Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)

1882-06-25 / 20. szám

1-ső évfolyam. Kaposvár, Vasárnap, junius 11. 18. szám. Előfizetési föltételek: Egy évre ..........................4 fit. F ér évre..........................2 írt. N egyed évre .... 1 írt. A lap szellemi részét illető tözlemény.eli, hirdetések a szer­kesztőséghez (sétatér-utcza sa­ját ház.) Az előfizetési, hirdetési péu- zek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető ree- lamácziók és egyéb levelezések Hágelmsn Károly könyvkeres- kedésébe küldendők. f PfTlí hW s1 HÍRADÓ. Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap. Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3-szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még,400 szón is felyül minden szó 1 kr. Magánhirdetések: alku szerint. 1—1 hirdetés bélyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. adófelügyelőség, a kir. tanfelügyelőség közlönye • >— ' '___ÜT U ~ö- ■ i--T H IVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. 1880. évi 183. szám Szabályrendelet I. A hegyrendőrségi hatóságokról és közegekről. L §. Minden egyes vagy több határokban fekvő, de egy gyepű avagy egyéb kerités alatt álló oly terület, mely főleg bor és gyümölcs, habár ezzel kapcsolatban mellékesen más termény előállítására is használtaik illetőleg szőlőhegységet képez, a jelen szabályok ütése alá e9ik, — kivétetik azonban oly szőlő birtok, mely az általános gyepűn kívül egészen elkülönített korlátolás alatt áll; s egyes birtokos tulajdonát képezi. 2. §. A szőlőhegységi ügyeket a hegymester (hegybíró) és a helyi viszonyoknak megfelelő szám­ban választandó hegy elöljárók (hegyesküdtek) intézik, kik is, úgy a hegyjegyző a szőlőhegységi birtokosok által és ugyan azok közül a járás szolgabirája avagy megbízottja elnöklete alatt egy évre választatnak. Azt, váljon a hegyelöljáróság tagjai ingyen teljesitik-e jelen szabályzatban előirt kötelességeiket, avagy fizetéssel és mennyivel láttassanak el? — a szőlőbirtokosok közgyűlése évenként határozza meg. 3. §. Minden év márczius havában rendes közgyűlés tartatik, melyen a hegyelöljárók megvá­lasztatnak, a költségvetés megállapittatik, a múlt évi számadás megvizsgáltatik, s egyéb szőlőhegyi ügyek elintóztetnek. Rendkívüli közgyűlést a hegybíró az elöljáró­ig meghallgatása mellett bármikor összehihat, de ia tiz birtokos kívánja, azt összehívni tartozik. Úgy a rendes, valamint a rendkívüli kőzgyü- éseken minden birtokos szavazattal bir, s bárme­lyik tag által beadott vagy előterjesztett indítvány tárgyalandó. A szótöbbséggel hozott határozatok is a hegy.- íég minden egyes birtokosára kötelezők. 4. §. A hegységet a hegybíró képviseli, kit ikadályoztatása esetén a legelső helyre megválasz­olt esküdt helyettesit. 5. §. A hegyelöljáróság fő feladatához tartozik szőlőhegység terjedelmének arányához kellő számú legypásztorokat alkalmazni, a felfogadott hegypász- orokat illető járás szolgabirájának feleskettetés vé­tett bejelenteni; a hegyszabályok megtartása felett rködni, illetőleg azok pontos foganatosítását eszkő- ölni; a hegységben lévő utakról rendes nyilvántar- ást vezetni; vinczellérekre különösen felügyelni; ■yepüket megjárni, azoknak úgy az utaknak, vizfo­góknak fentartása, mégis szükséges javítása iránt intézkedni; a jórendre, bátorságra, közilledelemre felvigyázni; ügyelni, hogy engedély nélkül építke­zések ne történjenek; birtokváltozásoknál a birtoko­sokat bejegyezni; megyekérdések kiegyenlítését, va­lamint általában a felmerülő peres kérdések békél­tetését megkísérteni; mesgye jelzőket lerakni; szőlőbetegségi kórtüneteket, különösen pedig a tőkék azon gyanús jeleit, melyek phylloxera (szőlőtetü) felléptére mutatnak, rögtön a hatóságnak feljelenteni, a kiszabott bírságpénzeket és egyéb szabályszerű kivetési illetékeket beszedni; a költségeket hiven kezelni, ezekről valamint a befolyt büntetés pénzek­ről és jövedelmekről is pontos számadást készíteni. 6. §. A hegyelöljáróság tagjai hivatalos eljá­rásukra s a jelen szabályzatban foglalt kötelességeik pontos teljesítésére nézve felelősséggel tartozván, — kötelesség mulasztás avagy visszaélés esetében törvényszerű fegyelmi utón bűntettetnek. 