Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-05-14 / 14. szám
1-so évfolyam. Kaposvár, Vasárnap, április 30. 12. szám. /■“---------------------“-------------------\ E lőfizetési föltételek: Egy évre..........................4 frt. F élévre................................2 frt. N egyedévre .... 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatór-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkereskedésébe küldendők. /— -------------------\ Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3 szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyiil minden szó 1 kr. Magánhirdetések: alku szerint. 1—1 hirdetés bólyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. aűófelügyelöség, a kir. tanfelügyelöség közlönye. HIVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. 1874 évi III szám Szabályrendelet A balatoni halászat ideiglenes rendezése tárgyában. 1. §. A Balatonban és abba beömlő folyók, csatornák s vele kapcsolatos tavakban halászni csupán a tulajdonosok s azok képviselői, engedményesei és bérlői jogositvák. 2. §. Az ivarzási idő alatt, vagyis április 1-től június hó 1-éig a halászat feltétlenül mindenkinek tilos. 3. §. A pete (ikra) szedés, valamint a sertéseknek a Balaton nádas, sásos és kákás parti részeiben való legeltetése az ivarzás ideje alatt szigorúan tiltatik. 4. §. A tilalmi időn kívül a jogosultak a halászatot csupán a következő eszközökkel gyakorolhalják. a) oly húzó hálókkal, melyek szárnyszemeik oldalai egyik csomótol a másikig a háló széleitől lefelé egy harmadrészben 2, második harmadrészben 1 i|2, a harmadik harmadrésznél pedig a zsákkal együtt 1 hüvelyk hosszúságúak, b) oly eresztő (álló) — továbbá vékony czér- nából készült gardahálókkal, melyeknél a szemek oldalnagysága egy csomótól a másikig l IJ2 hüvelyk, c) egyes horoggal. 5. §. Az előző §-nak a) b) c) pontjaiban kijelölt eszközökön kívül minden más halászati eszköz tilos; — a legszigorúbb és fokozott beszámítással tiltatik a halak dynamit, bóditó s mérges szerek általi pusztítása, a szigonyozás, borító háló, véghorog, lövöldözés, veisz s minden oly eszközök használata, melyekkel a halak járását elzárni lehet. 6. §. Az apró halakat, melyek rendes használatra még nem alkalmasak, a partra kidobni vagy sertvésekkel feletetni tilos; a kifogó tartozik azokat a vízbe visszabocsájtani. 7. §. Kendert áztatni a Balatonban, s ezekkel kapcsolatos nádas, kákás s csuhás részek körül az ivarzás ideje alatt tiltatik; ez időn túl pedig oly községekben hol az áztatásra más alkalmas hely nem létezik, e czélra a szükséget uelyet az illető hatóság jelöli ki. 8. §. A halászatra való felügyelet a visszaélések meggátlása tekintetéből a nagy közönség, a járások szoigabirái, a községek bírái és elöljáróira ru- báztatik azon megjegyzéssel, hogy a községek bírái minden tapasztalt visszaélést törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt a járási szolgabirónál jelenteni tartoznak. 9. §. Minden használatra szánt háló a használatba vétel előtt a szolgabirónál bemutatandó, ki azt e czélra a megye által meghatározandó bélyeggel ellátja, és a tulajdonos nevével jegyzékbe vezeti, a község elöljáróságát pedig szinte feljegyzés végett értesíti. Ezen eljárásért dij nem fizetendő. 10. §. A községbirák kötelesek a halászati időszak alatt a bejegyzett halászokat töbször meglepni s bálóikat megvizsgálván, ha visszaélést tapasztalnának, ezt, úgy szinte a tilalmi időszakban tapasztalt vagy nekik feljelentett halászatot 24 óra alatt törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt a járási szolgabirónak bejelenteni. Ezen kívül a községi bíráknak még különösen is szigorú kötelességüket képezi, hogy a felügyeletük alatt álló halászati területen tapasztalt avagy azon túl is tudomásukra jött veiszokat, illetőleg nádból vagy egyébb bármi módon készített kerité- ses halfogdákat, mint tiltott eszközöket az illető járási szolgabirónál való feljelentésen felül azonnal törvényszerű fegyelmi büntetés terhe alatt megsemmisíteni tartoznak. 