Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
2018. JANUAR 20., SZOMBAT SZTORI g Érdekes és a mezőgazdaság számára az egyik leghasznosabb madár Magyarországon Túrkeve a baglyok fővárosa. Ezekben a hónapokban ezernél is több bagoly telel a városban. Ezen a hétvégén nem csak ott, országszerte összeszámolják őket, és ebben bárki részt vehet. Jó tudni ugyanis, mennyi van belőlük és hol lehet számítani a segítségükre. Fábos Erika LES Viszonylag kevés olyan bagolyfaj van a világon, amelynek példányai telente csapatostul tanyáznak nappal az ember közelében. Az erdei fülesbagoly azonban szívesen választ akár forgalmasabb lakott területeket is. Ennek egyik fő oka, hogy a településeken mindig néhány fokkal melegebb van, mint a természetben, másrészt innen hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyeztetik. A felmérések szerint januárban nap- paloznak a legnagyobb számban, aztán már a költésre készülődnek. Éppen ezért ilyenkor még lehetőség van felmérni, hogy hol telelnek. A kutatásban évek óta nemcsak természetvédelmi szakemberek, de a lakosság is részt vehet, idén már okostelefonon kitölthető adatlapokkal is. „A legfontosabb szempont, hogy az adatközlők szélesebb köre - több tízezer lelkes ember - sokkal pontosabb orszáTöbbnyire nyugodt, erdős-fás településrészeken, iskolák udvarán, temetőkben gyülekeznek a városi baglyok Fotók: MW gos információkat szolgáltathat, mint ha ugyanezt a munkát 2-300 természetvédelmi őr végezné el az országban - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület szóvivője. - Ezzel a hasznos önkéntes munkával tenni lehet hazánk madárvilágának védelme érdekében és jobban meg lehet ismerni a baglyokat és a természetet is. Szerencsére egyre többen tudják, hogy az embere nem jelentenek veszélyt, ellenben nagyon helyes, szórakoztató és hasznos madarak.” Többnyire nyugodt városi parkokban, iskolák udvarán, temetőkben gyülekeznek téNagykikinda a hármas határvidékének nemzetközi hírű bagoiyvárosa Nagykikinda, a magyar-román- szerb hármas határhoz legközelebb fekvő város és környéke több mint tízezer erdei fülesbagolynak ad otthont ilyenkor télen. Az ornitológusok szerint Európában, de lehet, hogy a világon is a Túrkevétől az Észak-Bánságig terjedő terület az erdei fülesbagoly legnagyobb telelőhelye. A városban felismerték ennek az ökoturisztikai jelentőségét, jelképük lett a bagoly. A nemzetközi sajtó is érdeklődik és a külföldi turisták is rengetegen érkeznek ezért ide, a világ egyik legjelentősebb, vadmadarakkal foglalkozó filmes sorozatában is külön epizód jutott a nagykikindai fülesbagoly-populációnak. len. Ha tehetik, fenyőkön, híjákon pihennek, azok sűrű lombjában jól el tudnak bújni, de lombhullató fákat is elfoglalnak. Az emberi tevékenységek nem riasztják el őket sehonnan, de ha célzottan zavarják őket, odébbállnak. Azokat a településeket kedvelik legjobban, amelyeknek a környéke gazdag táplálékban, az egerek, a pockok és egyéb kisrág- csálók a kedvenc táplálékaik a baglyoknak. Megtanultak együtt élni az emberrel és a civilizációval „Ezek a madarak a növény- védelemnek is nagy segítői - mondta Orbán Zoltán. - Száz madár a három hónapnyi telelés idején 20-30 ezer kártevőt távolít el biológiai úton. Ekkora méretű rágcsálóirtást csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humánegészségügyi kockázatú mérgek bevetésével és sok pénzből lehetne megoldani. Jelenlétüknek árulkodó jelei lehetnek a fák alatt előforduló kis szürke szőrcsomók, a bagolyköpetek. Azok sem veszélyesek, vizsgálatuk ellenben pontos képet ad a térség kis- rágcsálóiról. Hosszú évtizedekig csak a köpetelemzések- ből tudtuk például, hogy még nem halt ki Magyarországon a csíkos szöcskeegér vagy a csa- litjáró pocok.” Kezdődik a bagolyszámlálás A bronzérmes fiatal artisták olyan mutatványra vágynak, amit előttük még senki nem csinált Kínai rúdon születik a magyar világszám CIRKUSZ Egyedüli magyar produkcióként egy kínai rúd- számmal képviselte Magyar- országot Fehér Ádám és Kassai Benjámin a XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. Bronzérmet nyertek, no meg egy olasz meghívást. Fehér Ádám mindig nagyon mozgékony gyerek volt és sokat sportolt. Tizenkét évesen testnevelésórán éppen a bordásfalon bohóckodott, amikor azt mondta neki a testnevelő tanár, hogy artistának kéne tanulnia. Akkor még azt sem tudta pontosan, mit is csinál egy artista, de amikor utánanézett és látványos videókat talált, eldöntötte, felkészül az artistaképző felvételijére. Kassai Benjámin hasonló utat járt be. Úszott, karatézott, at- letizált és focizott is, de sehol nem érezte úgy, hogy megtalálta, amit keres. Az ő érdeklőKétszázötven éves A cirkusz hagyományai évezredesek, ám a modem cirkusz 1768-ban született Londonban. Philip Astley-nek, a kiszolgált brit katonának ekkor támadt az az ötlete, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovas gyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában. Az első számok lovas artistamutatványok voltak, valadését a keresztanyja egy megjegyzése keltette fel, és tízévesen már az artistaképző felkészítőjére járt, mert úgy érezte, ez a legkeményebb sport, ez az, ami addig hiányzott. A két fiatal artista aztán az alapozó évek idején, az előkészítőben találkozott, ahol a diákok megtanulnak zsonglőrködni, talajon dolgozni és megismerkednek az akrobatikával. Nekik az utóbbi tetszett és egyből barátok lettek. Miután pedig Fehér Ádám elkezdett ismerkedni a kínai rúddal, Benjámin is követte, és azóta elválaszthatatlanok. A kínai artistaszámok egyik fontos és az egész cirkuszvilágban elterjedt kelléke a kínai rúd. Ez egy öt méter magas, gumival bevont és négy oldalról kifeszített eszköz. „A'kínai rúd egy olyan előadóművészi forma, ami a gimaz európai cirkusz mint az állatszelídítés. Astley Londonban nyitotta meg az első modem kori cirkuszként számon tartott amfiteátrumát, majd ennek mintájára később 18 állandó cirkuszt hozott létre Európa-szerte. Az 1800-as évek végén kezdtek elterjedni a légtornászoknak a maiakhoz hasonló mutatványai és a bohócok, akik akkoriban inkább zsonglőrök voltak. nasztikát és az akrobatikát egy függőleges rúd köré kombinálja - mondta Kassai Benjámin. - Munkánk jó erőlétet követel, emellett fontos a másik iránti feltétel nélküli bizalom. Ez közöttünk megvolt.” „Abban, hogy erőszámot szeretnék csinálni és ez lesz majd az utam, szinte biztos voltam, a tanárom is biztatott, hogy kezdjek el dolgozni rúdon, és azóta ez el is dőlt - mondta Fehér Ádám.- A legutóbbi cirkuszfesztivált még tátott szájjal, a nézőtérről figyeltem, és már az hatalmas siker volt, hogy lehetőségünk volt itt bemutatkozni, hogy a világ vezető cirkuszainak igazgatói előtt szerepelhetünk. Amikor a produkciónk után kiderült, hogy egy olasz fesztiválra meghívást kaptunk, úgy gondoltam, meg is van, amiBudapesten az első állandó cirkuszt Baroccaldi olasz artista hozta létre az 1800-as évek elején, a másodikat Wulff Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette 1889-ben. Ez az épület volt a Fővárosi Nagycirkusz elődje, amelyet 1966-ban lebontottak, majd 1970-ben építettek újjá. 1950 óta működik Pesten Európa egyik legrégebbi artistaiskolája. ért jöttünk, az már csak hab volt a tortán, hogy érmesek is lettünk. Ez nagyon nagy dolog. Egy teljesen új számot mutat1 tunk be, a fesztivál közönsége láthatta először. Sok saját ötletünk volt benne, de egy koreográfus' is segített, hogy még egyedibb legyen. Több hónapon keresztül, napi két- három órát készültünk és nagyon szeretnénk minél több helyen bemutatni. A produkció legnagyobb különlegességét azok a szal- tók adják, amelyeket a rúdon mutatunk be.” A fiatal artisták szerint nem kell temetni a hagyományos cirkuszt, és az új cirkusz sem egy múló divat, jól megfér a két irányzat egymás mellett. Igaz, ők inkább a modern változat rajongói, a jövőjüket is ebben képzelik el. A Cirque du Soleil vagy bármelyik hasonlóan világhírű nagy társulat lenne számukra az álommunka, és az, hogy valami olyan mutatványt csináljanak, amit a világon előttük még soha senki. Ez akár még meg is valósulhat. V I
