Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-11 / 9. szám
SPORT 15 Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang csak váltóban indul az Eb-n 2018. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK_________________________________________________________________________________________________________ Verseny stresszmentesen Kevesebb, mint egy hónappal a phjongcshangi téli olimpia előtt rövid pályás gyorskorcsolyázóink a hét végén Drezdában részt vesznek a játékok előtti utolsó, valójában edzésnek felfogható versenyükön. S ezen a besoroláson jelen esetben az sem változtat, hogy a szász városban történetesen Európa-bajnokságot rendeznek. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu EURÓPA-BAJNOKSÁG Nagy volt a nyüzsgés és jelentős a média jelenléte tegnap délelőtt a fővárosi Gyakorló Jégcsarnokban, mert mielőtt válogatottunk első csoportja 11 óra után beszállt volna a Drezdába útra kelő autóbuszba, addig a reggeli edzés most sem maradhatott el. „Azt azért kétlem, hogy a labdarúgók korán reggel hat órakor felkelnének, hogy még egyet eddzenek az indulás előtt, de nálunk ez természetes” - jegyezte meg a tavalyi rotterdami vb-n 1000 méteren ezüst-, a váltónkkal pedig bronzérmes Liu Shaoang „Ádó”, aki csak ma indul majd bátyjával, az 500-on világbajnok Liu Shaolin Sándorral, valamint Heidum Bernadett-tel és Keszler Andreával. Ők négyen ugyanis csak a váltóban Liu Shaoang (elöl) a férfi váltóval éremmel jönne haza Drezdából szerepelnek az Eb-n, az egyéni távokon Knoch Viktor, Burján Csaba és az amerikai születésű Krueger Cole, valamint Jászapáti Petra, Bácskai Sára Luca és Kónya Zsófia méreti meg magát. „Természetesen éremért megyünk, az Eb-t azonban most csak edzésnek fogjuk fel az olimpia előtt. Igaz, az olimpiai hangulatot még nem érezzük, de azután, hogy 22-én majd letesszük az esküt, biztosan mindannyian jobban fogunk izgulni” - fejtegette Liu Shaoang, aki a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnél az év legjobbja lett. Faramuci a helyzet, hogy a mai Év sporto- lója-választáson viszont előzetesen a tízes listára sem került fel, így szavazni sem lehetett rá, ellenben bátyja a legjobb három között is helyet kapott. Liu Shaolinnak a vb-n nem jött ki a lépés, de az Eb-n egy aranyat és három ezüstöt szerzett, a kvalifikációs világkupákon pedig két aranyat és három ezüstöt. „Örülök, hogy beszavaztak az első háromba, és egy ilyen különleges versenyben is részt vehetek. Sajnos a gáFotó: MTI Ián most nem tudok ott lenni, akkor már Drezdában leszek... Furcsa, hogy egyéniben nem indulok, ilyen versenyem még nem is volt, de legalább tudok egy kicsit lazítani. A váltóval azonban Európa-bajnokként szeretnék hazajönni” - szögezte le Liu Shaolin Sándor. Női váltónknak is megvan az esélye a dobogós helyezésre, hiszen tavaly a vb-n és az Eb-n egyaránt a második helyen végzett. „Az Eb-re most úgy kell tekintenünk, mint az olimpia előtti utolsó próbatételre, nincsenek is különösebb elvárások velünk szemben. Magunk között sem fogalmaztunk meg célt, de bízom az éremben” - bökte ki Kónya Zsófia, és a tavaly év elején sokáig sérüléssel bajlódó Heidum Bernadett is csatlakozott hozzá. „Egy éve az Eu- rópa-bajnokságon nem is indulhattam, ám a vb-n már ott voltam a váltóban, nincs semmi gond. S technikailag és fizikálisán is jobban érzem magam, mint a szezon elején. Ez az Eb nagyon fontos, ha nem lenne, több mint két hónap telne el a legutóbbi világkupa és az olimpia között verseny nélkül” - mondta Heidum. „Nyilvánvalóan mindenki szeretne jól szerepelni egy Eb-n, ezzel mi is így vagyunk, most mégis más lett a fontossági sorrend - jelentette ki Bán- hidi Ákos, a válogatott menedzser-edzője, mielőtt felugrott a buszra. - Mindenekelőtt az, hogy sérülés nélkül jöjjünk haza Drezdából, továbbá jó taktikai és technikai megoldásokat alkalmazzunk a jégen. S ha mindez jó eredményekkel párosul, akkor mindenképpen pszichés többletet ad, hogy még így, edzésként is meg tudjuk csinálni. De egyébként is, miért stresszelnénk magukat azon, hogy mit érhetnénk el, soha nem tesszük, és szerintem éppen ez az eredményességünk egyik magyarázata.” Lang Adám a Nancy csapatába került, de a Díjon hosszú távon számít rá Csak kölcsönadták, nem kirúgták Lang Ádám új klubjának mezével. Szeretné, ha felhívná magára Georges Leekens figyelmét Fotó: MW LABDARÚGÁS A francia élvonalbeli Dijon labdarúgócsapata Lang Ádámot a szezon végéig kölcsönadta a másodosztályú Nancynek, a huszonkétszeres válogatott hátvéd azonban úgy érzi, jó helyre került, s bízik benne, hogy a- teljesítményével Georges Leekens szövetségi kapitány figyelmét is felhívja magára.- Aláírt?- Igen, kedd délután átestem az orvosi vizsgálaton, rendeztük a papírokat, és zöld utat kaptam, immár semmi akadálya, hogy ismét pályára lépjek- válaszolta Lang Ádám.- Pénteken a Niort ellen ott lesz a kezdőcsapatban?- Az erőnlétemmel nincs gond, részemről készen állok. Egyelőre kevés edzésen vettem részt, nem merek semmit kijelenteni, de úgy érzem, hosszú távon kezdőként számol velem a klub. Pozitívak az első benyomásaim, tisztelettel, segítőkészen fogadtak, jó érzés ismét tartozni valahova. Ám tudom, hogy itt sem lesz bérelt helyem a csapatban, folyamatosan bizonyítanom kell.- Nem tartja visszalépésnek, hogy az élvonalból a másodosztályba került?- Biztos van, aki így gondolja, és lehet benne igazság. Nyilván nagy a különbség a két osztály között, ezúttal nem Neymart és Radamel Falcaót kell majd megállítanom. Ettől függetlenül a Ligue 2-t sem szabad lebecsülni, ez is erős liga, amelyet külföldről is folyamatosan figyelnek. Többen igazoltak innen erősebb bajnokságba az utóbbi időben, úgyhogy ugródeszkának is kiváló. Számomra azonban az volt a legfontosabb, hogy minél több játéklehetőséget kapjak. Úgy érzem, itt számítanak rám, és fontos hangsúlyozni, hogy csak a szezon végéig szól a kölcsönszerződésem, nincs opciós joga a Nancynek.- Ha igazak a hírek, semmiképpen sem akarta eladni a Dijon, ami azért azt jelzi, hogy hosszú távon ott is számolnak önnel.- Én is így érzem, nem arról volt szó, hogy páros lábbal kirúgtak, sőt, mindvégig segítőkészek voltak. Leültünk beszélgetni, és elmondták, hogy bár számítanak rám, a közeljövőben aligha kapok több játéklehetőséget. Próbáltunk mindkét fél számára jó megoldást találni, így került képbe a Nancy.- Eleinte alapembernek számított Dijonban, ám tavaly tavasz- szal váratlanul kikerült a csapatból, és az utóbbi hónapokban alig kapott lehetőséget. Mi volt ennek az oka?- Ha tudnám a választ, megmondanám, én is csak találgatni tudok. Volt egy gyengébb szériája a csapatnak, talán én sem voltam csúcsformában, ps az edző elkönyvelte, hogy nem vagyok elég jó. Azóta viszont sok idő telt el, mások is megerősítettek benne, hogy jó formában vagyok, de sajnos csak edzésen tudtam bizonyítani. Remélem, ez most megváltozik.- Gondolom, tanulmányozta a Nancy történetét.- Hallottam, több nagy futballista, köztük a háromszoros aranylabdás Michel Piatini is itt kezdte a karrierjét. Azt hiszem, ez mindent elmond a klubról. Az itt játszó magyarokra is emlékeznek, a szakmai stábból többen megkérdezték, ismerem-e Rudolf Gergelyt, Nagy Antalt, Futács Márkot vagy a korábban a csapatot irányító Bölöni Lászlót. Immár én is beálltam ebbe a sorba.- Bár nagy múltú klubról van szó, jelenleg nem áll jól a csapat. Az előző szezonban még az első osztályban szerepelt, most viszont a tizenhatodik a második ligában, három ponttal megelőzve az osztályozós helyen álló Bourg-en-Bresse-t.- Ez azért is érdekes, mert a mezőny egyik legerősebb kerete a miénk. Csalódást keltő a helyezésünk, azon leszünk, hogy tavasszal látványosan előrelépjünk, szeretnék én is hozzájárulni a sikeres szerepléshez.- Miben fejlődött a legtöbbet, amióta Franciaországban fut- ballozik?- Leginkább mentálisan. Régen sokat rágódtam a kritikákon, itt viszont mindenki sokkal pozitívabb beállítottságú. Ha hibázol, nem követelik egyből a fejedet, tudják, hogy ez is hozzátartozik a játékhoz. Magyarországon sajnos nem ezt tapasztaltam.- A válogatottság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy minél többet játsszon.- Pontosan, ez is szerepet játszott a döntésemben. Az utóbbi időben kikerültem a képből, azon leszek, hogy kiegyensúlyozott, jó teljesítményt nyújtsak a Nancyban, és felhívjam magamra Georges Leekens szövetségi kapitány figyelmét. Smahulya Ádám/Nemzeti Sport JEGYZET A szurkolói lélektanról Fülöp Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Unokahúgom, Edina eszetlen nagy Újpest-fanatikus. Gyerekkora óta az: édesapjától örökölte a szenvedélyt, ő látta lilában az egész világot, s ő volt az, aki már lánya hatéves korában elkezdte a megfertőzést - vitte őt meccsekre, sőt, amikor kiderült, hogy 'Edina jól korcsolyázik, beíratta az Újpest hokisulijába. (A hatéves lányt...) Ahogy Edina idősödött, úgy nőtt benne is egyre nagyobbra a szurkolói láz - mostanra ott tartunk, hogy a Face- book-oldalát elárasztják a lila bejegyzések, a profilképe az Újpest (nyilván!) régi címere, alkarján tetoválás formájában ott feszít az alapítás éve, s persze minden meccsen ott van, a lila füstbombát úgy pattintja be olyankor a kabátja titkos belső zsebébe, mint más a mobiltelefont. Pedig azóta ő is felnőtt, sőt anya lett - erős a gyanúm, hogy kislányának a második neve nem véletlenül lett Lilla. A rajongás, sokáig úgy festett, mindennél erősebb, amikor például kiderült, hogy öcsémmel elmentünk Győrbe egy Fra- di-meccsre (volt rá esély, hogy ott lesz a bajnokavatás, mennybe megy a fővárosi csapat, ezért szeltük át a fél országot), hetekig nem állt szóba velünk. (Öcsém amúgy sem a szíve csücske, mivel ő meg Fradi-fa- natikus - el lehet képzelni, milyen a hangulat a nagy, családi születésnapozásokon...) Szóval Edina szíve, agya az Újpesté. Elfogadta ezt mindenki, így szeretjük őt. Ám egyszer csak belépett Edina életébe Sanyi. Aki egy teljesen normális, jólelkű srác, égig érő kedvességgel. Egy baj van csak vele, igaz, az komoly: Fradi-szur- koló. Na, nem fanatikus, nincs tetoválása, nem zöld a Facebook-oldala, nincs ott minden meccsen, de a szíve a zöld-fehérekhez húz. Amikor ez kiderült az egyik nagy, családi születésnapozáson, mindenki értetlenkedett. Öcsémet kivéve, ő gonoszul mosolygott. Kiderült, hogy ő is segített a fiataloknak egymásra találni. Nekünk, többieknek (amellett, hogy körülbelül hetven poént elsütöttünk a kitudó- dás utáni negyedórában) egyetlen kérdés furdalta az oldalunkat. Hogy tudniillik mi van akkor, ha a focira, a magyar klubfocira terelődik a szó. Edina megadta a választ: nem terelődik. Soha, semmikor. De hát az hogyan lehet, kérdeztük. Úgy, válaszolta, hogy ha ő itt van mellettem, akkor mindent zárójelbe tudok tenni. Mindent? - kérdeztük. Mindent, válaszolta, majd hozzáfűzte: de amikor összekapunk, akkor minden visz- szajön. Teljes erőből. S akkor nincs kegyelem, tette hozzá, immár pengeszájjal. Ennyiben maradtunk.
