Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-05 / 4. szám

2018. JANUÁR 5., PÉNTEK SPORT 15 Kialakult a dobogósok mezőnye Az év sportolója-szavazáson Bearanyozott hőseink Az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György és Csisztu Zsuzsa alelnök az arannyal futtatott porcelántrófeával Fotó: MW A kategóriák szűkített listája: Az év fogyatékos női sportolója: Huszonegy karátos arany­nyal futtatott, mesés pál- házi porcelán trófeát kap­nak jövő csütörtökön a Nemzeti Színházban az M4 Sport - Az év sportolója gála díjazottjai; s tegnap az is eldőlt, hogy az egyes ka­tegóriákban - a sorrend is­mertetése nélkül - kik ke­rültek be a legjobb három­ba. A férfiaknál Baji Balázs, Liu Shaolin Sándor és Szat­mári András, a nőknél Ba­bos Tímea, Hosszú Katinka és Márton Anita közül kerül ki a győztes. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu GÁLA „Csak látszólag van messze a két világ egymástól, mármint a sport és a színház világa - kezdte az esemény tegnapi sajtótájékoztatóján, a leendő' helyszínen Vidnyánsz- ky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, aki az emelke­dett hangulatban természe­tesen nem a futballpályákról hozott példát egy szemérmet­len műesésről. „Mi a színpa­don hősöket teremtünk, törté­neteket mesélünk el, a spor­tolóink pedig napjaink hő­sei, akikhez igazodni lehet és akikkel azonosulva átélhe­tünk csodákat.” Nos, 2017-ben némileg ke­vesebb csodát élhettünk át, mint szerettük volna, olim­piai versenyszámokban csu­pán négy magyar arany szüle­tett a világbajnokságokon: az úszó Hosszú Katinka 200 és 400 méter vegyesen győzött, s még a kardvívó Szatmári And­rást és női kajak négyesünket koronázták meg. Ám a győri kézilabdázónó'k és a szolnoki férfi vízilabdázók BL-t nyer­tek, a teniszező Babos Tímea cseh partnerével diadalmas­kodott a WTA-vb-n, Davis-ku- pa-csapatunk feljutott a világ- csoportba, az atléta Baji Balázs 110 méter gáton nyert vb-bron- zot - utóbbiak kétségkívül cso­daszámba mennek. Szöllősi György, a szavazást 60. alkalommal kiíró MSÚSZ (Magyar Sportújságírók Szö­vetsége) elnöke elmondta, hogy 436 voks alapján alakult ki a Baji Ba­lázs, Liu Shaolin Sándor, Szat­mári András. Babos Tímea, Hosszú Katinka, Márton Anita. Ambros Martin, Cseh Sándor, Shane Tusup. Az év csapata hagyományos férfikosárlab- da-válogatott, a Győri ETO KC női kézilabdacsapata, a Szolnoki Dó­zsa férfi vízilabdacsapata. Az év csapata egyéni sportágak női kajak négyes (Takács Tamara, Med- veczky Erika, Fazekas-Zur Krisz­tina, Vad Ninetta, Lutz Dóra), te­nisz Davis Kupacsapat (Balázs Attila, Fucsovics Márton, férfi 4x 100-as gyorsúszóváltó (Koz­ma Dominik, Németh Nándor, Holoda Péter, Bohus Richárd). Az év fogyatékos férfi sporto- Boronkay Péter, Osváth Ri­chárd, Velkey Ádám. kategóriák végeredménye, és a dobogósokat - sorrend nél­kül - be is jelentette. (Az év góljáról a nagyközönség dönt, s az m4sport.hu-n január 11- éig még lehet szavazni.) Szabó László, a gála kreatív produce­re kiemelte, hogy a díjátadások között öt produkcióban száz­húsz fellépőt láthatnak a né­zők. Elhangzott, hogy díszven­dégként köszönthetjük a vajda­Biacsi Bernadett, Krajnyák Zsu­zsanna, Pap Bianka. Az év fogyatékos sportolókkal Beliczay Sán­dor, Csamangó Attila és Győrfi Tamás, Feczer Viktor. Az női kerekes székes vívóválogatott, férfi 4x100 méteres atlétaváltó, padlóhoki-válogatott. Gulácsi Péter, Davide Lanzafame, Niko- lics Nemanja. Az év női labdarúgója Csiszár Henrietta, Jakabfi Zsanett, Vágó Fanny. Az év legszebb gólja Csoszán- szki Dávid (Gyöngyös) gólja a Siófok ellen, strandlabdarúgás, bajnoki döntő; Joseph Paint- sil (FTC) gólja a Videoton ellen, NB I.; Szoboszlai Dominik gólja Norvégia ellen, U17-es Eb-selej­tező, elitkör. sági származású