Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

2018. JANUÁR 20., SZOMBAT Már több önkormányzat is támogatja az építkezést Feltámad a templom Bözödújfalu a román falurombolás jelképévé vált Fotó: MW Nincs vesztegetni való idő, el kell kezdeni az összetar­tozás templomának építési munkálatait, még mielőtt a víz elöntené az ikonikus bö- zödújfalusi templomromot. Magyarországról és Auszt­ráliából is érkezett már se­gítség, és immár mindegyik Maros megyei önkormány­zat tetemes adományt ígért az erdélyi falurombolás leg­ismertebb emlékének az újjáépítéséhez. Balázs D. Attila ERDÉLY Idén lesz négy éve, hogy Bözödújfalu vízzel el­árasztott római katolikus temploma feladta a harcot. Összeomlott, és ma már csak a megroggyant, sisak nélküli torony emlékeztet rá, no meg az innen elköltöztetett csalá­dokra. Sokan úgy vélik, ha csak románok lakták volna, biztosan nem jutott volna er­re a sorsra a település. A ro­mán diktátor, Ceau§escu ide­jében kifundált ördögi terv 1994-re öltött testet, a tározó ekkorra töltó'dött fel teljesen. Nemrég viszont le kellett ereszteni a vízszintet egy, a gátat érintő meghibáso­dás miatt. Ekkor jött az ötlet, hogy - most vagy soha! - a vi­lághíres, romos épületet meg kell menteni az utókornak valamilyen formában. Az állagmegó'rzési tervek elkészültek, a közadakozás híre a világ legtávolabbi pont­jaira is eljutott. A Magyar- országról érkező adományo­kat a www.szekelyhargita.hu honlapon keresztül gyűjtik. A javítási munkálatok mi­att tavaly leeresztett víztá­rozó feltöltése viszont folya­matban van, ezért most erő­teljesebben megkongatták a harangot az adománygyűj­tők, hiszen kétszázötven­ezer eurónak kell összegyűl­nie ahhoz, hogy a projektet tavaszra tető alá lehessen hozni. A tervek szerint 32 cölöpre építik fel újra a templomhajó falait és a tornyot úgy, hogy a padlószint a vízszint fölé ke­rüljön. A torony kiállítások, a hajó falai által közrezárt fe­detlen tér pedig rendezvények helyszíne lehet. Az építményt hídon tennék megközelíthe­tővé a partról. Az alapozás, amit tavasszal kezdenének el, az építkezés legköltségesebb része, ugyanis ide különle­ges anyagokat kell használni, hogy időtálló legyen majd a vízből kiemelkedő templom. Magyarországról Baja vá­rosa az elsők között támogat­ta meg a templomépítési szán­dékot, nem kevesebb, mint egymillió forinttal. A hírek szerint Bélapátfalva is hozzá­járul a templomépítéshez, fel­karolta az ügyet továbbá Bala- tonlelle, Szarvas és Sopron vá­rosa is, sőt Kutas, Darnózseli, Hegykő, Farád, Acsalag, Ab­da, Dunasziget, Sopronnémeti község * önkormányzatai is igyekeznek segíteni. Számta­lan helybéli és külföldi válla­lat adakozott már, névtelenül vagy nevét vállalva sok ma­gánszemély érezte övének a templomépítés megvalósítá­sát, és még Sydney-ből is ér­kezett felajánlás. A Maros megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által vezetett önkor­mányzatok is bejelentették, hogy valamennyien egymil­lió forinttal járulnak hozzá az építkezéshez. Az elöljárók pe­dig rendhagyó módon, katali­zátorként tekintenek az ügy­re. Péter Ferenc, a megyei ön- kormányzat és az RMDSZ Ma­ros megyei szervezetének el­nöke kijelentette, hogy az ösz- szefogásnak hagyományt sze­retnének teremteni a térség­ben, és minden évben lesz egy kiemelten támogatott Ma­ros megyei magyarügy. PANORAMA Bakatorfaggató Balázs D. Attila attila.balazs@mediaworks.hu A fajta a huszonnegyedik órájába kerülhet Ú jévi fogadalmaim között előkelő helyet kapott idén egy régi vágyálom megvalósítása, ami egy legenda megízlelése, egy feltámadt középkori rejtély kifagga­tása is egyúttal. Nem másról van itt szó, mint az érmellé- ki bakatorról, arról az ősrégi magyar szőlőfajtáról, amelyet nemrég sikerült végre feltámasztani mély álmából. Úgy kép­zeljék el, az ügyet felvállaló értékmentő gazdáknak szabályo­san nyomozniuk kellett a megmaradt, ki nem pusztult tőkék után, hogy azok vesszeiből élesszék fel ezt az elfeledett szőlő­remeket. A legtöbb borász jó ideje ugyanis elég mostohán bánt vele. Talán azért, mert egy viszonylag kényes faj­ta ez, talán azért, mert a ro­mán kommunizmus szer­vezetlensége és a fajtavédelem hiánya még a bakatorbogyó illatát is kiölte az emlékezetből. Ha nem irtották ki, akkor hagyták, hogy ott burjánozzon a kertek sarkaiban, memen- tóul, mint a hatalmas érmelléki lápvilág megmaradt mocsár­szemei a dűlők tövében, pedig sárgás színű, száraz, zamatos bora a régi borászok büszkesége volt, sőt aszú is készülhetett belőle. Érmelléki bakatorunk a kihalás szélén táncolt, mint egy időben a szürke marha, amelyet immár a hungarikumok sorában találunk. Pedig a környék egykori legnagyobb birto­kosa, Zichy Ferenc olvasatában csak kétféle bor létezett erre­felé: a bakator - és az összes többi. Nem volt ez grófi túlzás, mert a bakator egyike volt a legkiválóbb magyar szőlőknek, és ez volt az Érmellék fő fajtája, amelyről az öreg gazdák ma is úgy tartják, hogy valóban őshonos, vagyis itt keletkezett magyar szőlő, ami eljutott innen a Dunántúlra és a régi Ma­gyarország más borvidékeire is. A filoxérajárványt és a román szocializmus dűlőgyalázásait túlélt fajta ez, amely a huszonnegyedik órájába kerül. A feltá­masztás a bihardiószegi Heit családnak köszönhető, nemes­penésszel benőtt szőlőhegyi szentélyükben, a bihardiószegi Padalja-sor egyik pincéjében Heiték már érlelik és palackoz­zák is a nedűt. Nyelvem alatt érzem, hogy hamarosan nagy­interjú fog készülni a bakatorral. Miért pont most támadt fel? Tán van valami a levegőben? Mit súgtak azok a venyi­gék az immár Kárpát-medencei szövetségbe tömörült meg- mentőknek a kertek mélyéről? Csak a pad aljára ne kerül­jek a válaszoktól. Földre szállt a Hold a csillagparkban A verseny döntőjében elmarad a fürdőruhás szám Idén is keresik a Nemzet Szépét ÉGBOLT Nem mindenna­pi kinccsel gazdagodott a Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark. Egy való­di holdkőzetet, méghozzá Kö- zép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintáját láthat­ják az erdei élményközpont lá­togatói. A Zselici Csillagpark Ma­gyarország legkevésbé fény­szennyezett területe, ezért ideális helyszíne a különféle csillagászati témájú progra­moknak és égboltmegfigye­léseknek. Emellett impozáns méretű meteoritgyűjtemény- nyel is rendelkezik, a Föld számos pontján megtalált, a világűrből származó kőzete­ket csodálhatnak meg benne a látogatók. Ezek sora bővült egy újabb különlegességgel: egy eredeti holdkőzettel. A lelet sajátossága, hogy nem az amerikai Apolló- vagy a szovjet Luna-űrmissziók va­lamelyike hozta magával, ha­nem meteoritként érkezett a Földre. Valószínűleg egy kisbolygó vagy üstökös egykoron a Hold fel­színének ütközött, és a becsapódás ere­je kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belő­le. Ezeknek