Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)

1882-05-14 / 14. szám

1-so évfolyam. Kaposvár, Vasárnap, április 30. 12. szám. /■“---------------------“-------------------\ E lőfizetési föltételek: Egy évre..........................4 frt. F élévre................................2 frt. N egyedévre .... 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szer­kesztőséghez (sétatór-utcza sa­ját ház.) Az előfizetési, hirdetési pén­zek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkeres­kedésébe küldendők. /— -------------------\ Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3 szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyiil minden szó 1 kr. Magánhirdetések: alku szerint. 1—1 hirdetés bólyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. aűófelügyelöség, a kir. tanfelügyelöség közlönye. HIVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. 1874 évi III szám Szabályrendelet A balatoni halászat ideiglenes rende­zése tárgyában. 1. §. A Balatonban és abba beömlő folyók, csatornák s vele kapcsolatos tavakban halászni csu­pán a tulajdonosok s azok képviselői, engedményesei és bérlői jogositvák. 2. §. Az ivarzási idő alatt, vagyis április 1-től június hó 1-éig a halászat feltétlenül mindenkinek tilos. 3. §. A pete (ikra) szedés, valamint a serté­seknek a Balaton nádas, sásos és kákás parti részei­ben való legeltetése az ivarzás ideje alatt szigorúan tiltatik. 4. §. A tilalmi időn kívül a jogosultak a ha­lászatot csupán a következő eszközökkel gyakorolhalják. a) oly húzó hálókkal, melyek szárnyszemeik oldalai egyik csomótol a másikig a háló széleitől lefelé egy harmadrészben 2, második harmadrészben 1 i|2, a harmadik harmadrésznél pedig a zsákkal együtt 1 hüvelyk hosszúságúak, b) oly eresztő (álló) — továbbá vékony czér- nából készült gardahálókkal, melyeknél a szemek oldalnagysága egy csomótól a másikig l IJ2 hüvelyk, c) egyes horoggal. 5. §. Az előző §-nak a) b) c) pontjaiban ki­jelölt eszközökön kívül minden más halászati eszköz tilos; — a legszigorúbb és fokozott beszámítással tiltatik a halak dynamit, bóditó s mérges szerek általi pusztítása, a szigonyozás, borító háló, végho­rog, lövöldözés, veisz s minden oly eszközök hasz­nálata, melyekkel a halak járását elzárni lehet. 6. §. Az apró halakat, melyek rendes haszná­latra még nem alkalmasak, a partra kidobni vagy sertvésekkel feletetni tilos; a kifogó tartozik azokat a vízbe visszabocsájtani. 7. §. Kendert áztatni a Balatonban, s ezekkel kapcsolatos nádas, kákás s csuhás részek körül az ivarzás ideje alatt tiltatik; ez időn túl pedig oly községekben hol az áztatásra más alkalmas hely nem létezik, e czélra a szükséget uelyet az illető hatóság jelöli ki. 8. §. A halászatra való felügyelet a visszaélé­sek meggátlása tekintetéből a nagy közönség, a já­rások szoigabirái, a községek bírái és elöljáróira ru- báztatik azon megjegyzéssel, hogy a községek bírái minden tapasztalt visszaélést törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt a járási szolgabirónál jelenteni tartoznak. 9. §. Minden használatra szánt háló a haszná­latba vétel előtt a szolgabirónál bemutatandó, ki azt e czélra a megye által meghatározandó bélyeg­gel ellátja, és a tulajdonos nevével jegyzékbe vezeti, a község elöljáróságát pedig szinte feljegyzés végett értesíti. Ezen eljárásért dij nem fizetendő. 10. §. A községbirák kötelesek a halászati idő­szak alatt a bejegyzett halászokat töbször meglepni s bálóikat megvizsgálván, ha visszaélést tapasztal­nának, ezt, úgy szinte a tilalmi időszakban tapasz­talt vagy nekik feljelentett halászatot 24 óra alatt törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt a járási szolgabirónak bejelenteni. Ezen kívül a községi bíráknak még különösen is szigorú kötelességüket képezi, hogy a felügyele­tük alatt álló halászati területen tapasztalt avagy azon túl is tudomásukra jött veiszokat, illetőleg nádból vagy egyébb bármi módon készített kerité- ses halfogdákat, mint tiltott eszközöket az illető já­rási szolgabirónál való feljelentésen felül azonnal törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt megsem­misíteni tartoznak. 