Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-10 / 8. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUAR 10., SZERDA Szépics Tibor összegyűjtené a település tárgyi emlékeit, mert a távozókkal a régi kort idéző tárgyak is eltűnnek Fotó: Muzslay Péter Az idő vasfogával is dacolna a kántor FELÜTÉS Dühös eladó Megverte egyik vásárlóját egy kínai webáruház kereskedője, aki 860 kilométert utazott, hogy bántalmazza a lassú kiszolgálás miatt panaszkodó nőt. Bár szárnyal a netes kereskedelem, úgy fest, a személyes találkozás igénye azért időnként megmarad. K. G. HÍREK Megsemmisült a motor a tűzben SOMOGYSZENTPÁLA sertése két sikerült kiterelni abból a melléképületből, amely keddre virradó éjjel gyulladt ki. A lángok veszélyeztették a mellette álló istállót és a lakóépületet is. A marcali hivatásos és a helyi önkéntes tűzoltóknak három vízsugárral sikerült a lángokat elfojtani. Az épületben tárolt szalma, hasított fa, szerszámok és eszközök megsemmisültek. H. M. Karbantartáshoz vásárolnak gépeket BALATONFÖLDVÁR A város Pusztaszemes, Kereki és Bálványos közös pályázatot nyújtott be az önkormányzat kezelésében lévő utak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére. Az elnyert támogatás tízmillió forint, a pályázat összköltsége 13 millió forint, melyből egy traktort, kaszát, árokásót, tolólapot, s két sószórót is rendelnek. H. M. Új tanfolyam az álláskeresőknek GIGE Megkezdték annak a tanfolyamnak a szervezését, amelyen hátrányos helyzetű álláskeresők vehetnek részt. A négy hónapos képzésen az önéletrajzíráson kívül kommunikációs tanácsot is kapnak a gigei, csökölyi hallgatók. H. M. Központi kérdés a tűzmegelőzés KAPOSVÁR Ne égess! címmel a katasztrófavédelmi központi múzeum tizenegyedszer hirdetett rajz- és irodalmi pályázatot általános iskolásoknak. A kiírás lehetőséget ad arra, hogy a diákok szabadon alkothassanak tűzzel kapcsolatos tárgyakról, eseményekről. H. M. Zimány fennállásának 750. évfordulóját ünnepli az idén, 1268-ból származik az első írásos emlék a faluról. A közelgő ünnepségre összeszednék a régi tárgyakat és dokumentumokat, azonban ez nem is olyan egyszerű. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu ZIMÁNY Összegyűjtené a település tárgyi emlékeit Szépics Tibor, aki kántor és a helyi szarvasmarhatelep egyik veA falut a török egykor felégette, aztán Mária Terézia idején újra virágzásnak indult a település. A jó földek miatt lehetett gyarapodni, vélik ma is a helybeliek. Zimányban most egyre fontosabbak lettek a régi tárgyak, írásos emlékek. 1802-ből származik egy egyházi tizedet megváltó levél, amelyen szerepel a település címere, mutatta Takács János zetője is egyben. Nagyon érdekli ugyanis, hogyan éltek elődei a szülőfalujában.- Sajnos egyre többen távoznak az élők sorából azok a helybeliek, akik életük nagy részét a múlt században töltötték, és gyakran velük együtt tűnnek el a tárgyi emlékeik - mondta Szépics Tibor. - Amelyik tárgyat nem teszi tönkre az idő vasfoga, azt gyakran az örökösök dobják ki. Hallottam már olyanról, hogy egy 1700- as évekből származó imakönyvet elégettek, mert a szú polgármester. A faluban emlékezetessé tennék a hétszázötven éves jubileumot: pályázati pénzt nyertek az ünnepségre. Meghívnák az elszármazottakat, hogy lássák, mennyit fejlődött az elmúlt évek alatt a település. Egy helytörténeti kiadványt is megjelentetnek majd, ezért kutattak írásos források után a veszprémi püspökségen. belement a fatáblájába. így tűnik el a hagyományos ruházat is, mint a somogyi bő gatya. A régi szerszámok is jórészt a vaskereskedőknél végzik. Hiányolom, hogy a régi tanítók, falusi értelmiségiek egykor miért nem gyűjtötték nagyobb számban ezeket a tárgyakat, írásos emlékeket. Mi ezért nemrég elutaztunk a veszprémi püspökségre, próbáltunk adatokat gyűjteni Zi- mányról. Egy tájház létrehozása lenne a vágyam, de annak fenntartása bizony nem- Felújítottuk a templomunkat, a világháborús emlékművünket, és kialakítottunk egy 56-os emlékművet - sorolta a közelmúlt fejlesztéseit a polgármester. - Folytatódik a polgármesteri hivatalunk felújítása, és a belső útjaink helyreállítására nyertünk 6,5 millió forintot. A lakosok életszemléletét sikerült megváltoztatni azzal, hogy rendezett, virágos települést hoztunk létre. kevés költség lehet. Dolgos, tipikus mezőgazdasági falu volt egykor Zimány, idézte fel a múltat Szépics Tibor. A helyi gazdák a szocializmus idején állatkiállításokon szerepeltek jó eredménnyel. A kántor szerint ma már kevés helyen találni haszonállatot a környéken, még tyúkot sem tartanak. A régi világból szinte már csak a tejtermeléssel foglalkozó marhatelep maradt, ami 20 embernek ad munkát, de a dolgozók egy része nem helybeli. A polgármester bizakodó: szerinte Kaposvár közelsége előnyös Zimánynak, de hátrány, hogy a vállalkozókat és beruházókat magához vonzza a város. További bizakodásra ad okot, hogy az 570 lélekszámú faluban a fiatalok száma 128. A polgármester szerint azonban valószínűleg túl sok lány születik, és kevés a fiú, mert egy focicsapatot sem tudnak kiállítani. Sorsában is egyedi irat az adományozó oklevél KAPOSVÁR Kivételes oklevél a somogyi megyecímert adományozó irat, derült ki azon az előadáson, melyet a megyecímer keletkezésének történeti hátteréről tartottak a vármegye- házán a megyehét keretében. A rendezvényen jelen volt Bíró Norbert elnök, és Huszti Gábor, valamint Tardi Tamás alel- nökök. Huszti Gábor köszöntőjében rámutatott: a megyehét a nemzeti összetartozásról, a somogyi értékekről szól. Hozzátette: a nemzeti összefogás, az európai keresztény kultúra védelme a Jagellók idejében éppen olyan fontos volt, mint ma. II. Ulászló Magyarország és Csehország királyaként 1498. január 6-án adományozott megyecímert és pecséthasználati jogot Somogynak Somi Józsa temesi ispán, és Butkai Péter somogyi ispán kérésére. Hálából, mert számíthatott a somogyiak hűségére Miksa német királlyal szemben és az Újlaki Lőrinc báróval folytatott hatalmi harcban. A történettudomány napjainkban egyre inkább kezdi feltárni a megyecí- mer-használatot Gőzsy Zoltán történész, tanszékvezető egyetemi docens előadásában elmondta: 1526 előtt más közületek, városok is használhattak címeres oklevelet, de az uralkodótól elsőként Somogy kapott. A vármegye gondosan megőrizte még a legnehezebb történelmi időkben is: ezt bizonyítja, hogy az 1526 előtt született iratok közül ez maradt meg a megye birtokában. - A történettudomány napjainkban kezdi egyre inkább feltárni a megyecímer- használatot - mondta. - Ennek során új elmélet is született a somogyi megyecímer keletkezésének okáról. Ebben az időszakban megszaporodtak a vármegye feladatai, amit az írásbeliséggel intéztek. Ugyanakkor a címer a megyei közösségtudatot erősítette: a pecsétet ugyanis az ispán távollétében is használhatták, mert az a nemesi közösségé volt.. K. G. A veszprémi püspökségen is kutattak A fejlesztések jók, de kell egy csapat Főhajtás Atádon NAGYATADa Wass Albert Emlékezetére Alapítvány és az Erdélyi Kör tagjai az író 2004-ben felállított mellszobránál emlékeztek meg születésének 110. évfordulójáról. Kovács Géza alapítványi elnök ismertette az író életútját, majd a jelenlévő polgári szervezetek elhelyezték az emlékezés koszorúit a mellszobor talapzatán. Fotó: Györke József Hatalmas az érdeklődés Kaposváron a Seuso-kincsek iránt A tízezredik látogatót fogadták KAPOSVÁR A tízezredik látogató is jegyet váltott a Nemzeti Múzeum Kaposváron látható Se- uso-kiállítására. A szerencsés Lengyel Hegedűs Mónika gyermekeivel érkezett a Rippl-Ró- nai Múzeum kiállítótermébe megcsodálni az ezüst lakomakészletet. Belépéskor Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Ábrahám Levente múzeumigazgató fogadták a meglepődött családanyát és gyermekét, Noémit. Könyvcsomagot kapott a tízezredik látogató, s Szita Károly polgármester megköszönte a látogatást. - A gyerekeket nagyon érdekelte a Seuso-ki- állítás, ezért eljöttünk - mondta Lengyel Hegedűs Mónika. - Mindenkinek ajánlom, hogy tekintse meg a Seuso-kincset, főleg mivel itt van Kaposváron. Nem mindenkinek van lehetősége felmenni Budapestre egy kiállítást megnézni. A Seuso-kincs vándorkiállítás alig két hete nyílt meg Kaposváron, az ország harmadik, s a régió egyetlen kiállítási helyszíneként. Az elmúlt hétvégén nagy volt a forgalom a tárlaton, hiszen négy nap alatt ötezren váltottak jegyet a tárlatra. A római kori színezüst étkészlet január 21-ig megtekinthető a Rippl-Rónai Múzeumban, Kaposváron. Koszorús Rita Az első osztályos Lengyel Noémi a tízezredik látogató Fotó: M. P.