a daraboknak egy része meteorit formájá­ban a Földre hullott. Főképp az Antarktiszon, az Arab­félszigeten és Észak-Afrika si­vatagaiban találtak a kutatók eddig ilyen kőzetdarabokat. A Zselici Csillagparkban bárki által megtekinthető holdkőzet Algériából, a vala­ha felfedezett legnagyobb hol­di eredetű meteorithullásból származik. A nagyjából 5 cm hosszú, 25 g súlyú, a holdfel­színtől való elszakadás nyoma­it magán viselő lelet Magyar- ország legnagyobb, nyilváno­san bemutatott holdkőzete. Csak összehasonlításképpen: az ELTE Természettudományi Karán őrzött és a nagyközön­ségnek csak ritkán bemutatott holdkőzetek alig néhány tized grammosak. NIW KIRÁLYNŐ A két éve életre hí­vott szépségverseny hivatott megtalálni azokat a valódi szépségeket, akik mind meg­jelenésükkel, mind pedig gon­dolkodásmódjukkal és érték­rendjükkel kiemelkedőek. Tavalyelőtt és tavaly után 2018-ban is meghirdették a Nemzet Szépe szépségver­senyt, amelyben a bevett nem­zetközi elvárások mellett más szempontokat is figyelembe vesznek a királynő kiválasz­tásában. Az előző évekhez ha­sonlóan idén is nagy hang­súlyt helyeznek arra, hogy a versenyzők olyan tudással, is­meretekkel és önérzettel ren­delkezzenek, amelyek szoro­san kötődnek magyarságuk­hoz. A cél egy olyan király­nő megkoronázása, aki példa­ként szolgálhat a fiatal generá­ció, a társadalom és az egész nemzet előtt. A versenyre 21 és 27 éves életkor között bár­ki jelentkezhet, de plasztikai beavatkozás és tetoválás nem engedélyezett a potenciális ki­rálynők körében. A jelentke­zők fontos személyiségjegyei közé kell tartoznia az empá­tiának, a segítőkészségnek, a magabiztosságnak, a nem­zeti öntudatnak és a kisugár­zásnak is. Kizáró ok továbbá, ha valakiről pornográf jellegű anyag készült korábban, há­zas, gyermeke van vagy káros szenvedélyben szenved. A versenyzők az előváloga- tón fürdőruhában is megmu­tatkoznak a szakmai zsűri előtt, de a verseny döntőjé­január 9-én töltötte be 24. életévét, de idén nem csapott nagy bulit a születésnapján. „Szűk családi körben ün­nepeltünk, otthon, anyáékkal és Szultán nevű, nyolchetes törpeuszkárunkkal, néhány nappal korábban vittük ha­za. Számomra az volt a legna­gyobb ajándék, hogy a nagy­mamám még mindig él és együtt tudtuk tölteni ezt a na­pot” - nyilatkozta Özer Nóra. Kis Gabriella, a szépségver­seny tavalyi nyertese sem he­lyezte magát kényelembe, mi­után korona került a fejére. Na­gyon élvezi a királynői teen­dőket, sokat szerepel a sajtó­ban, de mindeközben tovább­ra is nővérként dolgozik a sze­gedi kórházban, és rendszere­sen jótékonykodik is. MW Kis Gabriella nővérként dolgozik Szegeden ben ez a szám elmarad a ren­dezvény eleganciájának meg­óvása céljából. Az előváloga- tókról összesen 12 lány jut to­vább, akik egyhetes felkészítő táborban vesznek majd részt később, ahol megpróbálják le­szűrni a lányok valódi énjét, kompetenciáit és felkészítik őket a gálaestre. A Nemzet Szépe értékeit si­keresen viszik tovább a ver­seny korábbi győztesei. Özer Nóra (alsó képünkön), a 2016- os királynő tavaly jogi diplo­mát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, három évig pedig ügyvédjelöltként dolgozik. Ambíciói határta­lanok, mert bár középfokú angol nyelvvizsgával ren­delkezik, szeretne Lon­donba költözni, hogy fejlessze nyelvtudá­sát. Nóra épp a napokban,

Next

/
Thumbnails
Contents