Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

2018. JANUAR 13., SZOMBAT SZTORI £ ía$öArika TEJIPAR Sándor Tamás egyik üknagymamája erdélyi főzőnő volt a Székelyudvarhely mellet­ti Kisgalambfán, egy reformá­tus parókián. Azt mondja, ez­zel dőlt el minden, soha nem is gondolt mást azon kívül, hogy gasztronómiával akar foglalkoz­ni. Hatévesen már főzött otthon, és mindig egy kicsi, de saját ét­teremről álmodozott. Annak ér­dekében, hogy ezt egyszer meg is valósíthassa, külföldre ment dolgozni. Volt szakács, később konyhafőnök Németországban, Olaszországban és Svájcban is. Miközben megtanult főzni, a svájci munkának köszönhető­en ismerkedett meg több hegyi sajtkészítővel is, és eltanult tő­lük, amit csak hagytak. Közben pedig arra is rájött, hogy a sa­ját étterem még várhat, inkább kézműves élelmiszerekkel fog­lalkozik. Az első sajtok egy eg­ri panellakás konyhájában ké­szültek el, az érlelő a pincé­dicionális technoló­giákat alkalmazva készítjük és fejlesztjük tovább a hegyvidé­ki érlelt félkemény sajtjainkat. Célom a kezdetektől a régi idők sajtkultúrájának folytatása volt. A sajt számomra a helyben él­hető életet, a természetet jelen­ti, egy olyan életformát, amire mindig is vágytam. Eközben a tradíciók életben tartása is fon­tos számomra, habár inkább az újraélesztéshez hasonlít mind­ez, hiszen már csak a hajszál­gyökerei vannak meg ennek az egykori mesterségnek. Meggyő­ződéssel hiszem, hogy ilyen mó­don érdemes gazdagítani a ma­gyar gasztronómiát: helyben termelt, tiszta és természetes ételek előállításával.” Mónosbélben havonta ösz- szesen 600-800 kiló sajtot készíte­nek tehén-, il­letve kecsketej- ből. A bükki saj­tok közül a legis­mertebbek a fél­kemény hegyvi­déki, füstölt és a kakukkfüves al­pesi típusú tehén­sajtok, az érlelt fa­szenes és szőlőve- nyige-hamus lágy sajtok, meg az érlelt kecskesajt. Siker ide vagy oda, Sándor Ta­más nem szeretne nagyobb üze­met. Idővel nem több, inkább kevesebb sajtot akar készíteni. Saját kis sajtboltot nyitott a fő­városban, ami mellett megelég­szik azokkal a csemegeboltok­kal és a néhány tucat vendéglő­vel, ahova rendszeresen szállít. „Az én igazi álmom egy sa­ját étterem volt, igaz, csak egy hidegkony- ■ hás, de mégis egy sa­ját vendégfogadó ebből megva­lósult. Nagy öröm ez nekem, hi­szen itt is olyan ételeket adha­tok a vendégeimnek, amelyek­ről úgy gondolom, hogy büszke lehetek rájuk. A sajtokon kívül egyre többféle hidegkonyhai ké­szítményt hozunk létre tejből, és mivel borjúkat és mangalicá­kat is tartunk, szeretnék hússal is foglalkozni. Saját pástétomo­kat, hegyi szalámikat és sonkát szeretnénk még kínálni. A sajt és a tej persze mindig megma­rad a gondolkodásunk és a ter­veink közepében.” Az olasz vagy a svájci kemény- sajt-készítés 900 éves, Sándor Tamásnak pedig - hiába kezdte elsők között a kézműves sajtké­szítést - alig húsz év tapaszta­lata van. Éppen ezért, ha tehe­ti, megy Svájcba, Engelbergbe, Emmentalba, és visz magával más magyar sajtkészítőket is, hogy képezzék tovább magu­kat és tanuljanak ők is. Amit pedig a titkokból sikerül elles­nie, nemcsak hasznosítja, de vi­szi magával tovább. Erdélyben is oktatta már tejfeldolgozásra, sajtkészítésre földijeit és Csán­góföldön is tanította már, amit a sajtról eddig megtanult. ben volt, amikor pedig már job­ban ment az üzlet, egy garázsba költözött. 2001-ben még csak a szűk baráti kör kóstolta a műve­it, 2005-ben azonban már szállí­tott is a termékeiből és valóban saját céget alapított Bükki Sajt Manufaktúra néven. Aztán azt a borospincét is gyorsan kinőtte, amit ezután bérelt, ekkor kezdte keresgélni egy valódi manufak­túra helyét. Mónosbélben talál­ta meg, így lett a nevéhez mél­tón igazán bükki a sajtüzem, sa­ját állatokkal. „Mindig is vonzott a sajtok sokszínűsége és ízvilága, nem­Tamás vállalkozása gyorsan kinőtte a konyhát és a pincét Fotók: MW csak szakácsként, még annak előtte is: Borsodnádasdon gyerekeskedtem, ott láttam először, hogyan oltják be a tejet és hogyan lesz abból sajt. A ké­szítés iránt komolyan először Svájcban kezdtem el érdeklőd­ni, az alapvető fogásokat, tech­nológiai alapokat onnan lestem el, de a tejfeldolgozást Gyoma- endrődön, Kiss Ferenc tejipari technológus-sajtmester iskolá­jában tanultam meg igazán. Az­óta a magyarok erdélyi sajtké­szítő kultúrájának alapjait is ta­nulmányoztam, és ezeket a tra­Másodszor ítélték Sándor Tamásnak Az év sajtterme­lője címet tavaly év végén. Tíz év után érdemelte ki újra az elismerést a hegyi sajtjai­ról híres bükki sajtmester. Sándor Tamás húsz éve kezdte, de még mindig tanulja