Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

VASARNAP 16 SPORT REGGEL 2018. JANUAR 27.. SZOMBAT Király Gábornak 2019 nyaráig szol a szerződése a Haladasnal Görgeti maga előtt a célokat A ma már csak a Haladás kapuját őrző 108-szoros vá­logatott Király Gábor szerint a futballhoz mindenki ért Magyarországon, legalábbis a hibákat mindenki észreve­szi, de a megoldást, illetve annak megvalósítását már nagyon kevesen tudják. Babják Bence/Nemzeti Sport- Hivatalos honlapja szerint pá­lyafutása ötvenedik felkészülé­sének vágott neki januárban. Mi vitte rá, hogy negyvenegy évesen, 108-szoros válogatott­ként a meleg családi otthonból elinduljon a hidegbe, a latyak­ba, a sárba?- A labdarúgás hitvallás, életforma számomra, a mai na­pig szeretek a sárban vetődni - mondta lapunknak Király Gá­bor. - Még mindig élvezem, ha megszakadok a munkában, ha küzdhetek a céljaimért, és nem hullanak az ölembe az eredmé­nyek. Mindenért meg akarok dolgozni, és az is fontos, hogy nagyszerű hangulatban készü­lünk. Összetartó közösség tag­ja lehetek, bizonyítottuk, hogy tudunk egymásért küzdeni.- És ha négy év múlva is nagy­szerű lesz az öltözői hangulat?- Hajdú B. István mondta az egyik műsorban, hogy húsz év múlva a Nemzeti Sport cím­lapján azt olvassa majd, hogy a most huszonegy esztendős Kiss Tamás visszavonult, Ki­rály Gábor pedig elkezdte a téli alapozást. Ezen én is jót nevettem, de egyelőre tény­leg nem tudom, meddig állok a gólvonal előtt. Görgetem ma­gam előtt a célokat. A szerző­désem 2019 nyaráig szól, már­pedig a Haladás éppen akkor ünnepli a századik évforduló­ját. Ennél nagyobb motiváció egyelőre nem kell.- Korábban mennyire motivál­ta, hogy az új stadionban pá­lyára léphessen?- Nagyon. A stadiontól nyolcvan méterre nőttem fel, biztos voltam benne, hogy szenzációs érzés lesz az új komplexumban védeni. Néző­ként is felemelő lenne ott szur­kolni a csapatnak, de nagyon örülök, hogy játékosként lép­hettem a gyepre.- Az új stadionban a Ferencvá­rost és a Videotont is legyőz­ték. A soproni albérlet után va­lóban ennyit számított a hazai pálya?- A lehető legjobbkor tér­tünk vissza a stadionba. A csa­patnak, a szurkolóknak és a városnak is nagy lökést adott, hogy ott játszhatjuk a hazai meccseket, ráadásul hiába bontották le a régi pályát, hiá­ba kezdték nulláról az építke­zést, amikor belépünk a ka­pun, ugyanaz az érzés fog el bennünket, mint ha a régi sta­dionban lennénk. Minden ki­cserélődött, de az atmoszféra, a lebontott szentély lelke ott maradt, A Rohonci út tovább­ra is az otthonunkat jelen­ti, mindössze annyi történt, hogy a pálya új, sokkal szebb köntöst kapott. Szó sincs ar­ról, hogy szoknunk kellene, vagy hogy nekünk ez ugyan­úgy újdonság, mint az ellen­félnek. A Fradi és a Videoton ellen mindenki láthatta, hogy úgy hajtunk benne, mint a ko­rábbiban.- Az utolsó három őszi forduló­ban szerzett kilenc ponttal el­mozdultak a kieső helyről, de gondolom, nem számítanak könnyű tavaszra.- Biztosan lesznek jó soro­zataink és hullámvölgyeink is, a kérdés, hogy meddig tar­tanak, és milyen hamar ál­lunk talpra a gyengébb mécs­esek után. Az utolsó három őszi meccsen szerzett lendü­letet igyekszünk megtarta­ni, és meglovagolni ezt a hul­lámot.- A Haladás kerete alkalmas a bentmaradásra?- A szezon előtt is mond­tam, a keretünk NB I-es szin­tű - ha megfelelően használ­ják. Minőségben nem vehet­jük fel a versenyt az élme­zőnnyel, de ha mindenki száz százalékot ad, az élvonalban a helyünk.