Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-25 / 21. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Két évvel ezelőtt a Verseny- szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megállapodott arról, hogy jelentősen emelik a minimálbért. Ennek keretében tavaly január 1-jétől 12 százalékkal, az idén pedig további 8 százalékkal nőtt a minimálbér, amely így 138 ezer forint. A szakképzett dolgozók esetében a bérminimum tavaly 25, az idén pedig 12 százalékkal emelkedett, így elérte a 180 ezer 500 forintot. Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu KAPOSVÁR A VKF döntése azt jelenti: aki tegnap kijött a szakiskolából és hegesztőként, lakatosként vagy valamilyen más szakmával a kezében munkába áll, minimálisan 180.500 forintot keres. A döntés kötelező, tehát a munkáltatók nem dönthetnek ezekben az ügyekben.- Mi a helyzet Somogybán? - kérdeztük Svajda Józsefet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) megyei elnökét.- Az MSZSZ-nek Somogybán 19 ágazatban 64 alapszervezete van. Jó érzéssel mondhatom, hogy a mi vállalataink esetében a minimálbér ügye nem kérdés. Az elmúlt években számos területen jelentős előrelépés történt.- Ez rendben van, de Somogy hosszú éveken keresztül hátulról volt a harmadik az országos bértáblázaton.- Mondjuk azt, hogy hagyományosan voltunk a bértábla kullogói között. Mostanra azonban megelőztünk több olyan megyét, amire korábban gondolni sem mertünk.- Ez komoly?- Teljesen. Mögöttünk van például Zala, s a régióban csak Tolna megye - ahol az erőmű mindent visz - előz meg bennünket, Baranya nem. Somogy most a 13. helyen van. Ez jelnek jó, de azt is jelzi, mennyi dolgunk van még.- Ennyire jól tárgyaltak? Szikrá- zóan kemények voltak?- Nekünk is van részünk abban, hogy így alakult, de a nagyobbik rész mégis a súlyos munkaerőhiánynak köszönhe«tő. Számos területen komoly gondokkal küzdenek a cégek. S nemcsak a szak-, hanem a betanított munkások is hiányoznak. De hiányoznak a mérnökök, a technológusok, a targoncások, a sofőrök és sorolhatnánk tovább.- Vannak? Hol vannak?- Sokan elmentek, elmennek vagy nyugat-magyarországi, vagy külföldi cégekhez. Az ország nyugati részében még lakhatást is kínálnak, ha valaki oda megy dolgozni. Nem véletlen, hogy Somogybán is számos cég gondolkodik azon, hogy él a kormány munkáshoteleket támogató lehetőségével, vagy éppen albérleti támogatás fizetésével. A legfrissebb adatok szerint Somogyból kétezer ember ingázik főleg Ausztriába, de Horvátországba is. Győr- Sopron megyéből 24 ezren ingáznak naponta.- Volt egy érdekes felmérésük arról, hogy mikor jönnének vissza a külföldön dolgozók. Mire jutottak?- Jellemzően az Ausztriában dolgozó magyarokat kérdeztük arról, milyen bérért jönnének vissza? Szinte egységesen azt mondták, az ottani keresetük 80 százalékáért. Jelenleg Ausztriában 106 ezer magyar dolgozik. De az az igazság, hogy a mostani jelentős emelésekkel sem közelítjük ilyen mértékben az ottani béreket. A legtöbb helyen, ahol a mi alapszervezeteink dolgoznak, hiába értünk el 30 százalék körüli jövedelemnövekedést, ebből a szempontból ez is kevés.- Már nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem a megtartása is gondot jelent.- Ez is új helyzet, amely a bér- és jövedelememelés iráSomogyból kétezer ember Ingázik Ausztriába és Horvátországba nyába hat. A munkaadónak többet kell adnia a régebbi munkatársainak is, hiszen egymásra csúsztak a bérek. Nem véletlen, hogy számos helyen fizettek karácsony előtt úgynevezett pulykapénzt, 40-60-80 ezer forintot. Van hűségpénz is. Ezt azok kapják, akik folyamatosan dolgoznak, nem nagyon mennek táppénzre. Már külön is díjazzák, ha családtagok dolgoznak egy adott cégnél. De szerveznek családi programokat, külön foglalkoznak a gyerekekkel, fürdőjegyeket, kulturális rendezvények belépőit is megkaphatják a dolgozók. Vannak és népszerűek a családi napok, az egynapos kirándulások, de , van ahol ingyenes orvosi, fogorvosi ellátási lehetőséget is biztosítanak. Svajda József úgy látja, legjobb tagtoborzójuk a bér és a rendezett munkahelyi kapcsolat Fotó: Lang R