a mesterséget A Bükkben készülnek az év saj----------------------------------------­- —m „r­'-v A játékfüggőség nagy károkat okoz, orrspray-t tesztelnek, ami segíthet legyőzni Félkarú JÁTÉK Finn kutatók azt vizsgál­ják, hogy segíthet-e egy orr­spray legyőzni a szerencse­játék-függőséget. A módszert drogtúladagolásnál már siker­rel alkalmazzák, és azt remé­lik, a játékosok leszokását is se­gíteni fogja, mivel gyorsan hat és csökkenti a fogadáskor fellé­pő örömérzést. Az ELTE legutóbbi, három év­vel ezelőtt készült átfogó kuta­tása alapján, amit a Szerencse- játék Zrt. támogatásával készí­tett el, Magyarországon a népes­ség valamivel több, mint fele ját­szott már életében valamilyen szerencsejátékot. A népesség közel negyede akár heti rend­szerességgel is játszik. Ennek a 2,5-3 millió embernek a közel kilencven százaléka probléma- mentes játékos. A 18-64-es kor­osztály öt százalékának azon­ban volt az elmúlt egy évben gondja a szerencsejátékkal, az ötből két százalék pedig közepe­sen vagy kifejezetten problémás csoportnak számít. Ez azt jelen­ti, hogy 70-200 ezer ember le­het hazánkban, aki túlzásba vi­szi a szerencsejátékot és emi­att rendszeres anyagi vagy csa­ládi problémái vannak. Mind­ez világszerte rengeteg embert érint, nem véleüen, hogy régóta folytatnak ezzel kapcsolatos ku­tatásokat. A Helsinkiben működő Egész­ségügyi és Jóléti Országos Inté­zet már ott tart, hogy önkénte­rablóval játszana? Ezt már fújhatja! seken kezd tesztelni egy speciá­lis orrsprayt. Ez az ópiátok - he­roin, ópium, morfium - túlada­golásának életveszélyes tüne­teit visszafordító naloxont tar­talmaz, amely blokkolja a füg­gőség kialakulásában szere­pet játszó dopamin termelését. A spray gyorsan hat, néhány Nem mindegy, mit játszik! n A Nemzetközi felelős Játék­szervezési Szövetség vizsgálja \ és osztályozza is az egyes jót-s \ kokat, hogy kiderítse, hozzájá­rulhat-e az adott játék a játék­szenvedély kialakulásához. és\ ha igen. mennyire. A tíz kritikus tulajdonságra kapott pontszá­mokból adódik össze a pont­szám. melynek révén - a köz­lekedési lampa mintájára - három kategóriába sorolhatók a fogadási lehetőségek- Zöld jelzést kapnak azok a játékok, amelyek alacsony kockázatot \ rejtenek magukban, sárga jel­zést a közepes kockázatúák, pirosat pedig azok, amelyek magas rizikóval járnak. * Eszerint a legveszélyesebb já­tékok a nyeröautomaták, az éló, illetve az online kaszinók, az élő. illetve az online póker, de magas kockázatot hordoz a lóverseny és más sportfoga­dás is. A lottójátékok alacsony kockázatúnak számítanak. perc alatt kiváltja a kívánt ha­tást az ember agyában, ezért nagyon hasznos lehet a szeren­csejátékosok számára. A kuta­tók korábban már próbálkoz­tak olyan tablettával, amely a naloxonhoz hasonló ( anyagot tartalmazott, de az a módszer nem bizonyult elég hatékony­nak, mivel a pirulának legalább egy óra kell a felszívódáshoz. A helsinki kutatók szerint, mivel a szerencsejátékozás kényszere hirtelen „csap le” az emberre, olyan gyógyszer­re van szükség, amely gyor­san hat. A vizsgálat résztve­vőinek fele a valódi szert, míg a másik fele placebót fog az orrába fújni három hónapon át, hogy kiderüljön, képes-e csök­kenteni ez a szer a késztetést, ezzel pedig segíteni a leszokást. Ha az orrspray a szerencsejá­tékosok esetében működő­képesnek bizonyul, akár más függősé­gek kezelésére is alkalmazha­tó lehet. Csernus Imre pszichiáter azt mondta: a függőségre általános törvények vonatkoznak, vagyis minden esetben jellemző, hogy hiába figyelmeztet a környe­zet, barát, családtag, orvos, en­nek egészen addig nincs hatá­sa, amíg a beteg nem akar leszá­molni a szokásával. A játékszen­vedély többnyire azokat érinti, akik az egzisztenciális önmeg­valósításban kudarcot szenved­nek. A legfontosabb mozgatóru­gó tehát az, hogy amikor nyer­nek, nemcsak pénzhez jutnak, de úgy érzik, sikeresek és fel­néznek rájuk a többiek. „Ez kezdetben nem is tűnik veszé­lyesnek - mondta Csernus Im­re. - Játszani mindenki szeret, a kíváncsiság is hajtja a legtöbb embert. Akkor van baj, amikor ez az időtöltés elhatalmasodik, és sem a környezete, sem ön­maga nem érdekli, csak a játék. Minden mást - munkát, csalá­dot - elhanyagol, és anyagilag is teljesen kiszolgáltatottá teszi az ilyen helyzet.” A függőség kialakulásában egyes játékok nagyobb kocká­zatot képviselnek, mint mások. A legveszélyesebbek azok, ame­lyekkel pülanatokon belül lehet újra fogadni, gyorsan megtudja a játékos, hogy nyert vagy sem, és szabályozni tudja a tét nagy­ságát. Ez egy függő számára ör­dögi kör.

Next

/
Thumbnails
Contents