Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-29 / 24. szám

2018. JANUÁR 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Senki sem jár jól váláskor, de a nők még rosszabbul A bíró nem felezheti A gyermekkel otthon maradt anya munkáját nem tudja a jog forintosítani Illusztráció: Lang Róbert el az A gyermekgondozási segély­ben (gyes) részesülő anyák végzik a legtöbb háztartási munkát Magyarországon, te­vékenységük nélkülözhetet­len, GDP-ben mérhető, még­sem forintosítható. S ez leg­inkább a fájó válások során csapja arcul az érintetteket. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu SOMOGY Egy felmérés szerint a nők végzik a legtöbb házimun­kát hazánkban, szinte tradicio­nálisan látják el a főzéssel, mo­sással, takarítással járó felada­tokat. A férfiak jellemzően a ház körüli fizikai munkába se­gítenek be. Az adatok alapján Magyarországon a népesség több időt fordít fizetetten mun­kára - így például házimun­kára - mint fizetett munkára. Ez a munka nemzetgazdasá­gilag is jelentős, hiszen figye­lembevételével a GDP negyedé­vel magasabb lehetne. Mindez­zel addig nincs is gond, amíg együtt van a család. Azonban egy válás esetében gyakran hangoztatják a váló felek, hogy ki mennyit dolgozott. Jellemző­en a nők a gyermeknevelésben rájuk háruló, arányaiban na­gyobb feladatok miatt kiesnek a munkából, így sokszor az is a vita tárgyát képezi, hogy évekig a férj volt az egyetlen kereső, a nő pedig „csak otthon volt”.- A volt férjem a házassá­gunk elején még nagyon tevé­keny volt - mesélte egy fiatal kaposvári, elvált anya. - Taka­rított is, aztán ahogy telt az idő, egyre kevesebbet segített. Rá­adásul csak két évet töltöttem gyesen, visszamentem dolgoz­ni, s több időt töltöttem a mun­kában is nála. így a fiatalasz- szonyra többszörös teher ra­kódott. S habár azóta a házas­ság véget ért, nem bánja a be­lefektetett energiát. - Ahogyan az ember élete halad előre: ösz- szeköltözik valakivel, összehá­zasodnak, gyereket vállalnak, nevelik őt, úgy jobban meg­ismeri önmagát - mondta az egyedülálló anyuka. A fiatal- asszony arra a kérdésre, hogy kérne-e jóvátételt az elvégzett ingyen munkáért, azt mondta: nem. Szerinte ez inkább nyuga­tias gondolkodás, mi magyarok azt hoztuk magunkkal, hogy a nő dolga otthon is helyt állni. Erzsébet is elvált első férjétől, de nála gyakorlatilag semmi sem számított, csak a mielőb­bi szakítás. - Az ex-férjem vi­selkedése annyira elviselhetet­len volt, hogy még a közösen fel­újított házunk értékkülönböze­Sok esetben pont azért nem jut el a pár a válásig, mert az anya­gilag lenne érvágás, vagy prob­léma. Ez azonban a pszicholó­gus szerint sem jó megoldás.- Ha gazdasági okokból, vagy csak a gyermek miatt marad­nak együtt, ott már az érzelmi töltet megszűnt - vélekedett Mátraházi Tibor, pszichológus.- A felnőttek azt gondolják, hogy a gyerek úgysem tudja, ha nem veszekszenek előtte. De ő mindent tud, mert a hangulat­tét sem kértem - mondta az asz- szony. - A házimunkáért és az egyéb, a volt férjemnek végzett munkákért kérhettem volna va­lamit, de szabadulni akartam. Erzsébet helyzete speciális, volt lakása, számíthatott a csa­ládjára a szakítás után. - Habár nem gondolom magam feminis­tának, mélységesen felhábo­rít az a tény, hogy szinte sem­milyen formában nem elismert a háztartási munka - mondta. Szerinte a férfiak és a társada­lom