Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-07-02 / 21. szám
1-ső évfolyam, Kaposvár, Vasárnap, junius 18. 19. szára. \ Előfizetési föltételek: Egy évre ..........................4 frt. P él évre..........................2 frt. N egyed évre .... 1 frt. A lep szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főiitrza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamáeziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkereskedésébe küldendők. Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági /---------------——V Hivatal os hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt f>0, 100 szóig 3-szór 4 frt. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyül minden szó 1 kr. Magán hirdetések : alku szerint. 1—1 hirdetés bélyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. adófelügyelőség, a kir. tanfelügyelöség közlönye. HIVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. 1880. évi 183 szám Szabályrendelet a hegyrendőrség tárgyában. II Általános szabályok. (Folyt.) 17. §. A hegybeli közbátorság megkívánja, hogy a vagyon és személybiztonság semmiképen ne veszélyeztessék, s ennek fentartásában a hegyelöljáróság ne akadályoztassák. . Ugyanazért a szőlőbirtokosok s ezek cselédjei ) vagy idegenek által a kegyelő íj áróság vagy annak egyes tagjai irányában, hivatalos eljárás közben tanúsított ellenszegülés csekélyebb esetei rendőri utón fenyitendők: ha azonban az ellenszegülés köztörvényeink szerint súlyosabb beszámítás alá esik, vagy épen tettleges bántalmazásra fajul, mindenesetre az illetékes bíróságnál feljelentendő. 18. §. A moly birtokos alattomos terjeszkedés vagy hatalmaskodó foglalás által a megyevonalt megrontja, a víznek járását önbényüleg megváltoztatja, 20 frtig terjedő pénzbüntetés alá esik, azonfelül a megye vonalnak s a rendes vízjárásnak hegyhatóságilag leendő helyre állítási költségeiért, ngy az okozott károkért teljes mértékben felelős. Azonban a megyevonal helyreállítása csak annyiban tartozik a hegybiróság hatáskörébe, a mennyiben az illetékes bíróság elé tartozó magánjogi kérdést nem képez, úgyszintén az okozott ká rokért való felelősség megállapítása is az illetékes bíróság elé tartozik. 19. §. A ki szőlőhegyben akár gondatlanságból akár szándékosan tüzet éleszt, az által hajlékban, vagy gyepűben, ültetvényekben vagy bárhol is másnak kárt okoz, kártérítés és megfenyités végett a közhatóságnak átadandó. De ha kár nem is származik, 25 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetés képtelenség esetében megfelelő elzárással büntetendő. 20. §. Az általános illetőleg előszüret batáridejét a begy elöljáróság- meghallgatása mellett a járás szolgabirája, illetőleg a kaposvári polgármester állapítja meg. A ki a megbatározott szüretidőt mog nem > tartja, s a szedést korábban kezdi, 10 írttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetés, fizetés képtelenség esetében megfelelő elzárás büntetéssel sujtatik, mi- végből a járás szolgabirájának illetőleg a kaposvári polgármesternek feljelentendő, egyszersmind a megkezdett szedés azonnal beállítandó. Ha a szőlőbirtokosok közül osak egy is a szüretelést a kitűzött batáridőn túl tartani kívánná, ezt tennie szabadságában j áll, s a hegyelöljáróság és hegypászterok az ilyen szőlőkre épen úgy felügyelteim, illetőleg felügyelni tartoznak, mintha még az egész begy szedetlen volna. 21. §. A szőlő érési időszaktól kezdve különösen is a szőlő lopások és károsítások meggátlása végett szigorúan tiltatik bárkinek szőlőjében a tulaj ! donoson, családján, vagy rendes megbízottján kívül bárki mást, ha csak a tulajdonos Írásbeli engedélyé vei magát nem igazolhatja, bebocsátani. A hegyből pedig szőlőt kivinni az illető tulajdonos és családja tagjain kívül bárki másnak, még a vinczellérnek is csak azon esetben szabad, ha a szőlő tulajdonosnak s illetőleg gazdájoknak írásbeli külön engedélyével a szőlő elvitelére lett megbízatásukat igazolhatják. Az úgynevezett böngészet feltétlenül tiltatik. 22. §. A mchtenyésztés, illetőleg méhok tartása a szőlő hegységben, a hegyi pénztár javára történe dő elkobzás terhe alatt tiltatik, ezen szabály aluli kivételnek csupán ott van helye, a hol a méhtenyésztés a műraj készítési rendszer szerint űzetik. A szőlő hegységekben jelenleg fenálló méheseknek műkasokkal leendő ellátására két évi határ idő engedtetik. 