7. §. A pénztárnoki teendőket a hegyelöljáró­ságnak a hegybirtokosok által e végből megbízandó egyik tagja teljesíti, ki is úgy a bevételekről, iHe- tőleg az évi járulékok beszedéséről, valamint a kia­dásokról naplót vezetni köteles. 8. §. A hegypásztorok kötelessége egész éven át éjjel-nappal a hegyet őrizni, kapuk, utak, gyepük, vizfogók, tilalomtáblákra felügyelni tolvajokat elfog­ni vagy megzálogolni, a hegybirtokosok szőlő, gyü­mölcs, vagy bármi más termést károsodástól meg- í óvni, jeladásra a veszély helyére sietni, végre min­den visszaélést a hegyelöljáróságnak azonnal be­jelenteni. A hegypásztor a szőlőhegyből engedély nélkül semmi szin alatt nem távozhatik. 9 §. A hegyrendőrségnek jelen szabályok értelmébeni kezelése felett a felügyelet nagy és kisközségben az illető járás szolgabirájának hatás­köréhez tartozik. Kaposvár mint rendezett tanácsú város az 1871. 18. t. ez. 23. §-a a) pontja szerint a hegyi rendőrség kezelésére jogosítva lévén, annak mi mó- j dón, s illetőleg minő közegek által leendő kezelése iránt saját képviselőtestülete által alkotandó szabály- | rendelet utján intézkedik ; köteles azonban a hegy­rendőrséget a végre megbízandó közegei által az alább előirt, s a hatósága területén fekvő szőlőhegy­ségekre szintén érvényes szabályok szerint kezeltetni. II. Általános szabályok. 10. §. Tavaszi gyepű járás alkalmával a mely birtokosnak gyepürésze nem kellő karban talátatik a hegyelöljáróság által az illető birtokos megintendő ha a meginlés 15 nap alatt sikertelen marad, a birtokos 1 fttól 10 ftig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó, s a gyepiihiányok a mulasztó bir­tokos költségére a hegy elöljáróság által kijavitan- dók. — Ugyan ezen büntetés éri, a kire a gyepük és kerítések rongálása bizonyul; a ki pedig a hegy­mss bői ki vagy bemenve a kaput nyitva hagyja, 20 krtól 1 ftig terjedő büntetés alá esik. 11. §. Az egész hegység közös használatára szolgáló utak, kapuk, hidak, kutak a szőlőbirtokosok által jó karban tartandók, s e részben szükséges munkák vagy költségek birtok aránylag viselendők. Mellékutak fentartásához csak azok járulnak, kiknek azok szükségesek. 12. §. Mindenki csak a közös vagy saját ut­ján járjon, ezen rendszabály ellen vétkezők 5 ftig terjedő pénzbüntetéssel büntettessenek. 13. §. Ha valamely hegységi birtokos, szőlő, szőlővessző, gyümölcs, gyümölcsfák, karó, hordó vagy borkezeléshez, szőlő munkához szükséges egyéb esz­közök, úgy szekér, szerszámrészek és gazdasági eszközök tolvajlásán, nemkülönben pincze, vagy haj­lék feltörésén tapasztaltatok, úgy szintén azon birto­kosok is, kik e részbeni orgazdaságban tapasztaltai­nak, a hegyi elöljáróság által illetékes bíróságnak haladéktalanul feljelentendők. 14. §. A hegységben gyümölcs, szőlő, vagy egyéb lopáson s kártételben tapasztalt egyének elfo- gatásához vagy megzálogositásához minden egyes szőlőbirtokos — ha a végett felszólittatik — a hegy­pásztornak segítségére lenni tartozik. 15. §. A szőlőben állandó lakhatás úgy a már régebben és tényleg ottlakóra, valamint a jövendő­ben letelepülni kívánókra nézve az 1877. évi au­gusztushavi évnegyedes közgyűlésből 177. sz. alatt kiadott megyei szabályrendelettel kellőleg szabályoz­va lévén, — a hegyelöljáróságnak szoros gondját képezze, hogy mind azok, kik az idézett megyei szabályrendelet ellenére szőlőben állandóan tartóz­kodnának, onnan leendő kiutasítás végett az illeté­kes hatóságnak mulhatlanul feljelentessenek. 16. §. A hegység gyepűjén belül marhákat, birkákat, sertvéseket, lovakat, kecskéket, szóval sem­minemű állatokat legeltetni, majorságot, valamint ebet szabadon ereszteni nem szabad. Hasonlóul tütatik a hegységben istállón tar­tott marhát itatásra vagy külső legeltetőre sza­badon hajtani, hanem azok kötélen vezetendők. E részbeni mulasztásért tiltott legeltetés esetében, úgy a gyepűn belül a csikónak szabadon bocsátásáért kártérítésen felül, minden darab állat után a tulaj­donos annyiszor a mennyiszer 5 frt büntetés alá esik; szabadon bocsátott majorság és ebek bárki által kipusztithatók. (Folyt, köv.) 16. sz. Rendőri körözvények. 5560. Ambrus Mihály szilvásszentmártoni lakósnak egy db. vörhenyeges szőrű 9 hetes üsző borjúja május hó 21-én elszaladt. — Kö­rözendő. 5633. Farkas Katalin férjezett Galambos Imréné, lérjének távollétében f. évi május hé

Next

/
Thumbnails
Contents