Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

2 KÖZÉLET 2018. JANUÁR 6., SZOMBAT A legjobb tulajdonságú marhák megtalálásában segít a genetika Szőrszálakon múlik, hogy melyik lesz majd a telep bikája A laboratóriumban bonyolult számítás alapján pontozzák a genetikai mintát adó ál­lat jellemzőit, a gazda ezek alapján eldöntheti, hogy mi­lyen tulajdonságok javításá­ra használja fel az állomány­ban. Egy véletlen is közre­játszott abban, hogy ha­zánkban fellendült a szapo­rítóanyagok forgalmazása. G. Juhász Judit ÁLLATTENYÉSZTÉS Francia- országban tenyésztettek ki több, Magyarországon ked­velt húsmarhafajtát, mint pél­dául a limousint és a Blond d’Aquitaine-t. A legnagyobb, legtöbb és legjobb minősé­gű húst adó állomány ma is Franciaországban van. Mi­után a termelés-ellenőrzési adatokat harminc évtizedre visszamenőleg megőrizték, a francia szakemberek úgy döntöttek, hogy összevetik a szarvasmarhák teljes genom- jával, pontosabban az állatok DNS-be kódolt tulajdonsága­ival. Ma már bármely egyed genetikai képességeit össze lehet hasonlítani az alappo­pulációt reprezentáló geno- mikus térképpel, ennek ered­ményeként minden állatról minden előre tudható: példá­ul, hogy milyen színű lesz, hogyan gyarapodik majd a súlya, könnyen ellik-e. Kezdetben volt a limousin Az első limousin fajtá­jú vemhes üszőket a Gödöl­lői Agráregyetem hozta be Magyarországra, még 1970­ben. Sikerrel jártak, az álla­tok fajtatisztán és kereszte­zésekben is jól vizsgáztak. A francia gyökerekkel ren­delkező állatok később Tor- da-Gyúróra, Zircre és Haj­dúszoboszlóra kerültek. A Blonde dAquitaine fajta a 70-es években, egy kiváló tulajdonságokkal rendelke­ző francia apaállat száz adag spermájával került Magyar- országra. Martonvásáron je­lentősebb állomány alakult Mi az a géntérkép? A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódol­va. A kifejezést először 1920- ban Hans Winkler, a Hamburgi Egyetem botanikusprofesszo­ra használta. A genommal fog­lalkozó tudományág a geno- mika, amely eltér a genetiká­tól, hiszen az utóbbi általában ki, utódokat ma is találni. A rendszerváltás körüli idő­szakban azonban a legértéke­sebb tenyészállatok külföld­re kerültek, az addigi szisz- tematikus munka megszűnt. Az állami gazdaságok rom­jain felépülő magángazdasá­gok szinte a nulláról kezdték újra a húsmarhatenyésztést. Szerencsés véletlenek 2010-ben egy hazai te­nyésztőszervezet kérte, hoz­4 b egy adott gén funkcióit vizs­gálja. A géntérképezés során a gének egymástól való távolsá­gát, a genomban való viszony­lagos elhelyezkedésüket hatá­rozzák meg. A géntérkép segítségével egy ismert gén vagy marker (is­mert DNS-szekvencia) alapján meg tudják határozni egy má­zának be spermát egy Car­los nevű németországi biká­tól - mesélte a Kistermelők lapjának Zarubay Árpád, a Tauro-Trade Kft. tulajdonosa. Beszámolója szerint Bajor­országban, a bika tulajdono­sánál éppen hurka sült, ami­kor megérkezett. Meghívta ebédre és bemutatta neki a vejét, aki tíz évig a francia limousintenyésztők egyesü­letének volt az alkalmazottja. Akkoriban a franciák, akik­ig nél a genetikai kutatások igen előrehaladottak voltak, éppen magyar partnereket kerestek, akikkel együtt