11. §. A ki szabad halászati időben bár, de másnak tulajdonán jogosulatlanul halászik, az, az illető jogositattuak panaszára, a fogott hal s halá­szati eszközeinek elkobzásán, vagy az eltávolított hai kipuhatolható értékének s a netán okozott károk és költségek megtéritéséh felül 2 fttól 50 ftig ter­jedhető pénzbüntetéssel, fizetés képtelenség esetében az 1879. évi XL. t. ez. 20. és 22. §§-ai alapjáu öt napig terjedhető elzárással büntettetik. 12. §. A ki oly hálóval halászik, mely a 9. §-ban megszabott hivatalos bélyeggel ellátva nincs habár a háló különben szabályszerű volna is, annak elkobzása mellett esetről esetre 5 frt. bírságot fizet, — a háló szemek szabálytalansága esetén pedig az erre nézve külön megállapított büntetés alá esik. 13. §. Ki sűrű háló vagy más tiltott hálóval halászik, a fogott hal és eszközeinek elkobzásán fe. lül 10 írttól 25 írtig ismételt esetben 25 fttól 50 írtig terjedő birságban marasztaltatik el, fizetés képtelenség esetében az 1879. évi XL. t. ez. 20. és 22. §§-ai alapján öt napi elzárással büntettetik. Úgy szintén 50 írtig terjedhető pénzbüntetés­sel, esetleg öt napi elzárással fenyitendő, a ki ha­lászatra dynamit, bóditó, mérges avagy bármi rob­banó szereket használ. 14. §. Ki ivaizási vagyis tiltott időben halá­szik, minden egyes felmerülő esetért 50 ftig terjed­hető pénzbüntetéssel, fizetés képtelenség esetében az 1879. XL. t. ez. 20. és 22. §§ ai alapján öt napi elzárással, azonfelül a kifogott halak pénzértékének még pedig első esetben egyszeres — második eset­ben pedig kétszeres megtérítésével büntetendő. 15. §. A ki a halászati tilalom ideje alatt ba­latoni nádasban s vele kapcsolatos kákás, csuhás s vizes régekben sertvéseket legeltet, úgy az is, ki bár mely időben a halat sertvésekkel eteti — vagy a parton elszórja, öt napig terjedhető elzárással büntettetik. 16. §. A tilalmi időszak alatt minden halász- hajó a határban egy helyre helyezendő el, és az il­lető szolgabiró által lezárandó. 17. §. A halászoknak az ivarzási vagyis halász tilos időszak beállta előtt fogott halkészletet— a 13. §. első bekezdésében kiszabott büntetés terhe alatt csak api il 8-ig szabad elárusítani. 18. §. Ezen szabályrendelet értelmében hozott hatósági végzések ellen a fellebbezés csak birtokon kívül engedtetik meg. 19. §. A pénzbírságok egy harmadrészben a feladó, kél harmadrészben pedig azon helység szegény alapját illetik, a melynek illetősége alá a tett elkö­vetési helye tartozik. A jogosulatlan halászatért ma­gán fél panaszára megszabott pénzbírságok egészen a községi szegény alapot illetik. 20. §. Ezen szabályrendelet érvényre emelése után azonnal kihirdettetvén, ezentúl az illető közsé­gek közgyűlésén évenként felolvasandó. 52086. szám. A magyar kir belügyminister. 1880. Jelen, az 1881. évi február hó 23-ik napján 52086. ex 1880. szám alatt kibocsájtott itteni rende­lettel módosított szabályrendeletet az 1880. évi XXXVII. törvényezikk 15-ik §-a alapján ezennel azon megjegy­zéssel erősítem meg, hogy az ezen szabályrendeletben többször ismételt „birság“ kifejezés alatt „pénzbünte. tési összeg“ törvényszerű kifejezés értendő. Kelt Bu­dapesten 1881. évi február hó 24-ik napján. (P. H.) Tisza. 12948. sz. Földmivelés ipar és kereskedelmi mkir. minister. Körrendelet. Valamennyi törvényha­tóságnak. A hasznos házi állatok között felmerülni szokott lépfene vagy tályog továbbá a takonykór és különösen az ebeknél jelentkező veszettség azon be­tegségek közé tartoznak, melyek nem csak az álla­tokra, hanem az emberekre is átragadnak és nein ritkán halált okoznak. Minthogy a legutóbbi időben a törvényhatósá­gok részéről több veszettség! eset jelentetett be, s különösen a tavasz beálltával a lépfene nagyobb mérveket ölt, szükségesnek találtam a törvényható­ságot felhívni, hogy az érintett állati betegségek veszélyes voltára, a lakosságot a legkiterjedtebb mó­don azon hozzáadással figyelmeztesse, hogy a kihá­gásokról szóló 1879. évi XL. t. ez. 102. és 103. íj-a szerint „a ki a felügyelete alatt lévő állaton a veszetség, vagy más akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon ál­latot azonnal el nem különíti, vagy másként ártal­matlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságoknak jelentést nem tesz, há­romszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendőt Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap.

Next

/
Thumbnails
Contents