teniszlegenda Szeles Mónikát és az 1984-es Los Angeles-i olimpia tornaver­senyein román színekben négy aranyat szerzett Szabó Katalint. A rendezők nagyon bíznak benne, hogy ha Hosszú Katin­ka és edző-férje, Shane Tusup között mostanában fagyos is a viszony, azért ők is ott lesznek a gálán. Még ha nem is kéz a kézben... Fiola Attila szerint a Videoton kerete erősebb a Ferencvárosénál „Illene megnyerni a bajnokságot” Ma már igyekszik visszafogni magát Fotó: MW LABDARÚGÁS Az apaságot már nagyon váró Fiola Attila elmúlt másfél éve nem igazán volt si­keres. A Videoton labdarúgója hisz benne, hogy mostantól jobb idők köszöntenek rá.- Hallom, apa lesz. Gratulálok!- Köszönjük szépen, a pá­rommal már nagyon várjuk, hogy szülők legyünk - újsá­golta boldogan Fiola Attila, a Videoton 21-szeres válogatott védője. - Niki június hetedi­kére van kiírva, jobb időpont­ra nem is lehetne, hiszen ad­digra véget ér a bajnokság. Bár, ahogy olvastam, az első gyerek általában a tervezettnél hama­rabb jön világra, így én most azt mondom, már májusban bővül a családunk. Ezt azért sem bán­nám, mert én februári vagyok, Niki augusztusi, a kisfiúnk ép­pen „félúton” lenne köztünk.- Az ünnepek, no és a bejelen­tés után aktuális a kérdés: a kedvesének vagy önnek na­gyobb a hasa?- Nikinek napról napra gyö­nyörűen gömbölyödő pocakja van, nekem viszont sohasem volt hasam. Ügyeltem és ügye­lek arra, hogy ne szaladjon fel rám pluszkiló. Igaz ez még ak­kor is, ha az elmúlt napokban halászlé halászlével volt a me­nü; mit tegyek, ez a kedven­cem. Otthon, Dunakömlődön, Nikiék családjánál Miskolcon, sőt még a haverokkal Baján járva is azt ettem. Hol kenyér­rel, hol tésztával, hol mindket­tővel. Az első edzést megelőző mérlegelés miatt azonban nem aggódom, mert a téli szünetre kapott egyéni edzéstervet be­tartva december huszonötödi­ké óta minden nap futok. Futot­tam Kömlődön, futottam Mis­kolcon, futottam Baján, hova­tovább még egy baráti látoga­tás alkalmával Sellyén is. Tu­lajdonképpen keresztül-kasul az országban.- Hogyan tekint vissza 2017-re?- Az Eb óta eltelt más­fél év lehetett volna jobb is. Az Eb első csoportmérkőzésén bokaszalag-szakadást szenved­tem, azóta jóformán egyik sérü­lésből estem a másikba. Nem tudtam játékba lendülni, s nem tudtam azt a teljesítményt nyújtani, amelyet elvárok ma­gamtól. Remélem, az új eszten­dő fordulópontot hoz, szeret­nék sokat tenni azért, hogy a Videoton bajnok legyen. A csa­pat produkciója is lehetett vol­na jobb. Azért szerződtem a Vi- dibe, hogy nyerjek valamit, ta­valy májusban közel is jártam, illetőleg jártunk hozzá, ám a bajnoki döntőnek számító ösz- szecsapást elveszítettük Kis­pesten, ahol térdsérülésem mi­att nem léphettem pályára.- Mondják, az ezüst szépen csil­log.- Lehet, hogy valahol ezt mondják, de Székesfehérváron biztosan nem. Itt nem lehet más a cél, mint az első hely megszer­zése. A Magyar Kupa-győzelem­ről már kénytelenek vagyunk letenni, így ha nem akarunk megint csalódni, muszáj meg­nyernünk a bajnokságot.- Mi szükséges hozzá?- Mindenekelőtt az, hogy fo­lyamatosan jól futballozzunk. Voltunk hétpontos előnyben is a Ferencvárossal szem­ben, most három pont a hátrá­nyunk, elsősorban azért, mert a kiscsapatok ellen többször botlottunk. A Haladás otthoná­ban nem lett volna szabad ki­kapnunk; az is kudarccal ért fel, hogy a Balmazújváros el­len mindkétszer dönteüent játszottunk. Bosszantó, hogy másodszor lépünk ugyanab­ba a folyóba: az előző bajnok­ságban is az okozta a vesztün­ket, hogy a gyengébbnek vélt csapatok ellen többször botlot­tunk. És ott van még a fegyel­mezettség kérdése is. Túl sok lapot gyűjtünk össze, és az azokkal párosuló eltiltásokkal saját magunkat hozzuk hátrá­nyos helyzetbe. Az ellenfél sok­szor arra megy rá, hogy kipro­vokálja a sárgát vagy a pirosat, nem lenne szabad felvennünk a kesztyűt. Amíg a játékkal tö­rődünk, nincs baj, Újpesten is úgy vezettünk 2-0-ra a szünet­ben, hogy három vagy négy is lehetett volna közte, a lefújást követően mégis örülhettünk annak, hogy 2-2 lett a vége, mivel a mérkőzést kettős* em­berhátrányban fejeztük be, rá­adásul Kovácsik Ádám az utol­só percben büntetőt védett.