Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
2 KÖZÉLET 2018. JANUÁR 6., SZOMBAT A legjobb tulajdonságú marhák megtalálásában segít a genetika Szőrszálakon múlik, hogy melyik lesz majd a telep bikája A laboratóriumban bonyolult számítás alapján pontozzák a genetikai mintát adó állat jellemzőit, a gazda ezek alapján eldöntheti, hogy milyen tulajdonságok javítására használja fel az állományban. Egy véletlen is közrejátszott abban, hogy hazánkban fellendült a szaporítóanyagok forgalmazása. G. Juhász Judit ÁLLATTENYÉSZTÉS Francia- országban tenyésztettek ki több, Magyarországon kedvelt húsmarhafajtát, mint például a limousint és a Blond d’Aquitaine-t. A legnagyobb, legtöbb és legjobb minőségű húst adó állomány ma is Franciaországban van. Miután a termelés-ellenőrzési adatokat harminc évtizedre visszamenőleg megőrizték, a francia szakemberek úgy döntöttek, hogy összevetik a szarvasmarhák teljes genom- jával, pontosabban az állatok DNS-be kódolt tulajdonságaival. Ma már bármely egyed genetikai képességeit össze lehet hasonlítani az alappopulációt reprezentáló geno- mikus térképpel, ennek eredményeként minden állatról minden előre tudható: például, hogy milyen színű lesz, hogyan gyarapodik majd a súlya, könnyen ellik-e. Kezdetben volt a limousin Az első limousin fajtájú vemhes üszőket a Gödöllői Agráregyetem hozta be Magyarországra, még 1970ben. Sikerrel jártak, az állatok fajtatisztán és keresztezésekben is jól vizsgáztak. A francia gyökerekkel rendelkező állatok később Tor- da-Gyúróra, Zircre és Hajdúszoboszlóra kerültek. A Blonde dAquitaine fajta a 70-es években, egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező francia apaállat száz adag spermájával került Magyar- országra. Martonvásáron jelentősebb állomány alakult Mi az a géntérkép? A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva. A kifejezést először 1920- ban Hans Winkler, a Hamburgi Egyetem botanikusprofesszora használta. A genommal foglalkozó tudományág a geno- mika, amely eltér a genetikától, hiszen az utóbbi általában ki, utódokat ma is találni. A rendszerváltás körüli időszakban azonban a legértékesebb tenyészállatok külföldre kerültek, az addigi szisz- tematikus munka megszűnt. Az állami gazdaságok romjain felépülő magángazdaságok szinte a nulláról kezdték újra a húsmarhatenyésztést. Szerencsés véletlenek 2010-ben egy hazai tenyésztőszervezet kérte, hoz4 b egy adott gén funkcióit vizsgálja. A géntérképezés során a gének egymástól való távolságát, a genomban való viszonylagos elhelyezkedésüket határozzák meg. A géntérkép segítségével egy ismert gén vagy marker (ismert DNS-szekvencia) alapján meg tudják határozni egy mázának be spermát egy Carlos nevű németországi bikától - mesélte a Kistermelők lapjának Zarubay Árpád, a Tauro-Trade Kft. tulajdonosa. Beszámolója szerint Bajorországban, a bika tulajdonosánál éppen hurka sült, amikor megérkezett. Meghívta ebédre és bemutatta neki a vejét, aki tíz évig a francia limousintenyésztők egyesületének volt az alkalmazottja. Akkoriban a franciák, akikig nél a genetikai kutatások igen előrehaladottak voltak, éppen magyar partnereket kerestek, akikkel együtt dolgozhatnának. Zarubay Árpád elfogadta az ajánlatot. Akkoriban a francia laboratórium hét tulajdonságot tudott megbízhatóan vizsgálni. Az értékeléseket magyar állatokon is elvégezték, majd ezek nyomán lendült fel a szaporítóanyag forgalmazása is. A magyar tenyésztők azonnal éltek a lehetőséggel. Mit árul el egy szőrszál? A genetikai vizsgálathoz elég a kisborjú néhány szőrszála, amelyet eljuttatnak egy franciaországi laboratóriumba. Ott meghatározzák a génfrekvenciáját, és összevetik az ottani törzsállomány adataival, majd egy bonyolult számítási folyamat után pontozzák a termelési szempontból fontos tulajdonságokat. A pontszámok értelmezéséhez jár egy segédlet, amely megmutatja, hogy a fajtaátlaghoz képest a kisborjú tulajdonságai milyenek. A vizssik gén helyét a genomban. Ezt úgy érik el, hogy az együtt öröklődő tulajdonságok gyakoriságát figyelik, és ebből következtetnek a megfelelő gének egymástól való távolságára a kromoszómán. A géntérkép nagy vonalakban ábrázolja a gének elhelyezkedését a kromoszómán. gált tulajdonságok között van egyebek mellett az ellés lefolyása, a testtömeg-gyarapodás, a csontozat, az üszők el- lési készsége, tejtermelése. A tulajdonságok pontszámait megkapja a mintát adó borjú gazdája, ezek alapján eldöntheti, hogy az állatot a tenyésztésben tartja-e, és ha igen, akkor milyen tulajdonságok javítására használja az állományban. A jó döntéshez az adatokat komplexen kell értelmezni, és ismerni kell a genetikai kölcsönhatásokat, nem lehet csak néhány jó tulajdonságot figyelembe venni. A tenyészállatjelölt legfontosabb jellemzőit tartalmazó genomikus tenyészértékbecslés eredménye néhány nap alatt elkészül. Egy genomikus profillal rendelkező bika magasabb áron és könnyebben értékesíthető, árához viszonyítva a profil elkészíttetése filléres költségnek számít. Hazai állomány A magyarországi limousin- állomány világszínvonalú, hiszen a bikák genomikus profilja megfelel a fajtaátlagnak, sőt némely tulajdonságban túlszárnyalja. Mivel az állomány minőségére leginkább a bika van hatással, a magyar- országi tenyésztők többnyire a bikák vagy a bikajelölt borjak mintáit küldik el vizsgálatra. Más országokban, tőlünk nyugatra azonban az üszők adataira kíváncsiak, mert ott inkább tehéncsaládok létrehozása a cél, és ehhez megvásárolják a szaporítóanyagot. Nehéz kézi munkával keveset keresnek, állandó a munkaerő-elvándorlás Adócsökkentést javasolnak a pékek SÜTŐIPAR Nagyjából 6000 munkavállaló, köztük 3000 pék hiányzik jelenleg a sütőiparból - jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Pékszövetség a közelmúltban egy budapesti tanácskozásán. Septe József, a szövetség elnöke szerint az iparág az ereje végén jár, a cégek nyeresége kevés, emiatt tartós működésük veszélyben van. Nem futja a már elengedhetetlen béremelésre, és a technikai fejlesztésekre sem. Sokan úgy vélik - mondta -, hogy költségeik megemelkedése után nekik is árakat kellett volna emelniük már január elsején, a minimálbér-emelés életbelépésekor. A rossz helyzetben lévő sütőipar az élelmiszer- ipari dolgozók egyötödének, nagyjából 23 ezer embernek ad munkát, akik alacsony bérért rendkívül sok kézimunkát végeznek, ezért az ágazatot a munkaerő-elvándorlás is sújtja. Úgy becsülik, hogy csupán tűzoltásra legalább 2-3 ezer szakdolgozóra lenne szükség, de ha nem emelik a béreket, az elvándorlás tovább fokozódik. Megoldás lehetne - vélekednek iparági szereplők -, ha a sütőipari termékek forgalmi adóját is csökkentenék, és a különbséget megtarthatnák. A Pékszövetség kiszámolta nyérre, kiflire é kivetett áfa mérséklése nagyjából 12-13 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. Szükség lenne a sütőipari termékekáfájánakcsökkenté- sére - ismerte el Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke és a NAK elnökhelyettese, aki zerint ily módon kevesebb tere maradna a jelenleg erős feketegazdaságnak. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több forrás jutott az élelmiszer-gazdaságnak, és a kis- és középvállalatok után a kisvállalkozások is kaphatnak támogatásokat. Mint ismert, rövid idő alatt több területen, legutóbb a vad és a hal esetében csökkentették az általános forgalmi adót, a sütőipar azonban mostanáig kimaradt ebből. Petőházi Tamás, a Gabona- termesztők Országos SzövetA hazai élelmiszeripar mintegy ötezer vállalkozása 90 ezer embert foglalkoztat, közülük nagyjából 18 ezren a sütőiparban dolgoznak. Magyar- országon fejenként évi 37 kiló kenyeret és 15 kiló péksüteményt fogyasztunk - mondta Laszlovszky Gábor, a földművelési tárca osztályvezetője, aki a konferencián egy húszpontos élelmiszer-biztonsági akcióterségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint a gabonapiacokon nincs elmozdulás. A télen gondok voltak a vetéssel, a hő- és csapadékhullámok miatt az aratás sem alakult kedvezően, így az idei termés közepes volt, nagyjából ötmillió tonna őszi búzát sikerült raktározni. Mivel a világpiaci nyersanyagárak igen alacsonyak, a búzáé is az. Jelenleg ez az oka annak, hogy jelenleg nem exportálunk magyar búzát, ráadásul a forint is túl erős, a gabonatermeszvet is ismertetett. Beszámolója szerint pontosítják a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő termékek definícióját, és gazdagodtak a leírások amelyekben az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést és a kémiai paramétereket rögzítik. A lisztkeverékből készülő kenyereket illetően a keverék összetevőinek pontos arányát is megadják, így a rozstőknek a 313-315 forintos euróárfolyam lenne a megfelelő. Ahhoz, hogy a nyersanyagpiaci árak megváltozzanak, a világban is változásoknak kellene történniük. Ilyen lehet például az olajár emelkedése, amely számos más nyersanyag árát is fölfelé húzná. A világban fellelhető készletek igen nagyok, ezért egy-egy ország kedvezőtlen időjárása miatti gyenge termés sem képes emelni a globális árakat, magyarázta az elnökhelyettes. kenyér 60 százalék rozslisztet és 40 százalék búzalisztet tartalmaz, a rozsos kenyérnél 30 százalék a rozsliszt és 70 százalék a búzaőrlemény aránya. A listára új, az egészséges táplálkozás paramétereinek megfelelő új termékek kerültek fel, mint a Graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a rozsos kenyér és a rozskenyér.