Van olyan vállalat, ahol évente többször is emelnek bért Svajda József kérdésünkre elmondta, eddig az volt a szokás, hogy minden évben megállapodtak a béremelésről, aztán a cégek ezt január 1-jétől végrehajtották. - Most a munkaerő- hiány miatt évente akár többször is van úgynevezett kiigazítás - emelte ki. - Tehát lehet év közben is bért emelni például a kereskedelemben, a vas- vagy elektronikai iparban. Ez viszont helyenként új feszültségeket generál, hiszen az újak több bért is kaphatnak, mint akik évtizede már a cégnél dolgoznak. Ezt differenciálással lehet kezelni. A mi cégeinknél a kollektív szerződés is lehetőséget ad, hogy honorálják a hűséget. A béren kívüli juttatásokról szólva elmondta: ez személyenként 12 ezertől akár havi 50 ezer forintig is terjedhet. Van még nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, céges üdülő. Újra divatba jöttek a vállalati kirándulások, a családi napok, az év végi értékelések. Az elmúlt évben kétszámjegyű béremelést értünk el, most is azért megyünk harcba. Úgy tűnik, nincs is nagy ellenállás. Már megvan az idei első, 12 százalékos alapbér-emelés. Az alapbér a legfontosabb, ezt nem lehet elvenni, míg a cafetéria akár egy tollvonással is megszüntethető. Hiába nagynevű egy cég, ma nem jelent olyan kötődést ez. A bér mindennél szebben beszél. Ha valaki többet kínál, már mennek is. 10-15 százalék közötti béremelést szeretnénk elérni a vas- és elektronikai ipar, az élelmiszeriparban és a kommunális szolgáltatásban. A mi legjobb tagtoborzónk a bér, a rendezett munkahelyi kapcsolat.- Nemrégiben úgy fogalmazott: a humánpolitika nem alkalmazkodott a megváltozott környezethez. Nem túl sommás ez a megállapítás?- Nem akarok senkit megbántani, de ezt a helyzetét már azok is érzik, akik képezik e szakembereket. Már nem lehet mindenáron megfelelni csak a munkaadónak. A jó hr-es nemcsak felfelé, lefelé is figyel. De a középvezetők, termelésirányítók hangneme is kívánnivalót hagy maga után. A dolgozókat sokszor nem is az alacsonyabb bér bántja, hanem az, ahogy beszélnek velük. Ezen változtatni kell, nagyobb empátiára van szükség, mert különben elmennek a dolgozók.- Milyen a hatása a féléves munkaidőkeretnek? Áldás vagy átok?- Tudomásul kell venni, hogy amikor sok munka van, akkor dolgozni kell. Piacgazdaságban ez természetes, mint ahogy az is, hogy ez törvényes keretek között valósuljon meg. Bizony van, amikor 12-14 órát is kell dolgozni napokon keresztül. A fáradtság miatt is következnek be sajnos a munkahelyi balesetek. De gondot jelent a bejárás is. Ha vannak céges járatok, azok igazodnak, de másikkal csak késve tudnak hazamenni. Svajda: bérre menő küzdelem jellemzi már a munkaerőpiacot HIRDETÉS A Mediaworks Hungary Zrt. ÚJSÁGÍRÓ munkatársat keres a Somogyi Hírlap szerkesztőségébe Feladatok:- cikkek írása, esetenként fotók készítése,- együttműködés a lap szerkesztőivel, újságíró és fotós munkatársakkal, a sonline.hu hírportál online szerkesztőivel,- a napi munkához szükséges kapcsolatrendszer kiépítése és működtetése. Elvárások:- legalább középfokú végzettség,- jő íráskészség, hibátlan helyesírás,- téma- és hírérzékenység,- közéleti tájékozottság,- kreativitás. Előnyt jelent:- print vagy online sajtótermékeknél szerzett újságírói tapasztalat,- idegen nyelv ismerete. Jelentkezés önéletrajz megküldésével levélben a janos.lengyel@mediaworks.hu címre 2018. február 2-ig. ... AV\\tv$|Sr WWW. SONLINE .HU A tékában láthatók Kondákor Marianna képei Fotókon a városszeretet KAPOSVÁR Kis-Bankné Kondákor Marianna fotóiból nyílt kiállítás szerdán a Takáts Gyula könyvtárban: az alkotó 31 felvétele látható a tárlaton, melyet az elmúlt hat esztendő képei közül válogatott ki. A Városliget, a Fő utca és a Rippl-Rónai villa: egyebek mellett közismert épületek, sétányok és parkok is láthatóak a fotókon. Dér Tamás alpolgármester rámutatott: az alkotó élettel kapcsolatos optimizmusát éppúgy tükrözik a képek, mint a szeretetet, s a város szépségét adják vissza. A kiállításon az Arcadelt Kamarakórus lépett fel. H. M. Kis-Bankné Kondákor Marianna a megnyitón Fotó: Muzslay Péter