dol­gozhatnának. Zarubay Árpád elfogadta az ajánlatot. Akko­riban a francia laboratórium hét tulajdonságot tudott meg­bízhatóan vizsgálni. Az érté­keléseket magyar állatokon is elvégezték, majd ezek nyo­mán lendült fel a szaporító­anyag forgalmazása is. A ma­gyar tenyésztők azonnal él­tek a lehetőséggel. Mit árul el egy szőrszál? A genetikai vizsgálathoz elég a kisborjú néhány szőr­szála, amelyet eljuttatnak egy franciaországi laborató­riumba. Ott meghatározzák a génfrekvenciáját, és össze­vetik az ottani törzsállomány adataival, majd egy bonyolult számítási folyamat után pon­tozzák a termelési szempont­ból fontos tulajdonságokat. A pontszámok értelmezésé­hez jár egy segédlet, amely megmutatja, hogy a fajta­átlaghoz képest a kisborjú tu­lajdonságai milyenek. A vizs­sik gén helyét a genomban. Ezt úgy érik el, hogy az együtt öröklődő tulajdonságok gya­koriságát figyelik, és ebből kö­vetkeztetnek a megfelelő gé­nek egymástól való távolságá­ra a kromoszómán. A géntér­kép nagy vonalakban ábrázol­ja a gének elhelyezkedését a kromoszómán. gált tulajdonságok között van egyebek mellett az ellés lefo­lyása, a testtömeg-gyarapo­dás, a csontozat, az üszők el- lési készsége, tejtermelése. A tulajdonságok pontszámait megkapja a mintát adó borjú gazdája, ezek alapján eldönt­heti, hogy az állatot a tenyész­tésben tartja-e, és ha igen, ak­kor milyen tulajdonságok javí­tására használja az állomány­ban. A jó döntéshez az adato­kat komplexen kell értelmez­ni, és ismerni kell a genetikai kölcsönhatásokat, nem lehet csak néhány jó tulajdonságot figyelembe venni. A tenyész­állatjelölt legfontosabb jellem­zőit tartalmazó genomikus tenyészértékbecslés eredmé­nye néhány nap alatt elké­szül. Egy genomikus profil­lal rendelkező bika magasabb áron és könnyebben értékesít­hető, árához viszonyítva a pro­fil elkészíttetése filléres költ­ségnek számít. Hazai állomány A magyarországi limousin- állomány világszínvonalú, hi­szen a bikák genomikus pro­filja megfelel a fajtaátlagnak, sőt némely tulajdonságban túlszárnyalja. Mivel az állo­mány minőségére leginkább a bika van hatással, a magyar- országi tenyésztők többnyire a bikák vagy a bikajelölt borjak mintáit küldik el vizsgálatra. Más országokban, tőlünk nyu­gatra azonban az üszők ada­taira kíváncsiak, mert ott in­kább tehéncsaládok létrehozá­sa a cél, és ehhez megvásárol­ják a szaporítóanyagot. Nehéz kézi munkával keveset keresnek, állandó a munkaerő-elvándorlás Adócsökkentést javasolnak a pékek SÜTŐIPAR Nagyjából 6000 munkavállaló, köztük 3000 pék hiányzik jelenleg a sütő­iparból - jelentette be a Nem­zeti Agrárgazdasági Kama­ra (NAK) és a Pékszövetség a közelmúltban egy budapes­ti tanácskozásán. Septe Jó­zsef, a szövetség elnöke sze­rint az iparág az ereje végén jár, a cégek nyeresége ke­vés, emiatt tartós működé­sük veszélyben van. Nem fut­ja a már elengedhetetlen bér­emelésre, és a technikai fej­lesztésekre sem. Sokan úgy vélik - mondta -, hogy költ­ségeik megemelkedése után nekik is árakat kellett volna emelniük már január elsején, a minimálbér-emelés életbe­lépésekor. A rossz helyzetben lévő sütőipar az élelmiszer- ipari dolgozók egyötödének, nagyjából 23 ezer embernek ad munkát, akik alacsony bé­rért