11. §. A ki szabad halászati időben bár, de másnak tulajdonán jogosulatlanul halászik, az, az illető jogositattuak panaszára, a fogott hal s halászati eszközeinek elkobzásán, vagy az eltávolított hai kipuhatolható értékének s a netán okozott károk és költségek megtéritéséh felül 2 fttól 50 ftig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetés képtelenség esetében az 1879. évi XL. t. ez. 20. és 22. §§-ai alapjáu öt napig terjedhető elzárással büntettetik. 12. §. A ki oly hálóval halászik, mely a 9. §-ban megszabott hivatalos bélyeggel ellátva nincs habár a háló különben szabályszerű volna is, annak elkobzása mellett esetről esetre 5 frt. bírságot fizet, — a háló szemek szabálytalansága esetén pedig az erre nézve külön megállapított büntetés alá esik. 13. §. Ki sűrű háló vagy más tiltott hálóval halászik, a fogott hal és eszközeinek elkobzásán fe. lül 10 írttól 25 írtig ismételt esetben 25 fttól 50 írtig terjedő birságban marasztaltatik el, fizetés képtelenség esetében az 1879. évi XL. t. ez. 20. és 22. §§-ai alapján öt napi elzárással büntettetik. Úgy szintén 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg öt napi elzárással fenyitendő, a ki halászatra dynamit, bóditó, mérges avagy bármi robbanó szereket használ. 14. §. Ki ivaizási vagyis tiltott időben halászik, minden egyes felmerülő esetért 50 ftig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetés képtelenség esetében az 1879. XL. t. ez. 20. és 22. §§ ai alapján öt napi elzárással, azonfelül a kifogott halak pénzértékének még pedig első esetben egyszeres — második esetben pedig kétszeres megtérítésével büntetendő. 15. §. A ki a halászati tilalom ideje alatt balatoni nádasban s vele kapcsolatos kákás, csuhás s vizes régekben sertvéseket legeltet, úgy az is, ki bár mely időben a halat sertvésekkel eteti — vagy a parton elszórja, öt napig terjedhető elzárással büntettetik. 16. §. A tilalmi időszak alatt minden halász- hajó a határban egy helyre helyezendő el, és az illető szolgabiró által lezárandó. 17. §. A halászoknak az ivarzási vagyis halász tilos időszak beállta előtt fogott halkészletet— a 13. §. első bekezdésében kiszabott büntetés terhe alatt csak api il 8-ig szabad elárusítani. 18. §. Ezen szabályrendelet értelmében hozott hatósági végzések ellen a fellebbezés csak birtokon kívül engedtetik meg. 19. §. A pénzbírságok egy harmadrészben a feladó, kél harmadrészben pedig azon helység szegény alapját illetik, a melynek illetősége alá a tett elkövetési helye tartozik. A jogosulatlan halászatért magán fél panaszára megszabott pénzbírságok egészen a községi szegény alapot illetik. 20. §. Ezen szabályrendelet érvényre emelése után azonnal kihirdettetvén, ezentúl az illető községek közgyűlésén évenként felolvasandó. 52086. szám. A magyar kir belügyminister. 1880. Jelen, az 1881. évi február hó 23-ik napján 52086. ex 1880. szám alatt kibocsájtott itteni rendelettel módosított szabályrendeletet az 1880. évi XXXVII. törvényezikk 15-ik §-a alapján ezennel azon megjegyzéssel erősítem meg, hogy az ezen szabályrendeletben többször ismételt „birság“ kifejezés alatt „pénzbünte. tési összeg“ törvényszerű kifejezés értendő. Kelt Budapesten 1881. évi február hó 24-ik napján. (P. H.) Tisza. 12948. sz. Földmivelés ipar és kereskedelmi mkir. minister. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A hasznos házi állatok között felmerülni szokott lépfene vagy tályog továbbá a takonykór és különösen az ebeknél jelentkező veszettség azon betegségek közé tartoznak, melyek nem csak az állatokra, hanem az emberekre is átragadnak és nein ritkán halált okoznak. Minthogy a legutóbbi időben a törvényhatóságok részéről több veszettség! eset jelentetett be, s különösen a tavasz beálltával a lépfene nagyobb mérveket ölt, szükségesnek találtam a törvényhatóságot felhívni, hogy az érintett állati betegségek veszélyes voltára, a lakosságot a legkiterjedtebb módon azon hozzáadással figyelmeztesse, hogy a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t. ez. 102. és 103. íj-a szerint „a ki a felügyelete alatt lévő állaton a veszetség, vagy más akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon állatot azonnal el nem különíti, vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságoknak jelentést nem tesz, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendőt Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap.
