Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-17 / 14. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 17., SZERDA Az őshonos kisebbségek védelmében gyűjtenek aláírásokat SOMOGY Egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni az őshonos európai kisebbségek védelmében: a Minority Safe- Pack kisebbségvédelmi akci­ójához Somogy megyében is többen csatlakoztak. A kezdeményezés somogyi támogatói úgy vélik, hogy az Európai Unióban jelen­leg nincs olyan átfogó jogsza­bály, amely garantálná az ős­honos nemzeti kisebbségek, köztük a környező országok­ban élő több millió magyar jo­gait. Az aláírásgyűjtést a Rá­kóczi Szövetség koordinálja hazánkban. Giber Vilmos, a somogyi Mártírok és Hősök Közalapítvány elnökeként a kezdeményezés élére állna megyénkben. Javítani szeretné­nek a kisebbségek helyzetén- A cél az, hogy az Erdély­ben és a környező országok­ban elszakított nemzettestvé­reink olyan státuszba kerül­hessenek, amely kisebbség­ként őket megilleti - mond­ta lapunknak Giber Vilmos. - Kinyomtattam az internet­ről a kérdőívet, amelyt a kol­légáim 95 százaléka aláírt, vittek haza a családnak is. Ha egy aláírással tehetünk a nemzettestvéreinkért, akkor tegyük is meg. Giber Vilmos szerint hason­ló akció indulhatna somogyi munkahelyeken, hivatalok­ban, oktatási intézmények­ben. Aláíró íveket a Mártírok és Hősök Közalapítvány bizto­sít, az összegyűjtött szignókat le lehet adni a Somogy Temet­kezési Kft.-nél és a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kol­légiumban. Giber Vilmos hozzátette: mindenki figyeljen rá, hogy ez az EU által szerkesztett alá­író ív, és ha rosszul töltik ki, akkor formai hibákra hivat­kozva érvénytelenítik. Fon­tos, hogy az utónevek és csa­ládi nevek, valamint a dátum sorrendjét is ne a magyar írás­beliség szabályai szerint tölt­sék ki. Egy íven csak három aláírás szerepelhet. K. G. Szürke marhák és borjaik: már hatszáz állat telel a nemzeti park drávaszentesi telepén Fotók: MW Száz kisborjút vár idén télen a nemzeti park Már megszülettek az első szürkemarha-borjak a Duna-Dráva Nemzeti Park­ban, ahol az elmúlt hóna­pokban nagyszabású felújí­táson esett át a drávaszen­tesi állattartó és bemutató­telep. Kovács Gábor gabor2kovacs@mediaworks.hu ' DRÁVASZENTES Összesen mint­egy 600 állat telel a nemze­ti park drávaszentesi telepén. Sok hucul ló, kecske, és sza­már mellett 200 racka juh és 100 szürke marha él a telepen. Mintegy 80-100 kisborjú szü­letését várják a télen, aztán ta­vasszal kihajtják majd a mar­hákat a drávaszentesi, a rac­kákat pedig a darányi lege­lőkre.- Az állatok most a téli szál­láshelyeiken pihennek, ahol téli takarmányozást kapnak, mert ez az ellési időszak, amikor a szürke marháknál a borjak, a rackáknál a bárá­nyok születnek- mondta la­punknak Horváth Zoltán táj­egységvezető. - Ezen őshonos állatfajtáknál az évi egyszeri ivarzás a télre esik. Ilyenkor az anyaállat mellett tartózko­Az állattartás a természetvéde­lem szempontjából döntő fontosságú dik a szaporulat, majd a szop­tatás végén a tejről átállnak az utódok a szénára, tavasz- szal pedig megerősödnek a legelők friss füvén, ahová az anyaállattal együtt hajtják ki. Ma ez már csak az őshonos ál­latokra jellemző, mert a húsu­kért tartott fajtákat egész év­ben takarmányozzák, az ellé­si ciklusuk eltolódik: előfor­dul, hogy a bárány ősszel szü­letik, ha karácsonyra akarják felnevelni.- Az állattartás a termé­szetvédelem szempontjából is döntő fontosságú - magya­rázta Horváth Zoltán. - A trá­gya nyomán ugyanis a gye­pes élőhelyen megjelennek a virágzó növények és a rova­rok, majd az énekes és a ra­gadozó madarak. Nő a fajgaz­dagság, erősödik az állomány és új fajok megjelenése is vár­ható. Az állattartó telep fejleszté­se többéves előkészület után egy pályázat elnyerésével va­lósult meg 187 millió forin­tos uniós forrásból. Új épüle­tek készültek, a régieket fel­újították. Szociális épületet adtak át az embereknek, öltö­zővel és vizesblokkal, és egy gépszínt. Különleges lovakat is simogathat a látogató Tető alatt már a racka juhok A drávaszentesi juhhodályon tetőt és nyílászárókat is cse­réltek. Szilárd burkolatú uta­kat alakítottak ki, és a vízel­vezetést is megoldották, mert nagy esők idején nem lehe­tett a telepet megközelíteni. A szürke marhák nagyobb, be­ton padozatú féltetőt kaptak, ahová behúzódva könnyebben átvészelhetik a ma egyre gya­koribb szélsőséges időjárási körülményeket, például a ja­nuári ónos esőket. A darányi ősborókás rackái is Drávaszentesen telelnek A fodrászat rejtelmeibe is beavatták a csurgói református iskola diákjait a meghívottak Madagaszkár erdeitől a helyi mentőállomásig CSURGÓ Élményekben és infor­mációkban gazdag nap várt a csurgói református intézmény diákjaira a közelmúltban. Az al­só tagozatosok az iskolában játé­kosan ismerkedtek meg a cuk­rász, fodrász, virágkötő szakmá­val. De ellátogattak többek közt a tűzoltó- és mentőállomásra, hogy betekintsenek az ott dol­gozók munkájába. A pályaori­entációs napon a felsősök nem­csak a fent említett mestersé­gekkel barátkoztak, hanem mű­körömépítő, kozmetikus, illet­ve dietetikus előadását is meg­hallgatták, továbbá Nagyváradi László, egyetemi docens mada- gaszkári útibeszámolóját. Lehe­A gimnazistákat számos in­formációval ellátták az egyes egyetemekről, majd a külföl­di munkavállalással kapcsola­tos tudnivalókról. A 9-10. osz­tőségük volt ismerkedni egy vé­dőnő feladataival, míg egy má­sik egészségügyi szakembertől megtudhatták, hogyan lehet va­lakiből orvos. Gamos A. tályos csokonais diákoknak Gerencsérné dr. Berta Renáta, a Pannon Egyetem munkatár­sa mutatott be kémiai kísér­leteket. Hazai egyetemek, külföldi munka Ilyen sem volt még: frizura készült ezúttal a csurgói tanteremben Fotó: MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents