Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)

1882-12-31 / 47. szám

tátik, hogy magát mindazon tulajdonságok iránt igazolja, melyok a házalókereskedőkre nézve a 3. §- ban általában kiszabvák. 16. §. Az oly árumennyiségekkeli házalás, melyeknek továbbvitelére szekérfogat vagy teherhordó állat kí­vántatik, tilos. 17. §. Némely vidékek élelmi viszonyainak különös tekintetbe vételével, azok lakosainak bizonyos áruk­kal; házalókereskedésre nézve különös kedvezmé­nyek engedtetnek. Ezek abban állanak, hogy az ilves vidékekben a. bizonyos nrukkali házalókereske­désre való engedelem olv 6- vagy nőnembeli sze­mélyeknek is adatbatik. kik a. 30 éves életkort még fi nőm érték, azonban a 94 évet már betöltötték, és a polgári iogok folios élvezetében vannak, végre hogv az illető kerületi hatóság (megyei hatóság, de­le gátlói által, adott engedelem az egész birodalomra nézve, a különben kivett minden helyeket ideértve, érvényes. Az, ezen kedvezményekben részesülő személyek következők ■ aj Alsó-Ausztria eddigi waidhofeni (Thaya mellettij tárásnak lakósa.l, a,z ezen iáráshan készí­tett ezérnák és szalagokra, nézve, valamint Karls- tein és környékének lakosai a faórákra, nézve ; . hj g csehországi hegyvidéki lakósok az ottan készített csipkék és liimzett árukra nézve: ej a, pustethali lakosok Tirolban, nevezetesen a Ppfforecríren lielvségbeliek a. szőnvegekre nézve ; dj a valsiiga.nai és grödeni lakósok Tirolban a nekik eddigelé megengedve volt czikkekre nézve; ej a tót, drótosok és az Árva megvei vászon- kereskedők. a. sz. gvörgvi. sz. miklósi és sz. yiéteri len- és paunitárukkali kereskedők Magyarországban ; fj a, gottsebei. pöllanti. reifnitzi lakósok TTrai- nában. az osztrigával, faolaiial. szentjánoskenyérrel, ezitrommal. törökszilvával, drágái borral, fügével, gránátalmával, mogyoróval, cala,marival, kaprival, gesztenyével, babérlevéllel, mandulával, margarnnt- föl. kagylóval, naranccsal, rissel. állókkal, teknősbé- tával, szőlővel, malozsával st. off eddigelé magukkal Hordozott tárorvakkali kereskedésre nézve. 18. 8. , Azon személyeknek, kik a ielen törvény ha- lálvbaléptekor még érvényes házalás engedelem bir­tokában. vannak, a házalókereskedés ezen engede- lem lefolytéig megengedtetik, mindazáltal ők az ezen nviltparanesha.n foglalt határozatok alá. vetvék; ezeknek továbbá, ni engedelem adatbatik. habár a 3. 8-hau hj bet, alatt, kifejtett föltételnek meg nem felelnek, és a 17. §-ban elősorolt, személyek közé nem tartoznak is. föltéve hogy pilonok semmi alapos aggály pem létezik, és az itt előadott többi szabá­lyoknak megfelelnek. 19. §. Ezen házalási nyiltparancs áthágásai kővet­kező büntetésekkel fenyittetnek: a) a házaláson ért külföldiek külőmbség nél­kül és az álladalomheli oly alattvalók, kik magu­kat engedői mi okmánnyal éppen nem, vagy csak va­lamely már elenyészett, avagy más névre szóló ok­mánnyal igazolhatják, ÍR—-100' frtiglani bírsággal fenyitetnek. A belföldiek egyszersmind a házalóke­reskedéstől örökre eltiltatnak. bj Olv személyek, kik a bélyegzés alá vetett, azonban még nem bélyegzett külföldi vagy belföldi árukkal folytatnak házalókereskedést, végre olyanok, kik magukat áruik belföldi származása iránt kel­lően igazolni nem képesek, a jövedéki törvények szerinti eljárás alá vetendők és a házalókereskedés- rei jogosítványt elvesztik. c) A ki tiltott árukkal űz kereskedést (12. §. aj — p) bet.) a fönnáló átalános és jövedéki bün­tető törvények szerint rajok szabandó büntetést nem tekintve, 5—25 frtiglani bírsággal büntettetik, ,és ismétlés eetében a házalókereskedésből végképen íkizáratik. A tiltott áruk elkoboz tatnak. d) A ki házalási okmányát másnak átengedi, házalási jogát elveszti e) A ki más országban, mint a melyre házalási okmánya szól, az illető hatóság különös engedelme nélkül 10 napnál hosszabb ideig házal, vagy a ki az első tiz nap alatt okmányát a 8. §-bau kijelölt hatóságnál nem láttamoztatja, a ki valamely ország­nak városaiban vagy mezővárosaiban, melyekre nézve házalásrai jogosítványt nyert, a helyfelsőbb- ségnek tett előleges jelentés nélkül űz házalókeres­kedést, továbbá ki a határszéli járásban házal, a nélkül, hogy erre különösen jogosítva lenne, az első rajtaéretési esetben 2—5 frtiglani, a második rajta- éretési esetben 5—10 frtiglani bírsággal, és a har­madik esetben a házalási jog elvesztésével büntette­tik. Ha ezenfelül tilos árukat hord magával, azon­kívül az erre nézve megállapított büntetés alá esik. f) Ki a házalásnál segédet használ, a nélkül, hogy erre világosan följogosítva lenne, 10 frtnyi pénzhüntetéssel fenvitetik. g) Ki a házalási kereskedés végett szekeret vagy teherhordó állatot használ, 20—50 pengő frtiglani bírság alá esik. h) A házalási szabályoknak itten világosan nem említett áthágásai 30 krtól 2 pengő írtig ter­jedhető birsaggal büntethetők. A házalási törvény áthágásai miatt kiszabott pénzbüntetésekért azon áru kezeskedik, melyet a házaló a törvény áthágásakor magával hordott. 20. §. A házalási törvény áthágásainak megvizsgá­lása, nemkülönben a büntető Ítélet, hozatala a jö­vedéki áthágások tárgyalására és megbüntetésére kirendelt hatóságokat illeti. A büntetési pénzek ugyanazon czélokra ford itatnak, melyek a jövedéki büntetési pénzek tekintetében léteznek. A büntető- itéletekről azon hatóság, mely a házalási okmányt kiadta, értcsitendő. 21. §. A házalási nyiltparancs áthágásával vádlott­nak épen úgy. mint bármely más jövedéki áthágás­sal vádlottnak, a magasabb hatosa,ghozi folyamodás útja a jövedéki áthágásokra nézve megállapított ha­tározatok szerint nyitva áll. A kereset adóról szólló 1875. évi XXIX. törvény- czikk 8-ik §-a. A kereseti adó I. osztályának g) alosztályába tartozó állandó üzlethely nélkül működő házalók ke­reseti adó fejében fizetnek: aj ha. üzletüket gyalog folytatják 3 frtot. h) ha üzletüket segéd nélkül, egy lóval foly­tatják 6 frtot, ezen felül minden segéd után 2 frtot és minden ló után 3 frtot. Ezen évi adó egyszerre fizetendő és pedig a belföldi házalók által a házalási engedély ki­kiszolgáltatása. az idegen házalók által a házalási engedélynek hatósági láttamozása előtt. A befizetés azon kir. adóhivatalnál teljesítendő, melynek kerüle­tében a házalási engedélyt kiszolgáltató vagy látta- rnozó hatóság székhelyét tartja. A ki adójának lefizetése nélkül űzné a háza­lást, azon közigazgatási hatóság által, melynek te­rületén tetten éretik, az adótétel 1—4-szeres össze­géig terjedő birság lefizetésében az államkincstár javára marasztaltatik el és a birság lefizetése előtt házalási üzletét nem folytathatja. A jelen §-nak a bírságolásra vonatkozó intéz­kedései életbeléptetésének idejét a pénzügyminister — egyetértőleg a földmiv. ipar és kereskedelmi mi- nisterrel — rendeleti utón határozza meg. 8367. szám. Somogy várni ugye alispánjától, m. 87SV Valamennnyi szolgabiró és kaposvári polgárm. urnák­Azon körülménynél fogva, mivel a keresetadó" ról szóló 1875. évi 20. tcz. 8-ik §-a oly házalókról rendelkezik, kik üzletüket egy vagy több lóval gya­korolják, — azon nézet merült fel, mintha ezen ren­delkezés által a házalási rendszabály azon határoz- mánya, mely szint oly árumennyiségekkeli házalás, melyeknek tovaszállitására szekérfogat, vagy teher­hordó állat kívántatik, tilos — megszűnt volna. Ereszben a nagyméltóságu földm. ipar és ke- resk. m. kir. ministeriumnál múlt évi február hó 27-én 1196. szám alatt kérdést tévén, onnan folyó hó 19-én 23086. sz. a. kelt rendelettel azon választ nyertem, hogy az 1852. évi szeptember 4-én kibo­csátott és a f. 1878. évi XX. t. ez. XY. czikkelye által fenntartott házalási szabályoknak úgy a háza­lási segédek használatát korlátozó 14. §-a valamint ezen segédektől megkivántató kellékek meghatáro­záséról szóló 15. §-a nemkülönben 16. §., mely a