részéről sincs a helyén ér­ra, érzelmekre reagál. Ha egy ilyen érzelmileg hideg környe­zetben nevelkedik, akkor ezt szokja meg, kihatással lehet az ő későbbi kapcsolataira. Egy jó válás jobb, mint egy rossz kapcsolat - tette hozzá a pszi­chológus. Ám ehhez nagy fokú érettség, érzelmi és értelmi in­telligencia is kell, hogy ez ne csak egy utópisztikus elképze­lés legyen. A legfontosabb, hogy ne a pénz legyen közös kapocs, hanem a gyermek. tékelve, ahogy a gyermekneve­lés kérdése sem, ami szintén el­sősorban a nőkre hárul.- A háztartási munka csak akkor térül meg, ha van kö­zös vagyon, amit fel lehet osz­tani - összegzett témafelveté­sünk kapcsán Fóris Kálmán ügyvéd. - Tehát, amire költöt­tek, az osztódik. Mindegy, hogy az adott vagyontárgy tulajdono­sa jövedelmet előteremtő házas­társ volt-e. A feleség akkor is tu­lajdonos lesz, ha például a férj egy ingatlan tulajdonosa. In­kább morális, vagy társadalmi kérdés, mennyire becsülik meg az elvégzett munkát. Tény, hogy nem ritkán hivatkoznak rá a vá­ló felek, gyakran hallhatjuk eze­ket a fordulatokat: „én vettem”, „én dolgoztam érte”, ezt, sajnos a jog nem támogatja - mondta a tapasztalt ügyvéd. Hozzátet­te: a magyar jogban természe­tesen a gyerekeket figyelembe veszik. Ám, nincsen olyan le­hetőség, mint például az Egye­sült Államokban, ott ugyanis az asszony kérhet kártalaní­tást válás esetén. Hazánkban egy dolog biztos: válás esetén senki sem jár jól. Ha válunk is, vigyázzunk a gyerekeinkre A vantól nem kell félni, csak a nincstől, de attól nagyon. Anyukám mondogatta ezt gyakorta gyerekkoromban, s mi tagadás, jó darabig fogalmam sem volt, mit jelent ez. Mégse kérdeztem vissza sosem, mert úgy gondoltam, ez is csak valami felnőttes kiszólás, mint a maholnap, amiről kicsi­ként mindig azt hittem, ma vagy holnap tényleg bekövetkezik az a dolog, amire vonatkozott. Anyukám mondása jutott eszembe, amikor olvastam a leg­frissebb felmérés eredményeit arról, ki mennyi időt tölt házi­munkával, amiért persze nem jár fizetség. Nincs is ezzel sem­mi gond addig, amíg boldog házasságban élnek a felek. A ba­Ma viszont sokkal kevésbé ismerjük a határokat leg nem volt semmijük, amin osztozni lehetett, vagy csak a férj nevén nem volt semmi, s bőszen mondta: eddig is én tartotta­lak el, de ennek vége. S persze van arra is példa, nem is kevés, amikor a nő megy a házasságba egy b...-val (értsd: alnónemű- vel), s váláskor még az utolsó bőrt is igyekszik lehúzni a férjről. Azt mondja az ügyvéd, a háztartási munka csak akkor térül meg, ha van közös vagyon, amit fel lehet osztani. Na most jutot­tunk el a vantól nem kell félni kezdetű ominózus mondathoz. Mert szerintem ez ma legalább annyira igaz, mint harminc éve. A különbség csupán az, hogy akkor a vanért nem feltétlenül ál­dozta fel egyik fél se mondjuk az egészségét, pláne a családját. Ma viszont sokkal kevésbé ismerjük a határokat, meddig lehet elmenni a vanért. Aztán mire észbe kapunk, van sok minde­nünk, van is hát min osztozni váláskor. Csak család nincs. Pe­dig azt már az anyukám is megmondta: a nincstől jobb félni. jók akkor kezdődnek, ha válás­ra kerül a sor. Számos somogyi példát sorakoztathatnánk pro és kontra. Olyat is, amikor a nő végigrobotolt otthon öt-hat évet két gyerek mellett, aztán mi­kor szétmentek a férjjel, mehe­tett albérletbe, mert vagy tény­A Vilma-ház több egy múzeumnál SOMOGYSZOB A tavaly elnyert pályázati pénzek felhasználá­sával befejeződött a tájház bő­vítése - mondta el érdeklődé­sünkre Spanics Ágnes, a Vil­ma Háza Alapítvány elnöke, az összegekből a hátsó épületrész tetőterét építették be, mögötte egy új kocsiszín is elkészült. Ez utóbbi költségeihez az ön- kormányzat szin­tén hozzájárult.