- A fenti „vallomás” egyben ön­kritika?- Úgy érzem, sokat fejlőd­tem ezen a téren. Fiatalon he­vesebb voltam, belementem az adok-kapokba, akkor is szö­vegeltem, amikor nem kellett volna. Ma már igyekszem visz- szafogni magam. Azt nem je­lenthetem ki, hogy mindig si­kerül, el kell ismernem, van, amikor elgurul a gyógyszer, de jobb a helyzet, mint koráb­ban volt.- Képesnek tartja a Videotont arra, hogy megelőzze a Fradit?- Ezzel a kerettel illik meg­nyernünk a bajnokságot. Aho­gyan a tavalyit is illett volna.- Erősebbnek véli a fehérvári ál­lományt, mint a ferencvárosit?- Erősebbnek, igen.- Mit szól ehhez Böde Dániel?- Imádom Danit, remek volt vele Pakson együtt játszani, megemelem a kalapom az előtt, amit eddig elért, de bármit is mond ezzel kapcsolatban, nem kell komolyan venni. MW Nomen est omen Petri k József jegyzet@mediaworks.hu Az év első- napján megszü­letett az év első világbajno­ka. Az egykor csak kocs­mai sportágban, a darts- ban új versenyző ült a trón­ra. Az angol Rob Cross ezen a vb-n - nőmén est omen - mindenkinek a keresztje volt. Pedig ezen a viadalon búcsúzott a sportág tizen­hatszoros világbajnoka is. A brit legenda, a hős, ahogy a döntő felvezetőjében is so­rolta Phil Taylor, alias The Power „titulusait” a szpí­ker. Cross azonban a lon­doni Alexander Palace-ban mindenkit elsöpört az útjá- ból és bajnokként távozott. Taylor azzal bizonyítot­ta, azért még van benne is „erő”, hogy immár tizenki­lencedik alkalommal vere- kedte be magát a fináléba. Mi tagadás, Taylor, ha nem is látványosan, de lépésről lépésre véve az akadályo­kat haladt a cél, a döntő fe­lé. Azt is elismerem, hogy a tévéközvetítések, de külö­nösen a program beharan­gozol jóformán csak róla szóltak. De az vesse a ren­dezőkre, a szervezőkre az első követ, aki nem próbál­ta volna kihasználni a The Power nevének erejében lé­vő reklámlehetőséget. Azok, akik még soha nem léptek apró kis lándzsával a szizáltábla elé, már a ver­seny elején - talán a körítés­ből kiindulva - szinte azon­nal összeesküvés-elmélete­ket gyártottak. Miszerint a világbajnoki rekordernek vb-címmel kell búcsúznia. Hiába, az emberi butaság­nak nincs mértékegysé­ge. Gondoljunk csak bele, aki képességeinek és felké­szültségének köszönhető­en képes egy milliméterrel a tripla húszas mező vagy a buli mellé helyezni nyi­lait, az be is tudja dobni a megfelelő „keretbe”. Arról nem beszélve, hogy az job­ban is fizet, hiszen győz­tesként még négyszázezer font is dukál neki, továbbá a világranglistán jócskán feljebb kapaszkodhat. Mindenesetre ilyen disz- szonáns felhangok kísére­tében jutottunk el január elsejéig, a döntőig. Eköz­ben a közvélemény jó ré­sze valóban még csak és ki­zárólag Taylorral foglalko­zott. Jószerivel már át is ad­ták volna neki a vb-trófeát. A dartsot jól vagy jobban ismerők körében azonban egyre „gyanúsabb lett” ez a Cross gyerek. Különö­sen, amikor a világranglis­ta-vezető holland Michael van Gerwent, becenevén Mighty Mike-ot is legyőz­te egy ádáz, körömrágós csatában. Pedig a meccsük előtt a nézőtéren a naran­csos hollandok tábláikon fennen hirdették, most, hogy Taylor visszavonul, „orange the new darts”. A döntőbe mégis két angol jutott. Ahol viszont nagyon gyorsan tudatosította Rob Cross ellenfelével és min­denkivel, hogy Phil Tay- lornak is ő a keresztje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents