Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2018. JANUAR 27., SZOMBAT 2 KÖZÉLET Ukrajnában, Szerbiában és Romániában már tombol a járvány Az országhatárhoz közelít a fertőző kanyaróvírus Újabb halálos áldozata van a kanyarónak Szerbiá­ban - ezúttal Nisben, a ma­gyar határtól viszonylag tá­vol halt meg a héten egy 21 éves nő. Romániában és Kárpátalján is tovább terjed a kanyaró, ráadásul utóbbi ukrajnai régióban nincs ele­gendő oltóanyag. Magyar- ország próbál segíteni a ha­táron túliaknak, és mindent elkövetnek, hogy ne jusson át a határon a járvány. Eleméry Máté JÁRVÁNY A nisi klinikai központ fertőző osztályán ápolták a hé­ten elhunyt 21 éves nőt, aki­nek másfél hónapja magas lá­za volt. A dél-szerbiai kórházba egy hete szállították be, megle­hetősen leromlott állapotban. Szintén kanyarós gyermekét is kórházban ápolják, ő azonban nincs életveszélyben. Szerbiá­ban október óta 1200 kanyarós esetet regisztráltak, a betegség­ben hárman életüket vesztet­ték, több kórházban látogatá­si tilalmat vezettek be. A vírus rohamos terjedésének a lakos­ság nem megfelelő átoltottsága a legfőbb oka. Az egykori Jugo­szláviában 1971-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást, akkoriban azonban csak egyet­len adagot adtak be, és ez nem jelentett százszázalékos védett­séget a kanyaró ellen. Csak 1996-tól adják be két alkalom­mal a gyerekeknek, ők azok, akik teljesen biztosítva vannak a kanyaró fertőzése ellen. Gyorsan terjed a kanyaró Ukrajnában is. Kárpátalján a betegek száma meghaladta a 330-at. Több járásban szünetel az oktatás, ugyanis a betegek háromnegyede gyerek. Koráb­ban egy ötéves gyermek bele­halt a fertőzésbe az ország dé­li részén lévő Odessza megyé­ben. Ráadásul elfogytak a vé­Fotó: MTI A gyermekek a legveszélyeztetettebbek, az ő oltásuk elsődleges fontosságú a fertőzés megelőzésében dőoltások is, ugyanis a meg­rendelt oltások csak egy har­madát kapták meg. Gejzsa Ist­ván kormánybiztos az M 1-nek elmondta, Magyarország a ka­nyaró terjedésének megállítá­sa érdekében - a tavalyi ötezer adag után - kész újabb védő­oltásokat szállítani Kárpátal­jának. A káosz ellenére Ulja- na Szuprun ukrán egészség- ügyi miniszter újságírók előtt kijelentette: egyelőre nem mi­A kanyaróvírus cseppfertő­zéssel, vagyis légi úton is ter­jed, a levegőben akár két órán át is életképes. Négy nappal a betegség tünetei­nek megjelenése előtt, vala­nősíti járványnak a tömeges megbetegedést. Kijevben az év eleje óta m^ir 66-an beteged­tek meg, közülük 54-en olyan gyermekek, akik nem kapták meg korábban a védőoltást. Je­leztek megbetegedéseket Her- szon megyéből is, de adatokat a fertőzöttek számáról még nem közöltek. Romániában is több mint tíz­ezren fertőződtek meg. Kedden egy kétéves gyermek vesztette mint utána még négy napon át fertőző marad az, aki el­kapta a vírust. A legnagyobb veszélyben a kisgyerme­kek vannak, közülük is azok, akiknek gyenge az immum életét Suceava megyében, így az országban a kanyarójárvány halálos áldozatinak száma 38- ra emelkedett. Á bukaresti kor­mány javított az akadozó vak­cinaellátáson, és a parlament elé terjesztett egy törvényter­vezetet, amely különböző meg­szorításokkal és folyamatos ta­nácsadással akarja rávenni az esetleg ellenkező szülőket arra, hogy ne tagadják meg a hét leg­fontosabb oltás beadását gyer­rendszerük. A kiütésekkel és magas lázzal, valamint ko­moly, életveszélyes szövőd­ményekkel járó kanyaró ellen 30 éves korig lehet védőol­tást beadni. mekeiknek. A legjobb a helyzet a székelyföldi Hargita megyé­ben, ahol 95 százalékos az át- oltottság. Itt az apró, elszigetelt településeken élők is megkap­ták a vakcinát, így tavaly év vé­ge óta nem is regisztráltak ka­nyarós esetet. Az elmúlt napokban már Szlovéniában és Szlovákiában is felütötte fejét a betegség. Egy kanyaróvírussal fertőzött édes­apa vitte be gyermekét a ljubl­janai kórházba, a férfi több órá­ig tartózkodott az intézmény­ben, így többeket is megfertőz­hetett. Az orvosok most igye­keznek azokat felkutatni, aki esetleg elkaphatták a vírust. Hermetikusan lezárták a po­zsonyi kórházat is. Szlovákiá­ban december óta hatan fertő­ződtek meg kanyaróval. A vírus a levegőben akár két órán át is életképes Román orvhalászok okoztak óriási kárt TERMÉSZETROMBOLÁS A leg aljasabb módszerrel, elektro­mos árammal „halászott” az a három román