Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-12-03 / 43. szám
1-sö évfolyam Kaposvár, Vasárnap, december 3. 43. szám. Előfizetési föltételek: Fgy évre Eél évre . Negyed évre A lap szellemi vészét illető közlemények. hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház. A kiadóhivatalt illető reklamácziók és egyéh levelezések Hagelman Károly könyvkereskedéséhe küldendők. ......................4 frt 2 . ... - 1 „ T Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap.--------------------------------——•-----------------------------------------------------------------*~j.® H ivatalos hirdetések: ? Egész 100 szóig 1-szer 2 frt, 100 j ; Szóig 2-szer 2 frt 50 kr., 100 szóig | 3-szor 5 frt, 200 szóig 1-szer 3 frt. ; 200 szóig 2-szer 5 frt, 200 szóig 3- í : szór 7 frt, 300 szóig l-szer4frt, 300 j szóig 2-szor 7 frt, 300 szóig 3-szor 10 í j frt, 400 szóig 1-szer 6 frt, 400 2-szer | 8 frt, 400 szóig 3-szor 12 frt. Még 400 szón is felül minden szó I kr. ; M ag.inhird etések: alku szerint. i i I j 1 — 1 hirdetés bélyegdija 30 kr. í f -W Nyilttér soronkint 8 kr. '•H | A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. törvényszék, a megyei kir. járásbíróságok, a kir. adófelügyelőség, a kir. tanfelügyelöség közlönye. HIVATALOS RÉSZ. Megyei törvényhatóság. 35i. az. Soniogyvármegye közönségétől. közgy. Nagyméltósáru vallás és közoktatási m. kir. minister ur ! A vasárnapi munkaszünetek tárgyában országosan megindult mozgalom folytán ezen kérdést részünkről is beható megfontolás tárgyává tévén, azon meggyőződésre jöttünk, hogy miután a vallásosság és erkölcsi érzék a polgári társadalom, s igy közvetve az állami jogrend nélkülözhetlen támaszait képezik, a mindinkább lábra kapott üunepsértések közönnyel nem szemlélhetők, hanem azok meggát- lására a leghatályosabb intézkedések teendők. Kiválóképen a munkás osztály érkekében kívánatosnak találjuk, hogy a vasárnapok Angolország példájára megtartassanak, s e napokon a munka általában szünetelvén, az csakis elkerülbetlen, rendkívüli esetekben, a helyhatóságnál tett bejelentés és illető lelkész meghallgatása mellett kieszközölt ki- i vételes engedély nyomán legyen megengedve; s hogy továbbá a cselédek és munkások a más felekezet- beli gazdák, illetőleg munkaadók által ne legyenek kényszeríthetők arra, mikép saját vallási ünnepeiken dolgozzanak. Miért is tiszteletteljesen kérjük nmgodat, hogy e részben törvényhozási intézkedést kezdeményezni, illetőleg törvényjavaslatot készíteni méltóztassék. Kelt Kaposvárott 1882. évi november hó 6-án folyatólag tartott bizottsági évnegyedes közgyűlésünkből. Alázatos szolgája Soniogyvármegye közönsége nevében Csépán Antal, alispán. 383 8Z- Soniogyvármegye közönségétől. közgy. Nagyméltóságu m. kir. igazságügy minister ur! Az országszerte tapasztalt általános gazdasági hanyatlás egyik tényezőjét kétségtelenül az uzsora képezvén, a kóros állapot nem kevésbé veszélyes tényezőjét abban véljük felismerni, hogy a mindennapi szükségleteket hitel utján fedező szatócs, korcs- máros stb. a régi magyar joggyakorlat szerinti rövid idejű elévülésnek az osztrákjog hatása alatti elenyészte folytán polgártársai nyugalmát és vagyoni biztonságát évek hosszú során át háborgathatja. A család, illetve annak háztartása, ha egészséges rendes gazdasági alapokon nyugszik, kell, hogy a napi, az az folyó szükségleteket