23. §. Szoros kötelessége minden szőlős gazdának gyümölcs fáit a kártékony hernyóktól tisztán tartani. Az o tekintetbeni mulasztásért az illető szőlőtulajdonos felelős és a körülményekhez képest az okozott költségeken felül 10 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. 24. §. A ki éneklő madarat a begy gyepűjén belől elemészt, vagy fészkét feldúlva elszedi, 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetésképtelenség esetén megfelelő elzárással büntettetik. 25. §. Ki a hegységben épiteni akar, a begy elöljáróságnak bejelenteni, ez pedig a bejelentett tervezetet és a helyi viszonyokat halogatás nélkül megtekinteni s jelentését a szolgabiróhoz megtenni tartozik. Engedély nélkül építkezők 5—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg ezenfelül a megkezdett épület szétszórásával Bujtatnak. Pinczét másnak birtoka alá ásni tiltatik. 26. §. Szőlő aljakban, nemkülönben a szőlőkben ültetendő fák akként helyezendők el, hogy az árnyékukkal a szomszéd birtokos területén a szőlő érésének gátul ne szolgáljanak. 27. §. A hegységben minden birtokváltozást a vevő vagy öröklő tartozik a begyelöljáróságnál bárom hónap alatt bejelenteni. 28. §. A hegyelöljáróság által kirótt bírságok a hegység pénztárába folynak, melyek a hegyelöljáróság által folytonos nyilvánosságban tartandók, s ha | ezek által a közkiadások fedezve nem lennének, a hiány területi holdszámra leendő kivetés utján fog pó| toltatni, mi a hegyelöljáróság teendői közé tartozik. 29. §. A hegyi napszámosok tartoznak télen úgy mint nyáron napkelte után legálább fél órával a munka helyén megjelenni, ott azonnal dologhoz ! fogni, s a megbatározott díjért szorgalmasan dol- i gozni egész naplementig. Következő munkaszünetek engedtetnek: fél óra reggelire, egy óra délben, fél óra ozsonuakor, azonban szeptember 1-től május 1-ig ozsonnára szünetelni nem szabad. 30. §. A hegyelöljáróság a jelen szabályok értelmében kiszabandó pénzbüntetések meghatározásánál és behajtásánál sommás utón jár el. A panasz és az eljárás mindenkor jegyzőkönyvbe veendő, úgy a végzés is Írásba foglalandó. Ha valaki a kiszabott pénzbüntetést megfizetni vonakodik, vagy általában a begy elölj áróság eljárásában meg nem nyugodnék, a begyelöljáróság az esetet illető iratokkal együtt a járási szolgabiróhoz beterjeszti, ki is az ily rendőrségi ügyekben közigazgatási utón eljár, illetőleg a pénzbüntetést végrehajtás utján is behajtja. 31. §. Ezen rendszabályok czélja a hegységbeni személy és vagyonbiztonság, úgy a rend fentartása lévén, és ennek elérése tekintetéből a hegyelöljáróság jogokkal ruháztatván föl, azok kötelességüknek ismerjék a hegység határain belől előfurduló ügyek tárgyalásában lelkiismeretesen a fenálló törvények és szabályok értelmében gyorsan, ha szükséges, a helyszínén megjelenve, magán ügyekben mindenek előtt a békéltetést és kiegyeztetést megkísértve eljárni, igazságot szolgáltatni, és kötelességüket szigorúan teljesíteni. 52,686. szám. A magyar királyi belügyminister. Í88Ö Jelen, 1881. évi február hó 23-ik napján 52686. ex 1880. szám alatt kibocsátott itteni rendelettel módosított ssabályrendeleteó, az 1880. évi XXXII. tör- vényczikk 15-ik §-a alapján ezennel azon megjegyzéssel erősítem meg, hogy az ezen szabályrendeletben előforduló „fogság“ és „birság“ alatt „elzárás“ és „pénzbüntetés“ törvényszerű kifejezések értendők. Kelt Buda-Pesten, 1881. évi február bő 23. napján. (P. H.) Tisza. HÍREK. — A kaposvári kir. törvényszék egy árverési ügyben azon nézetből indulva ki, hogy: a törvényszék jogköréhez tartozik a helyi lapok közül megjelelni azt, melyben a végzés hirdetendő ; oly értelemben határozott, s ez ellen a végrehajtató fél ügyvédje, ki a végzés hirdetéseinek eszközlését, s a lapnak’ melyben azt hirdetni fogja megválasztását saját jogköréhez tartozónak lenni vitatta, — fellebbezéssel élvén, — a felső bíróság a törvényszék 19099^2. sz. alatt kelt végzését azon indokolással hagyta helyben hogy: úgy az árverési hirdetmény közzé tétele iránti intézkedés, mint annak meghatározása: több helyi lap közíll melyikben
