esetében, ha az a biztosítékból vonatott le, a bordélytulajdonos a biztosítékot azonnal kiegészíteni tartozik. 7. §. Bordély üzlet csak oly házban gyakorolható melyben az üzlettulajdonoson kívül senki más nem lakik. — Ezen háznak is minden esetre valamely félre eső utcában, sem templom vagy tanoda s más középülotek, sem pedig mulató helyek sétányok közelében nem szabad feküdnie. 8. §. A kéjháztulajdonos semmi olyan czéget mely üzlete minéinüségét hirdetné nem alkalmazhat házára, az utcára nyíló ablakok éjjel nappal szorgo san befüggönyözve tartandók s a kéjleányoknak magukat azokban mutatni minden időben tilos. 9. §. Szeszes italok kimérése az üzletben semmi esetre sem engedhető meg. — Tilos továbbá bárminemű zajos mulatság tartása, zenével vagy annélkül. — Uy kihágásokért ha bár a vendégek által követtetnék is el mindig a bordélyház tulajdonos felelős. lU. §. A bordély tulajdonosnak sem személyesen sem netáni bizományosok által üzlete számára nőket keríteni, vagy keritetni nem szabad. Kerítéssel foglalkozó bármelynemü egyének minden egyes esetben, a mennyiben a fenforgó körülmények szerint a magyar büntető törvény (1878. V. t. c.) nem alkalmazható 50 frt. pénzbüntetéssel fizetés képtelenség esetén 5 napi elzárással bűntetteinek. 11. §. A bordélyházhoz nem tartozó nőknek abban kéjelgésre alkalmat szolgáltatni nem szabad. 12. § A bordélyházban annyi külön szobának kell lenni, a hány kéjnő tartatik. 13. § Tizenhét évesnél ifjabb nőt, és türelmi bárca avagy orvosilag kiállított egészségi bizonyítvány nem különben illetőségi igazolvány nélkül bordélyházba felvenni senkit sem szabad. 14. §. A bordélyház tulajdonosa, mielőtt valamely nőt bárhonnan házához venne, köteles őt mindenek előtt a hatósági illetőleg községi orvos által megvizsgáltatni, hogy részére egészségi bizonyítványt azután a szolgabiró illetőleg város kapitány elé állítani, hogy személyére türelmi bárczát szerezzen. 1\ §. Azon idő alatt mig a kéj hölgy nála tartózkodik, a türelmi bárczát és az orvosi szemlelapot a bordély tulajdonos magánál tartja önigazolása. végett.. Felügyelni köteles hogy az időszaki orvosi vizsga alól magát egyik nő se vonhassa el, valamint felügyel hogy vizsgáló orvos által ajánlott egészségi szaványok a nők által megtartassanak és a rendes óvszerek pontosan használtassanak. 16. §. Ha valamely nő házából eltávozik a személyére szóló türelmi bárcát és az orvosi szemlelapot a bordélytulajdonos a szolgabirónak illetőleg város kapitánynak azonnal beszolgáltatni köteles. 17. §. Ha valamely nő házánál megbetegszik és orvosi rendeletnél fogva a kórházba küldendő a bordélytulajdonos köteles őt azonnal bekísérni, illetve beszállittatni, s a kórházi bizonyítványt, hogy valósággal felvétetett, a szolgabirónak illetőleg városkapitánynak bemutatni. 18. §. A bordély tulajdonos cselédnek csak oly nőket alkalmazhat kikről koruk és külsejüknél fogva feltehető hogy testükkel keresetet nem űznek. Gyanú esetében az orvosnak szabadságában áll úgy a bordélyosnőt, valamint e cselédeket is megvizsgálni, de ezen vizsgálatért dijt nem követelhet 19. §. A bordély tulajdonos a házában lakó egy- egy nőnek 10 frton felül nem hitelezhet, ellenkező esetben ha a nő tőle távozik, ezen összegen felül rugó követelését rajta csak az illetékes bíróság előtt : per utján keresheti, ellenben a távozó által használt | ruha noinüeket neki kiadni köteles. 20. §. Hogy a kéjleány bárkivel is kéjelegjen arra az üzlettulajdonos által nem kényszeríthető, s ha az üzletből végleg távozni akar, minden elleni állás nélkül tartozik elbocsáttani 21. §. Azon összeget, mely után a bordólyház tulajdonos ellátás cimén hányadot vesz, valamint magát a hányadot a szolgabiró, illetőleg városi kapitány fogja minden egyes bordélyra nézve megállapítani és ezt a bordély tulajdo nos és a kéjnő számára kiadott türelmi bárcába beírni.