és kiadásokat mindennapi az az folyó jövedelmekből fedezze: mert ezen kiadások által beszerzett holmik: étel ital. világítás stb., melyek az nap el is fogyasztat- nak, megkülönböztetendők oly kiadásoktól, melyek használása és elhasználása hosszú időre hat ki: p. o. építtetés, annak javítása, gyár vagy ipareszközök felállítása és beszerzése. Az előbbiek rendesen azonnal fedezendők, — az utóbbiak pedig mint beruházások, előleges vagy utólagos megtakarítás által kapnak fedezetet, — ennek következtében az első-nemű esetekben rövid, másikban már meghosszabitott idejű hitel helyes és megengedhető. Ha valaki napi szükségletét, maga és családja élelmezését, ruházatát mások kölcsönzött vagyona által fedezi: szükségképpen a kölcsönadótól függésbe jön, és az elszámolásoknál, mennél hosszabb időközben történik az, annál kétesebb a tételek minősége és természetére nézve az ellenőrzés ;1 az eladósodás szélén lévő a függés természeténél fogva se szigorúan bírálni, se visszautasítani nem meri a túlkövetelést, mert könyii életét ez esetben nem folytathatja: a kizsákmányolás korlátját a hitelező akarata képezi. Ha ellenben a rövid idő alatti elévülés sanc- tiója a mindennapi élet sziikségleteérti pénzköveteléseknek határt szab, jótékony a kényszer első ízben a becsületes hitelezőre, de ez által az adósra is, mert megakadályoztatja, hogy ennek vagyona észrevétlenül. és azért ellenállhatlanul megsemmisüljön. Ha a fogyasztó közönség meggyőződik, hogy napi szükségletei fedezéséről naponként vagy rövid idő alatt gondoskodni tartozik: kénytelen idejekorán magához térni, takarékosság és munkásság által háztartásában rendet csinálni: de ez jótékonyabb mint összes vagyonából kipusztulva, véglegesen nyomorba sülyedni, honnan nincs menekvés: mig a koronkénti nélkülözés az előrelátást, gondosságot, munkát és takarékosságot, a valódi civilisatió bü- vészeszközeit fejleszti. Ezen rövid időközökbeni elszámolás és tartozás kiegyenlítési kényszer példája Francziaország. Már a régi franczia jog ismerte ezt. Ezen rövid elévülési rendeleteket átvette és praecisirozta a Code Kapoleon, mely szerint bizonyos esetekben 6 hónapos, másokban egy éves elévülés a törvényes. A rövid elévülési törvényeket Poroszország csak 30 év múlva vette át és pedig a két és négy éves időtartamra; azon fontos külömbséggel, hogy ezen éveken túl minden további kereshetőség absolute elenyészik: mig a Code Napoleon 2275 §-a megengedi, hogy azok, kik ellen praescriptióval védekeznek : a védekezőknek esküt kínálhassanak, hogy a tárgy valóban megfizettetett. Nálunk az eskü és tanuk általi bizonyítás nagy kifejlődést nyert: vájjon a jogbiztonság, a közerkölcs előnyére-e? nem keressük, de azt tudjuk, hogy a hamis tanúskodás miatti vádaskodás nagymérvű: igazolni látszik azon római mondást: ubi persepe jurant, perserare consvevunt: — és ezért erkölcsösebbnek tartjuk a porosz módosítást, mely szerint az elévülés peremtorie semmisiti meg a kereshetőséget. Az 1848-iki évet megelőző időben a bíróságok szolgabirák és uriszékek előtt régi ily nemű apró követelések nem fordultak elő, mert elévüléssel lehetett a panaszlottnak védekezni. Mostanság a rég bevégzett és elfelejtett tények és üzletek felzavartatnak, pertárgyává és a polgárok zaklatási eszközévé lesznek: a közerkölcsök cor pumpálása eszközöltetik. Az elhasznált, mások tulajdonává vált