- Ahhoz, hogy a parasztporta el­nyerje a végleges formáját, már csak a földi pince, a gémeskút és galambdúc hiányzik, és a te­tőtéri kiállítótermet szeretnénk úgy bebútorozni, hogy az ott el­helyezett tárgyak megfelelően tükrözzék a hajdani paraszti életet. Mindezekhez ezúttal is pályázat útján szeretnénk for­ráshoz jutni - emelte ki az ala­pítvány elnöke. A kocsiszín be­rendezéséhez ugyan már meg­vannak a mezőgazdasági esz­közök, az elkészült épületré­szek hivatalos átadására csak szeptemberben kerül sor.- Rendkívül nagy érték a Vil­ma-ház, több, mint egy múze­um. Őrzi Somogy- szob múltját, külön­legessége, hogy va­lamennyi berende­zését az itt élők ad­ták össze. Ezért is érzi egy kicsit saját­jának mindenki - mondta Eller János polgármester. Az emlék­hely nem csupán turisztikai látványosság, használják a, fa­lubeliek is: jelenleg fonó mű­ködik az épületben, ahol a tele­pülés apraja-nagyja többek kö­zött a kosárfonást és a különfé­le kézműves technikák elsajátí­tását is gyakorolhatja. Varga L. már a tetőtér és a kocsiszín Tizenöt csoport mutatkozott be, megtelt színpad és nézőtér Telt ház a néptáncantológián KAPOSVÁR-BALATONSZÁRSZÓ A hagyományokhoz híven va­sárnap rendezték meg a So­mogy Megyei Néptánc Anto­lógiát az Együd Árpád Kul­turális Központban, melyen több gyermek, ifjúsági és fel­nőtt tánccsoport is bemutat­kozott megyénkből. Az anto­lógián fellépő együtteseket az előző évi művészeti mun­kák alapján a Somogy Megyei Néptáncszövetség elnöksége választotta ki. Az idén kiugró volt a gyer­mek és ifjúsági együttesek száma, hiszen oly mérték­ben születtek jó produkciók és arany minősítések tavaly, Hangulatos műsorral készültek a legkisebbek is Fotó: Muzslay P. hogy bővíteniük kellett a szín­vonalas rendezvényt. Somogy több településéről érkeztek fellépők, a felnőtt táncegyütte­sekkel együtt összesen tizenöt csoport mutatkozott be - tud­tuk meg Merczel Istvántól, a szervező szövetség elnökétől. Leicht Károly, a Szárszó Néptáncegyüttes művészeti vezetője szerint fontos az elő­ző évi munkát bemutató ösz- szejövetel, hiszen a tánccso­portoknak jó lehetőség arra, hogy megyei szinten is ké­pet kapjanak egymás mun­kájáról. A szárszóiak rábakö­zi táncokkal érkeztek a vasár­napi gálaestre. Gyeszát Zs. „Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európá­ban; nincs módunk középsze­rűnek lenni. (...) De ez az or­szág semmitől nem fél úgy, mint a minőségtől, s az igazi műveltségtől, amely valóban hősiesség.” Márai Sándor SMS A ZONGORISTA: Arthur Rubinste­in egy koncertje után ezzel lé­pett elé egy szemtelen újságíró: Művész úr, a második részben egy akkord nem sikerült jól. Mire Rubinstein: Életem összes hangversenyén annyi hamis hangot ütöttem le, hogy abból külön koncertet adhatnék! HIRDETÉS 2ZDH£EDKaposvár’ Béke u. 57. FARSANGI JELMEZ VAS ÓRIÁSI VALA! IÁIM! PffMm MINDEN CIPÓ Mfln mryilii ElEED csizma, papucs Nyitvatartás: HÉTFŐ-SZOMBAT: 9-18; Tel.: 06-30/815-5529

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents