Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-10 / 8. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUAR 10., SZERDA Évente 25-30 vakvezető kutyát képeznek ki, miközben kétszázra volna szükség Strimmel már őszül, de egyelőre nem készül a nyugdíjasévekre Edelényiné Sebestyén Nóra születése óta aliglátó. Hét éve boldog gazdája Strim- melnek, a Dániából szárma­zó vakvezető labradornak, aki tízéves kora ellenére ak­tívan segíti a háromgyerme­kes Nórát. Strimmel és Nóra között egy különleges kap­csolat született, ezért nyug­díjba vonulása után is az öt­tagú család gondoskodik majd róla. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu KAPOSVÁR - Annak ellenére, hogy Strimmel öregedésének jelei a vezetésemben nem je­lentkeznek, érzem, hogy erőn­léte változott, mozgása kevés­bé lendületes, mint korábban - mondta Edelényiné Sebestyén Nóra. - Egy éve új érzésként be­került az életembe a gondolat, hogy egyszer nem lesz majd. Ősszel például volt egy műtété, ez az egész családot megviselte. Nóra a szokásosnál valami­vel később, három­évesen, nyolc hó­napnyi várakozás után kapta a kikép­zett vakvezetőt. Azt mondja, a családon belül önálló egy­séget képviselnek ketten. Míg a férje a gyerekeikre figyel az utcán, neki csak a kutya inst­rukcióira kell hagyatkoznia.- Nagy szabadságot jelent egy vakvezető kutya a fehér bot után - mondta Nóra, aki azt is elárulta, hogy mostanában igyekszik kímélni Strimmelt, ha nem indokolt, nem viszi tö­megbe, és olyan helyre, ahol a kutya intenzívebb igénybevé; telnek lenne kitéve. - Úgy fogal­maznék, hogy általa a járda szé­léről a járda közepére kerültem. Az emberekkel való kommuni­kációs csatornát is jobban meg­nyitja, mint a fehér bot. Ráadá­sul váratlan helyzeteket is ké­pes kezelni. Mentett már meg kapualjból kitolató autótól az­zal, hogy a testével arrébb lö­kött, így nem lett bajunk. Ezek a kutyák védenek és vigyáznak is ránk. Nem csak azért, mert megtanulták a vezetési techni­kákat, hanem azért is, mert kö­tődnek a gazdihoz. Egy szóval: gazdifüggők.- Az évek során azt vettem észre, hogy az információs csa­tornáknak köszönhetően egy­re elfogadóbbak az emberek a vakvezető kutyákkal szem­ben - tette hozzá Nóra. - Koráb­ban előfordult, hogy egy hentest nem tudtak meggyőzni arról, hogy kutyásán vásárolnának nála, de volt kalandjuk étterem­ben is, amikor kétségbeesett a pincér a kutyától. Ma már az egészségügyi intézményekből sem küldhetik ki őket. Gyak­ran tartunk előadást gyerekek­nek szemléletformálás céljából, ahová Strimmel mindig velem jön. Fontosnak érzem, hogy az emberek megismerjék, hogyan dolgozik egy vakvezető kutya, és ezáltal a hozzáállásuk is vál­tozik. A gyerekek a legkiválóbb célközönség, akik előítéletektől mentesek, és bát­ran, tabuk nélkül kérdeznek.- Ha az utcán me­gyünk, megérzem, mikor „néz ki" a munkából. Egy ze­neiskolai vizsga óta pedig már azt is tu­dom róla, hogy a népi hegedű hangja „kiveri ná­la a biztosítékot”, mert olyan fészkelődést nem érzékeltem korábban nála, mint akkor - mondta Nóra. - Mára egy kü­lönleges kapcsolat alakult ki köztem és Strimmel között, amiről egy sorstársam könyvet is írt a közelmúltban. Annak tudatában élek, hogy egyszer majd nem lesz, de nehéz meg­jósolni, hogy igénylek-e majd egy új kutyát. Mert bár Nóra korábban nem volt kifejezetten kutyarajongó, ám Strimmel megváltoztatta az állatokról való gondolkodá­sát, és ma már „negyedik gye­rekként” kezeli a négylábút, a mindig segítőkész családtagot. Mára egy kü­lönleges kap­csolat ala­kult ki Strim­mel és gazdá­ja között Edelényiné Sebestyén Nóra, kislánya és a hűséges Strimmel Fotó: Lang Róbert Tízszer több kell Napjainkban Magyarországon több mint 70 ezer látássé­rült ember él. Közülük csupán 165-nek az életét segíti vak­vezető kutya. A Csepelen, Mis­kolcon és Debrecenben mű­ködő kutyakiképző közpon­tok összesen 25-30 kiképzett vakvezetőt állítanak ki éven­te, miközben kétszázra vol­na igény.- Az alkalmasság nem kö- lyökkorban, hanem a kikép­zés során derül ki - mondta Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Is­kola Alapítvány elnöke. - Há­rom megfelelőnek tűnő ku- tyakölyökből egy lesz, aki be­kerülhet a képzésre, s közü­lük minden második fejezi be sikeresen az iskolát. Hosszú hónapokig ismerkednek le­endő gazdájukkal, akihez ak­kor kerülnek véglegesen, ha közösen is letettek egy vizs­gát. Ha egy kutyának nem si­kerül a vizsgája, még nem vész kárba a ráfordított mun­ka, és a belefektetett csak­nem két és félmillió forint. Le­het belőle egy jó mentőkutya, terápiás kutya, vagy tűzvizs- gáló kutya, csak akkor abba az irányba kell folytatni a kép­zését - mondta a miskolci ki­képzésvezető, aki szerint ma­gas a mérce, és ha nem üti meg a kiválasztott négylábú, még mindig elajándékozhat­ják családi kutyának. Mezősi Tamás elárulta, éppen egy minőségi tenyészet felál­lítása folyik Magyarországon, amelynek kapcsán elsősor­ban labradorokat részesítenek előnyben. - A legalkalmasabb egyedek kiválasztása a cé­lunk, New Yorkból és Kanadá­ból származó tenyészkutyákat vetünk be a minél nagyobb si­ker érdekében - mondta a ku­tyakiképző iskola vezetője. - S tavaly, három év akkreditáció után végre bekerült a Barátihe­gyi iskola a Vakvezető Kutya Iskolák Világszövetségébe. Somogybán is gyászolják a Zichyújfalu határában balesetet szenvedett és szörnyethalt pilótát Kaposújlakra tartott a Fejérben lezuhant repülő KAPOSÚJLAK A kaposújlaki re­pülőtérre tartott volna az a repülőgép, amely hétfőn le­zuhant, pilótája pedig életét vesztette. A légijármű a buda­örsi repülőtérről szállt fel, és Somogyba indult, de dél kö­rül eltűnt a radarok képernyő­jéről, és a szántóföldbe csapó­dott Zichyújfalu határában, három kilométerre a telepü­léstől. A Fejér Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság tájé­koztatása szerint a kétüléses motoros kisrepülőgép pilótá­ja azonnal meghalt. A férfi a roncsba szorult, holttestét a pusztaszabolcsi tűzoltók sza­badították ki onnan. Jól ismerték a balesetet szen­vedett férfit, a barátjuk volt, és gyászolják a kaposújlaki re­pülőtér munkatársai. Kornyik Csabától, a repülőtéren üzeme­lő Avia-Rent Kft. ügyvezetőjé­től megtudtuk: a pilóta a gépét az éves légi hatósági felülvizs­gálata előtt hozta volna Kapos­újlakra az évenkénti ápolásra, ellenőrzésre, és egy rádiót is be akart építeni a repülőgépbe. A hónap végén járt volna le a lé­gialkalmassági tanúsítványa, ezt akarta megújítatni. Kapos- újlakon azonban már hiába várták, nem érkezett meg. In­formációink szerint a 69 éves férfi fiatal kora óta a repülés­A tragikus baleset körülményeit és a roncsot is vizsgálják még a szakemberek ben dolgozott, sokáig szerelő volt a hadseregben. Bár nem volt hivatásos pilóta, jól képzett szakembernek tartották. Kaposújlakon arra gyana­kodnak, hogy a leszálló sűrű köd okozhatta a balesetet. Si­pos Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense kérdésünkre elmond­ta: büntetőeljárás keretében vizsgálják, terhel-e valakit fe­lelősség a bekövetkezett tra­gédiáért. A vizsgálat lezárul­táig nem bocsátkoznak felte­vésekbe az időjárás szerepét illetően, ehelyett a repülőgé­pet és a baleset körülménye­it vizsgálják. K.G.

Next

/
Thumbnails
Contents