férfi, akiket egy hete értek tetten az olasz hatóságok „munka, közben”. A tettesek az észak-olaszor­szági Mantova térségében gya­korlatilag kiürítették a termé­szetvédelmi területen fekvő Parco del Mincio egyik tavát, amikor áramot vezettek an­nak a vizébe. A hatóságok ösz- szehangolt akciója után a fér­fiaknál közel 900 begyűjtött halat találtak. A mintegy há­rom és fél tonnát nyomó zsák­mány főleg hatalmas pontyok­ból és harcsákból állt. A sike­res akció után a park ki is tette hivatalos közösségi oldalára a sérült, illetve elpusztult álla­tokról készült képeket, ame­lyek nagy felháborodást vál­tottak ki az olaszok körében. A képekhez hozzászóló inter­netezők szabályos mészárlás­nak tartják az esetet, mind­emellett sorra gratuláltak a hatóságoknak a tettenérésért, mert a kopoltyúsok egy részét sikerült visszaereszteni a víz­be, így nem pusztult ki a tó tel­jes halállománya. Időközben kiderült, hogy a három delikvens közül egy visszaeső volt - adták hírül a román lapok. Az olasz hatósá­gok két csónakot és egy jármű­vet foglaltak le, amit a bűncse­lekmény elkövetéséhez hasz­náltak a tettesek. BDA Árammal halásztak Fotó: MW Találgatták, mi érhette azt, akinek a tetemét közszemlére tették Népszerű program volt a hullaház-látogatás PÁRIZS Az elmúlt évszázadok­ban sok bizarr szokás számí­tott hétköznapinak. Ezek kö­zül is kiemelkedik a 19. század második felében Párizsban el­terjedt és népszerű program: a hullaház-látogatás. Ez tulaj­donképpen a kriminézés előd­jeként is felfogható. Ráadásul a korabeli rendőrség is bátorított erre a „szórakozásra”, mert se­gített az ismeretlen holttestek azonosításában. Az emberek pedig családi program gyanánt találgathatták, hogyan halha­tott meg az éppen közszemlé­re tett áldozat. 1886 augusztusában, a pári­zsi Le Journal Illustre címlap­sztorija, az A Vert-Bois utcai gyerek című cikk arról tudó­sított, hogy egy négyéves ha­lott kislányt találtak, akinek egyetlenegy rejtélyes horzso­lás volt a kezén - írja az Ori- go.hu. A cikk olvasói egymás után siettek a párizsi hulla­házba, ahol megtekintették az üveg mögé zárt, szerencsét­len kislány holttestét, apró ru­hácskában. A látvány kísérte­ties volt. Augusztus 5-ére, né­hány nappal az újságcikket kö­vetően a hullaház előtti tömeg olyan méretűre duzzadt, hogy kint hömpölygött az utcán, és a forgalom is leállt. Időnként lökdösődésbe, ordítozásba fa­jult a tolakodás. Több mint 150 000 ember látogatta meg a hul­laházat, hogy lássa a Vert-Bois utcai kislány tetemét. A párizsi hullaház a 19. szá­zad végére a város egyik leg­népszerűbb turistaattrakciójá­vá vált. Az intézmény látogatha- tóságának eredeti célja az volt, hogy az eltűntek ismerősei, ro­konai odajárulhassanak azono­sítani az addig azonosítatlan holttesteket, Uletve a rendőrség­nek is kapóra jött, ha valaki fel­ismert egy korábban ismeret­len áldozatot. Az évek folyamán azonban egyre többen érkeztek olyanok, akik nem eltűnt hoz­zátartozóikat keresték, hanem egyszerűen csak közéből akar­tak látni halottakat, pusztán va­lami bizarr késztetésből. Minél hátborzongatóbb vagy rejtélye­sebb volt egy ember halála, an­nál több turista érkezett, hogy lássa a holttestet. „A hullaház vizuális kiegé­szítőként szolgált az újsághí­rekhez, ahol kiállították a kö­zelmúltban elhunyt embert, akinek halálát szenzációhaj- hász módon ecsetelték a ki­nyomtatott anyagokban” - ír­ta Vanessa R. Schwartz törté­A holttestek azonosítása is ilyenkor történt Fotók: MW nészprofesszor. Tízezrek özön­löttek a hullaházba, amikor az újságok egy ismeretlen le­fejezett ember vagy egy vé­res torzó kiállítását adták hí­rül. A 19. század végére a hul­laház olyan sok látogatót von­zott, hogy szinte az összes pá­rizsi útikalauz megemlí­tette mint látványosságot. Az utcai árusok is meglát­ták a lehetőséget, és a hul­laház előtt kezdték árulni portékáikat: narancslét, süteményt és kókuszsze­leteket. Amikor 1864-ben átépí­tették a hullaházat, már nagy figyelmet fordítot­tak a látogatók kényelmé­re. Kialakítottak egy 50 férőhelyes kiállítótermet, ahol a kőasztalokon fek­vő holttesteket két sorban tudták bemutatni a né- zelődőknek, egy üveglap mögött. Ráadásul az épü­let a hét minden napján nyitva volt hajnaltól alkonyatig. A hul­laházat végül 1907-ben zárták be a látogatók előtt, erkölcsi okokra hivatkozva. MW

Next

/
Thumbnails
Contents