rendkívül sok kézimun­kát végeznek, ezért az ágaza­tot a munkaerő-elvándorlás is sújtja. Úgy becsülik, hogy csupán tűzoltásra legalább 2-3 ezer szakdolgozóra len­ne szükség, de ha nem eme­lik a béreket, az elvándorlás tovább fokozódik. Megoldás lehetne - vélekednek ipar­ági szereplők -, ha a sütőipa­ri termékek forgalmi adóját is csökkentenék, és a különbsé­get megtarthatnák. A Pékszö­vetség kiszámolta nyérre, kiflire é kivetett áfa mérséklése nagy­jából 12-13 milliárd forintjá­ba kerülne a költségvetésnek. Szükség lenne a sütőipari termékekáfájánakcsökkenté- sére - ismerte el Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Or­szágos Szövetségének elnöke és a NAK elnökhelyettese, aki zerint ily módon kevesebb tere maradna a jelenleg erős feketegazdaságnak. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több forrás ju­tott az élelmiszer-gazdaság­nak, és a kis- és középválla­latok után a kisvállalkozá­sok is kaphatnak támogatá­sokat. Mint ismert, rövid idő alatt több területen, legutóbb a vad és a hal esetében csök­kentették az általános forgal­mi adót, a sütőipar azonban mostanáig kimaradt ebből. Petőházi Tamás, a Gabona- termesztők Országos Szövet­A hazai élelmiszeripar mint­egy ötezer vállalkozása 90 ezer embert foglalkoztat, kö­zülük nagyjából 18 ezren a sü­tőiparban dolgoznak. Magyar- országon fejenként évi 37 kiló kenyeret és 15 kiló péksüte­ményt fogyasztunk - mondta Laszlovszky Gábor, a földműve­lési tárca osztályvezetője, aki a konferencián egy húszpontos élelmiszer-biztonsági akcióter­ségének (GOSZ) elnökhelyet­tese szerint a gabonapiaco­kon nincs elmozdulás. A té­len gondok voltak a vetéssel, a hő- és csapadékhullámok miatt az aratás sem alakult kedvezően, így az idei termés közepes volt, nagyjából ötmil­lió tonna őszi búzát sikerült raktározni. Mivel a világpia­ci nyersanyagárak igen ala­csonyak, a búzáé is az. Jelen­leg ez az oka annak, hogy je­lenleg nem exportálunk ma­gyar búzát, ráadásul a forint is túl erős, a gabonatermesz­vet is ismertetett. Beszámoló­ja szerint pontosítják a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő termékek definícióját, és gaz­dagodtak a leírások amelyek­ben az összetételt, az érzék­szervi tulajdonságokat, a meg­jelenést és a kémiai paraméte­reket rögzítik. A lisztkeverékből készülő kenyereket illetően a keverék összetevőinek pontos arányát is megadják, így a rozs­tőknek a 313-315 forintos euróárfolyam lenne a meg­felelő. Ahhoz, hogy a nyers­anyagpiaci árak megváltoz­zanak, a világban is változá­soknak kellene történniük. Ilyen lehet például az olajár emelkedése, amely számos más nyersanyag árát is föl­felé húzná. A világban fellel­hető készletek igen nagyok, ezért egy-egy ország kedve­zőtlen időjárása miatti gyen­ge termés sem képes emelni a globális árakat, magyaráz­ta az elnökhelyettes. kenyér 60 százalék rozslisztet és 40 százalék búzalisztet tar­talmaz, a rozsos kenyérnél 30 százalék a rozsliszt és 70 szá­zalék a búzaőrlemény aránya. A listára új, az egészséges táp­lálkozás paramétereinek meg­felelő új termékek kerültek fel, mint a Graham-, a teljes kiőr­lésű, a tönkölybúza-, a kukori­cás, a rozsos kenyér és a rozs­kenyér.

Next

/
Thumbnails
Contents