Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-04-02 / 8. szám
1-ső évfolyam. Kaposvár, Vasárnap, április 2. 8. s2áin. Előfizetési föltételek: Egy évre ..........................4 frt. F élévre................................2 frt. N egyedévre .... 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkeres- . kedésébe küldendők. HÍRADÓ. Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap. / \ Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3-szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyül minden szó 1 kr. Magán hirdetések: alku szerint. 1—-1 hirdetés bélyegdija 30 kr. Nyilttér soronként 8 kr. \___________1y A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. HIVATALOS RÉSZ. A megyei törvényhatóság. Tűzrendőri szabályok a nagy- és kis-községek számára, A tűzvész kiütésének és terjedésének lehető meggátlása. 1. §. A községek belterületén a házak udvarain vagy a kertekben a laképületekhez 40 méter távolságon belöl szalmás gabonának, szalmának és takarmánynak szabadon asztagokban vagy baglyák- ban összerakása és tartása általában tilos, az ennek ellenére összerakott gyúanyagot a községi elöljáróság a tulajdonos által avagy ennek költségére és veszélyére azonnal alkalmas helyre, esetleg a községből kihordani tartozik. 2. §. Hamut közvetlenül a tüzelő helyről az udvarra, trágyadombra, vagy a padlásra önteni, a kemenezén, kályhán, vagy azokban kendert szántani szigorúan tiltatik. 3. §. Égő szivarnak vagy fedetlen pipának, nem- külőmben lámpán kívül égő gyertyának, mécsnek csűrökben, pajtákban, istálókban, padlásokon, s egyéb gyúlékony anyagok közelében való használata tilos. 4. §. Nagyobb szél idején, különösen nyáron, avagy szárazság alatt a tüzelés a legnélkülözhetlenebb mértékre szorítandó, a kemenczékben és szabad tűzhelyeken a tűz a lehető legrövidebb idő alatt eloltandó. A végzetessé válható ily szeles időben az elöljáróság házanként! bejárás és megtekintés utján ezen rendelet mikénti foganatosításáról meggyőződést szerezni, és az engedetleneket a járás szolgabirájanak múlhatlanul feljelenteni köteles. 5. §. Öl-, tűzi- és ópületfának a lakbázak és melléképületek közelében való összehalmozása szigorúan tiltatik, mert ez egyrészről a tűz tovaterjedését nagy mérvben előmozdítja, másrészről pedig az oltásban akadályul szolgál. Négy köbméternél nagyobb mennyiségű tűzifa szalmás épületekhez 20 méternél közelebbre nem rakható. 6. §t A gyufa oly helyen tartandó, hogy ahhoz gyermekek hozzá ne férjenek; s kivált nagy munka idejében, midőn a földműves lakósság kin van a mezőn, a gyetmekek megfigyelésére megfelelő számú nappali őrök alkalmazandók. 7. §. Gabona és takarmány hordás, nyomtatás és cséplés alkalmával, nemkülömben kazalok közelében a dohányzás általában tilos. 8. §. Minthogy építkezések csakis szolgabirói engedély alapján történhetnek, s az e részbeni felügyelet és ellenőrzés nemcsak épitészrendőri, hanem tűzrendőri szempontból is a tűzveszély lehető megelőzése szempontjából igen fontos: a községi elöljáróság szó-. törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a közlönye. ros feladatát képezi, miszerint az engedély nélküli építőket a járás szbirájának haladéktalanúl feljelentse. 9. §, Tapasztalat szerint a házak és épületek körüli élőfák a tűz tovaterjedésének hatályos meggátlá- sára szolgálván — a községek belterületén levő lakhá- sak és melléképületek környéke, és pedig úgy az utca felöli, valamint a szomszédok melletti részen, udvaron, házközön — a mennyire a közforgalom engedi — a községi elöljáróság kijelölése szerint a tűz tovaterjedésének meggátlására legalkalmasabb (agácz, bárs, dió, gesztenye, szeder, bálvány sat.) fanemüekkel ezen szabályrendelet életbeléptétől számított bárom év alatt befásitandó. Az utcai részek befásitása közköltségen lévén eszközlendő az e célra megkivántató csemeték a községi faiskolákból tenyésztendők. Kik a fásítás tekintetében hanyagságot tanúsítanak, azok terhére és költségére a fásítást az ellöjá- róság eszközölni tartozik. 10. §. A kéményseprők a kémények és tüzelő helyek építésénél, kezelésénél tapasztalt veszélyességet, valamint azt is, ha a háztulajdonosok vagy bérlők által az előirt időszaki tisztogatásban akadályoztatnának, s viszont a háztulajdonosok s bérlők a Kéményseprő részéről tapasztalt mulasztást a szolgabirónak feljelenteni kötelesek. 11. §. Disznó pörzsölés, szénégetés, a község belterületén csakis a kőzségbiró által az épületektől vagy gyúlékony anyagoktól megfelelő távolban kijelölendő helyen engedtetik meg; — a zsirkisütés éj idején tiltatik. A zsirsütések tekintetében a lakósság figyelmeztetendő, miszerint arra vigyázzanak, hogy abba a láng bele ne kapjon, de ha már meggyuladt, ne vizet öntsenek reá, hanem az edényt iparkodjanak valamely erős ruhával a láng elfojtása végett beteríteni, vagy ha ez nincs, hamuval vagy földdel fojtsák el a lángot. Kémény kigyulladás tekintetében a lakosság ki- tanitandó, hogy az ellen legczélszerüebben vizes pokró- czok vagy ponyvák lebocsátása alkalmaztassák. 12. §. Az erdőkben vagy azok közelében, nem- külömben a mezőkön felügyelet nélkül vagy pajkos- ságból tüzelők a járás szolgabirájának feljelentendők. Tűzoltó szerek és az oltó erő, 13. §. Minden község ezen szabályrendelet életbe léptétől számított két év alatt következő tűzoltó szereket, és pedig: a. ) Kisebb község egy megfelelő űrtartalmu kocsi fecskendőt, két 5—6 bektóliter tartalmú lajtogko- csit, 12 vászonkannát, és 4 vas csáklyát 6 méteres nyéllel b. ) 200 házszámnál nagyobb községek megfelelő űrtartalmu két kocsi fecskendőt, négy aránylagos lajtos kocsit 24 vászonkannát, és 8 vascsáklyát 0 méteres nyéllel beszerezni tartoznak. Tömeges beszerzésnél az árak olcsóbbak, s a kir. adófelügyelőség, a kir. tanfelügyelöség fizetési módozatok kedvezőbbek lévén, ennek kiesz közlése iránt a községek a vármegye alispánjához fordulnak. 14. §. Ezen tűzoltó szerek megfelelő épületekben, folyvást használható jókarban, és a vizedények időnkénti megújítás mellett mindig vízzel telve tartandók ; használat után a szerek azonnal megtiszti- tandók, s a netán szükséges tartozások és helyreállítások haladéktalanul eszközlendők. Az e részbeni rendelkezések és felügyelet ott, a hol tűzoltóság van, a parancsnokot, egyébütt a községbirót terhelik. 15. §. Az utczákban minden 100 méter távolságban, oly községekben, hol kevés kút vaD, 50 méter távolságban egy-egy 5—6 hektoliteres, mindig vízzel megtöltött víztartó edény felállítandó. Az év melegebb szakában a viz hetenkint fel- frisitendő. 16. §. Minden háztulajdonos háza körül, köny- nven hozzáférhető helyen egy 4 méteres csáklyát s vizpemetet, nemkülömben 5—6 méteres lajtorját készletben tartani köteles. 17. §. Minden napra, és pedig annak úgy nappali, valamint éjjeli részére 24 órával előbb megállapítandó, hogy tűzvész ezetén kinek lesz kötelessége a tűzi fecskendőt, és kiknek a vizlajtokat a tűz színhelyére szállítani. 18. §. Minden háztulajdonos vagy bérlő a háznál nyitott helyen az e czélra szolgáló edényben legaláb egy hektoliter vizet folyvást készletben tartani, nemkülömben egyéb a háznál levő vizedéiiyeket is éjjelre mindig vizzel megtölteni, s hogy ez csakugyan megtörtént, illető felülvizsgáló közegeknek kívánatra felmutatni köteles. 19. §. Mindazon községekben, a hol csak lehetséges, önkéntes tűzoltó-egyletek alakítandók. A hol ily féle egyletek nem alakíthatók, azon községek tűzoltó körökre osztandók, minden körre egy felügyelő választatik, mely tisztséget mindenki 50 frtnyi pénzbüntetés terhe alatt egy évig viselni köteles. A felügyelők kötelessége sűrű utánnézés mellett szigorúan felügyelni arra, miszerint a fennebbi elővi- gyázati intézkedések pontossan megtartassanak s « tapasztalandó szabályellenességeket, mulasztásokat s engedetlenségeket rögtön a kőzségbiró utján a szolgabirónak feljelenteni tartoznak, nemkülönben kötelességük azonnal feljelenteni azt is, ha tűzvész alkalmával bármi olyast tapasztalnak, a mi ezen szabályrendelet idevonatkozó rendelkezéseivel ellenkezik.. A felügyelők vétkes mulasztás, avagy kötelesség szegés esetén az 1876. évi Y. t. ez. értelmében fegyelmi eljárás utján büntettetnek. A felügyelők képezik a községi tűzoltó bizottsá* got, melynek elnöke a kőzségbiró, ki ezen bizottság, továbbá egyéb rendelkezése alatt álló közegei utján gyakorolja úgy a fenebbi §§-okban meghatározott elő- vigyázati rendelkezések ellenőrzését, vaíamiut tűzvész esetén a megfelelő óvó és mentő intézkedéseket*