ló­val, illetve más teherhordó állattal vagy szekérfo- gattal való házalást tiltja, teljes érvényben fenu- állanak. , Az említett 15. és 16. §§. alól csupán az Árva, Thurőcz és Phólyom megyék házal, engedélyly biró lakosai (jobbárd vászonárusok) képeznek kivételt, kiknek a cs. kir. kereskedelmi ministerium által, a fennállott budai cs. kir. helytartósági osztályhoz 1854 évi február hó 5-én 270 sz. a. kelt rendeleté értelmében megengedtetett, hogy a házalást a ma­gyar koronához tartozó területen az ezen §§-okba,p foglalt korlátozó intézkedések követése nélkül foly­tathatták, mely kivételes kedvezménynek azonban a házal, okmányban kitüntetve kell lennie. Ezen még mindig alkalmazásban álló régiebb rendelet magyarázza az 1875. XXTX. tcz. 8. §-ai- uak amaz intézkedését is miként a házaló, ha üzle­tét egy lóval folytatja 6 frtnyi adót. ezen felül pe­dig minden ló után 3 frtot fizet. Miről t. uraságodat tudomás és ahoz tartás végett értesítem. Kapos 1878. október hó 23-án. Alispán helyett: Maár Gyula s. k. főjegyző. 11402. szám. Somogy vármegye alispánjától m. Valamennyi szolgabiró és kaposvári polgárm. urnák Tapasztalván,— hogy a házalási rendszabályok megsértése s ennek a hatósági közegek részéről való elnézése nagyrészben onnan ered. mivel a jelzett rendszabályok részletes rendelkezéseiről úgy a la­kosság valamint az alárendelt hatósági közegek tüzetes ismerettel nem bírnak, — az érvényben fen- tartott 1852. évi házalási rendszabályoknak nem különben az 1875. évi XXIX. t. ez. ide vonatkozó 8. §-ának, továbbá az 1878. évi október 23-án 8367 szám alatt kibocsátott körrendeletemnek a hivatalos lapban közzétételét elhatároztam. Kaposvárott 1882. decz. 14-én. Csépán, alispán. T e:az s ágs /. o 1 grál tatás- Nyomozó levél. 4392/82. bt. A szombathelyi kir. tszéknek 3319/82 sz. bt, körözvénye lopással, illetve abbani bünrészességgel vádolt Dominek István nyomozása ügyében. Személyleirás: Dominek István, termete közép, arcza kerek, szeme kék, orra szabályos, haja gesztenye szinti, bajusza gesztenye szinü, fogai épek. 4420/82 bt. sz. A pancsovai kir. tszéknek 4842/82 bt. sz. körözése lopás miatt vádolt Spirta (Spirkó) Grliger elleni nyomozási ügyben. Személy­leirás : neve Spirkó Grliger, kora 50 |éves, születés helye Uzdin, termete magas, arcza hosszúkás, sze­me fekete, haja őszbegyiilt, szája orra rendes val­lása g. kel., nyelvismerete román, írni nem tud. 4431/82 bt. sz. Az aradi kir. tszéknek 5490/82 bt, sz. körözvénye, könnyű testi sértés il­letve tetti biztonság elleni kihágással vádolt Petro- vits Lajos ellen. Személyleirás: neve Petrovits La;- jos, foglalkozása kőmives, segéd, születési hely O Pésska, illetőségi helye O Pécska, kora 21 éves, vallása g. keleti, állapota nőtlen, termete közép, ar­cza hosszas, haja fekete, szeme fekete, orra rendes, szája rendes. 4432/82 bt. sz. Az aradi kir. tszék 3822/82 bt. sz. a. súlyos testi sértéssel vádolt Preiszin Anna özv. Bruuder Antalné körözvényét küldi. Személy­leirás : neve Preiszin Anna, foglalkozása napszámosnő születési helye Traundio, kora 46 éves, vallása rk. állapota özvegy, termete alacsony, arcza kerek, pi­ros szeplős, haja gesztenyeszinü, szeme kék, orra, szája rendes. 4432/82 bt. sz. Az aradi kir. tszék. 2899/82 bt. sz. a. hamis tanuzással vádolt Varga Julianna nyomozó levelét küldi. Személyleirás: neve Varga Julianna, foglalkozása cseléd volt Kisjenőn, szüle­tési helye Szarvas, kora 28 éves, vallása reform., állapota hajadon, termete közép, arcza kerek, haja fekete, szeme sárgás, orra rendes, szája rendes. 3434/82 bt. sz. Az aradi kir. tszék. 2500/82 bt. sz. a. csalárd bukással vádolt Cziffer Ede, fog­lalkozása kereskedő, születés helye Csikós-töltés (Baranya) illetőségi község arad, kora 32 éves, val­lása izraelita, állapota nőtlen, termete közép, arcza kerekded, haja barna, szeme szürkés orra szája rendes.

Next

/
Thumbnails
Contents