tárgyak, áruk, munkák, lettek légyenek azok szükségesek vagy könnyelműen feleslegesek, áráért, kell, hogy az elhasználónak azonnal vagy haladéktalanul a számla bemutassák: ne halasztathassék az hosszú időre, hogy a gyakran könnyelmű elhasználás élvezete után lehető gyorsan az elszámolás, illetve fizetés keserűsége következzék: ez által a nép között a meggondolás^ bekövetkező szükségre eleve való gondoskodás: az az munkásság és takarékosság honosodik meg. Szóval, ha van valami, a mi a nép erkölcsösö- dését előmozdítja, akkor a rövid idejű elévülési törvény az, melynek kísérleti tervét midőn bemutatnánk, tiszteletteljesen kérjük nmgodat, hogy azt magas figyelmére méltatni, s a rövid idő alatti elévülésnek, mint a hitelviszonyok javítását nagy mérvben előmozdító intézménynek akár külön törvényjavaslat alakjában, akár a munkálatban lévő s polgári törvénykönyvben leendő behozatala iránt intézkedni kegyeskedjék. Kelt Kaposvárott 1882. évi november hó 6-án folytatólag tartott bizottsági évnegyedes közgyűlésünkből. Alázatos szolgája Somogy vármegye közönsége nevében Csépán Antal, alispán. * Melléklet. * A rövid idejii elévülésről hozandó törvényjavaslat kísérlete. 1. §. Vendéglőkben, italmérésekben elfogyasztott italok, ételek ára, istálló és szoba költségek, szolgálatok dija, — Tanítók, művészek szolgálata clijja, — Mészárosok, szállítók, szatócsok, bpltos kereskedők követelése a kiszolgáltatott árukért, — Mesteremberek, bérmunkások, napszámosok, havi cselédek bére,— A hó és évszámra szegődésben levő cselédek a szolgálatból kilépéstől számítva,.— Az áru szállítók és szállíttatok közötti kölcsönös követelések, — Telegrammal vagy irás nélkül, szóval tett áru szállítási kötések, — Mindazon elbasználási, fogyasztási, szállítási czikkek és kérdések, melyek rendszeresen azonnal szoktak kiegyenlittetni, — kereshetőségük esetről esetre hat hónap alatt évül el, — 2. §. Azon fogyasztási czikkek ára, melyeket a kereskedők, boltosok írott utalványra szolgáltatnak ki a fogyasztóknak, — A termelő és terménykereskedő közötti üzletből folyó követelések, áruk minősége, szállítási határidő és értékre vonatkozó követelések és viszkövetelések, — Egy év alatt bevégzendő vállalkozások, építkezések. föld és más munkákra vonatkozó szerződésekből folyó kölcsönös követelések, — Nevelők és nevelő intézetek tanítási és élelmesési követelése,— Ruha, építkezési anyagok, élelmezési czikkek szállítói követelése, — Az áruk kiszolgáltatása, — munka és szolgálata évére következő évben évülnek el, — 3. §. Orvosok, gyógyszerészek, orvoslási és gyógyszerérti, ügyvédek munkadijja és kiadási követelései. — a tett munka és kiszolgáltatott áruk éve után két év bezártával évülnek el. Igazságszolgáltatás. Jegyzéke Istvánfy József kir. törvényszéki biró által a kaposvári kir. tszéknél 1882. év november hó 29-ik napján tartandó nyilvános ü 1 é s b e n előadásra elkészített tárgyaknak. 2223. Schneiker János és neje felperesnek, Aus- pacb Erzse férj. Yiánt Konrádné és társai alperesek elleni 339 frt 213/4 kr. s járulékai iránti pőre. 2275. Cseri Ignácz fölperesnek Kocs József és Weisz Mór alperesek elleni 538 frt 25 kr. s járalékai iránti pőre. 2292. Yarga Lidia félj. Szajkó Istvánné felperesnek Yáradi József és társai alperesek elleni ingatlan tulajdona és birtoka iránti pőre. 2519. Neufeld Jakab felperesnek Babos Anna és (