- A saját őszi teljesítményével mennyire elégedett? Mondjuk, egytől tízig terjedő skálán.- Minden meccs után ér­tékelem a produkciómat, na­gyon szigorú vagyok önma­gámmal szemben, de konk­rétumokról korábban sem be­széltem a sajtóban, most sem szeretnék.- Akkor beszéljünk a pályán kí­vüli szerepéről! A sikertelen 2017-es esztendőben a ma­gyar válogatottban többen em­lítették, hogy az Eb után visz- szavonult játékosoknak nem­csak a tudása, hanem a pályán kívüli karizmája is hiányzott a csapatból.- Kívülről nagyon nehéz er­ről beszélni, mert nem vagyok ott az edzéseken, nem tudom, mit éreznek a játékosok. Már nem vagyok része annak a közegnek, így azt sem tudom megmondani, mi hiányzik a csapatból. Az viszont biz­tos, hogy minden együttes­nél akadnak átmeneti idősza­kok, időre van szükség, hogy az új vezéregyéniségek meg­jelenjenek, és kifejlődjenek az ehhez megfelelő emberi tulaj­donságok. A törés minden csa­pat életében bekövetkezik, a lényeg, hogy tanuljunk belő­lük, és kétszer ne kövessük el ugyanazt a hibát.- Már visszavonult a váloga­tottól, ám a véleményére min­dig odafigyelnek. Mit gondol, 2017-ben nem sikerült tovább­menni azon az ígéretes úton, amelyen korábban elindult a magyar válogatott, vagy pedig az Európa-bajnoki részvétel il­lúzió volt, és most csöppen­tünk vissza a rideg valóságba?- Nem volt illúzió, mert ke­mény munkával jutottunk ki az Eb-re, és jó irányba halad­tunk. Inkább azt mondom, nem tudtuk felhasználni az ottani tapasztalatokat, jobban mondva, nem tudtuk, hogyan kellene felhasználni őket. A „hogyan?” kérdésre sajnos sokszor nem találjuk a vá­laszt. Az Eb előtt sem igazán tudtuk, hogyan kellene mar­ketingszempontból felépíteni a válogatott szereplését. Meg­vártuk, mi történik, és miután jól szerepeltünk, igyekeztünk a legtöbbet kihozni a pillanat­nyi népszerűségből. A futball­hoz mindenki ért Magyaror­szágon, a hibákat mindenki észreveszi, de a megoldást, il­letve annak megvalósítását már nagyon kevesen tudják.- Ön tudja?- Én is tanulófázisban va­gyok, a saját cégemnél, a shopomnál és a kapusisko­lámban mindennap találkoz­hatok új helyzettel, eszem ágá­ban sincs azt mondani, hogy mindenre tudom a megoldást. De a szakmában régóta ben­ne vagyok, ha a rossz formá­ban lévő kapust egy hét alatt kellene felhoznom, tudom, ho­gyan hozzam ki belőle a maxi­mumot. Gyakorlatias ember­nek tartom magam, nem biz­tos, hogy el tudom magyaráz­ni, hogyan kell, de meg tudom csinálni. Ehhez képest Ma­gyarországon többnyire elmé­leti szakembereket találunk, azt már kevesebben tudják, hogyan kell hozzányúlni a já­tékoshoz, a csapathoz.- Kevés a szakemberek külföl­di tapasztalata?- Ennél ez összetettebb. Mert lehet ötletelni, mondhatjuk, hogy külföldön így vagy úgy építkeznek, de nem szabad el­felejteni, hogy mi Magyaror­szágon élünk. Annak idején édesapám is megkérdezte tő­lem, miért építtetek olyan lé­tesítményt, amilyet Németor­szágban láttam. Azt feleltem, hogy nem ugyanolyan lesz, ha­nem beépítem a magyar kultú­rába. A tisztaságot ugyanúgy megkövetelem, a gyerekeknek köszönniük kell az összes ot­tani dolgozónak, az alapokból nem engedek. De nem felejt­hetem el, hogy a német mintát magyar gondolkodású embe­rekkel akarom megvalósítani. Ötleteket átvehetünk külföld­ről, de egy az egyben nem má­solhatjuk. Arra kell törekedni, hogy a két kultúrát közelítsük egymáshoz. HIRDETÉS amely megmentett* a habe» IMA L iL Éjit — V! tfHÉMk. i W> IvSZTORliS 1 \

Next

/
Thumbnails
Contents