Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-05 / 283. szám
2017. DECEMBER 5., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Kötelező kvóta helyett önkéntes támogatás Mellettünk az észtek A soros észt EU-elnökség kompromisszumos javaslatot tett a bevándorlás kezelésére Fotó: AFP Az Európai Unió észt elnökségének javaslata szerint az uniós menekültügyi rendszer a jövőben nem tartalmazna állandó és kötelező kvótákat. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója közölte: ez azt jelzi, hogy Magyarország és a visegrádi négyek nem maradtak magukra a kötelező betelepítést elutasító álláspontjukkal. A migráns- párti politikusok továbbra is támadják Magyarországot Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MIGRÁCIÓ Az Európai Unió észt elnöksége kompromisszumra törekvő javaslata szerint az uniós menekültügyi rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat, így egyetlen országnak sem kellene akarata ellenére menedékkérőket befogadnia. Helyette, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A menedékkérők áthelyezése kiváltható lenne például anyagi támogatással, szakemberek, határvédő katonák, felszerelések küldésével. Cecilia Wikström, az Európai Parlament (EP) illetékes jelentéstevője elfogadhataüannak nevezte az észt tervezetet. Egyéb migránspárü európai képviselők támadásai sem lanyhulnak: Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője szerint Orbán Viktor egy személyben buktatta meg az első körös kvótarendszert, megfúrta a „160 ezer menedékNem lehetséges erős Európai Unió erős Közép- és Délkelet- Európa nélkül - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Románia és Bulgária miniszteri találkozóján. A magyar diplomácia vezetője kiemelte: „nem lehet székérő áthelyezésére vonatkozó tervet pusztán azért, mert nem volt hajlandó ezer menedékkérőt befogadni”. Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlópárü külügyminisztere a Passauer Neue Presse nevű lapnak nyigyellnivalónk” az EU megerősítését illetően, ráadásul „mi itt, Közép-Európában" bebizonyítottuk, hogy az illegális migráció megállítható. Ezzel egy időben a magyar, a cseh, a hor- vát, a lengyel és a szlovák püspöki konferencia küldöttei bejelentették: támogatják a libanoni menekülttáborokban élőket. A 450 ezer eurós támogatásról a megállapodást alá is írták a libanoni karitász vezetőjével. latkozva kijelentette: részben a magyar szolidaritás elmaradása miatt az EU „csőd felé tart a menekültpolitikában”. Ha az egyhangú döntéshozatali rendszer nem változik, „a közös menedék- és menekültpolitika halott”. Szijjártó Péter külügyminiszter erre úgy reagált: Magyarország a kerítésre és a határvédelemre 270 milliárd forintot költött a magyar adófizetők pénzéből. „Brüsszel ehhez egy forinttal sem járult hozzá. Ennyit a szolidaritásról” - fogalmazott. A parlamentben a külügyminiszter hozzátette: az Európába irányuló migráció utánpótlása kimerítheteüen, és óriási biztonsági és gazdasági fenyegetést jelent az a brüsszeli politika, amely ösztönözni és nem megállítani akarja a bevándorlást. Szijjártó: Nem lehet szégyellnivalónk A József Attila-díjas író ötvenöt évet élt Elhunyt Csontos János Csontos János, a Magyar Idők főmunkatársa Fotó: MTI GYÁSZ „Terítsd rám gyapjútakaródat, / hadd melegedjek búcsúzólag...” - írta a Végakarat című, egyik utolsó költeményében Csontos János. Akkor már sokan sejtették, az ismerősök pedig tudták, hogy nagy a baj. Hétfőn a Magyar írószövetség jelentette be a hírt: hajnalban, életének 55. évében méltósággal viselt, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János, József Attila- díjas költő, író. Csontos János irodalmi munkássága mellett kiváló újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező is volt. A rangos József Attila-díj mellett korábban többek között elnyerte a Szellemi honvédelemért díjat, a Kós Károly-díjat és a Csengery Antál-díjat is. Az író- szövetség közlése szerint halálával mind a magyar költészet, mind a magyar próza egy igazi mesterét, formaművészét vesztette el. Pályájának két csúcsteljesítménye között említik meg az 1997-ben megjelent Szonettregény című alkotását és a 2015-ben megjelent Angyalde- kameron című regényét. Mint írják, újságírói és szerkesztői professzionalizmusa a politika és a közélet iránt érdeklődő olvasók, tévénézők számára is közismertté tette a markáns ér- tékkonzervatizmus érveinek bármikor bármüyen vitára kész képviselőjét. A Magyar Napló című irodalmi lap 2017. szeptemberi számában már egy olyan interjú jelent meg vele, amit súlyos betegen, a halálos kórral küzdve adott, s így a szöveg végén őszinte számvetésként élete végső kérdéseire is kitért: „Nehéz eldönteni: az Isten akkor kegyesebb-e hozzánk, ha hirtelen, váratlanul szólít el, vagy ha módot és időt ad a felkészülésre, a megbánásra, a dolgaink elrendezésére? Akkor sújt-e, ha igazán szeret? Ez utóbbi változat amúgy valószínűleg több szenvedéssel jár, de például azzal a felismeréssel is, hogy a szerelem nem korfüggő. A hit, a remény, a szeretet sem az. A lélek nem feltétlenül vénül a testtel, vagy legalábbis idebentről így érezni. (...) így aztán ezek, amiket mostanság megélek, nem annyira transzcendens, mint evilági tapasztalatok. Istenkapcsolat? Mintha a temérdek háborgás után némiképp megbékéltünk volna egymással. Mintha egyértelművé vált volna, hogy a halál, a túlvilág is a terv része. Ülünk egymás mellett, és nagyokat hallgatunk. Van idő bőséggel. Csakis idő van.” Csontos János 1989 óta volt nős, két leány- és egy fiúgyermeket hagyott maga után. MW Egészségügy: átutalják az emelt bért FIZETÉSEMELÉS Több mint 90 ezer egészségügyi dolgozó kapja meg a napokban a novemberben megemelt bérét - közölte tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: egy három éve a pályán lévő szakorvos alapbére 455 ezer forintra, egy két évtizede munkaviszonyban lévőé 510 ezerre, míg egy nyugdíj előtt álló szakorvosé 538 ezer forintra fog emelkedni. Egy segédápoló bére több mint 131 ezer forintra, egy harminc éve a pályán lévő szakápoló fizetése pedig 196 ezer forintra nő, míg egy csaknem két évtizede dolgozó szakápoló, szakasszisztens alapbére 204 ezer forint fölé emelkedik. Egy 15 éve a szakmájában dolgozó diplomás szakápoló vagy gyógytornász bére mostantól 250 ezer forint lesz. Ezek a számok jók, de van még mit tennünk a bérekkel - fogalmazott Ónodi- Szűcs, hozzátéve, a kormány elsődleges célja a visegrádi négyek átlagának elérése volt. Az érdekképviseletek még az idén plusz egyhavi korrekciót kértek. Az államtitkárjelezte, tárgyalnak a javaslatról. A védőnők helyzetét majd az életpálya- modell kidolgozásával fogják rendezni, erről is tárgyalnak az érintettekkel. MW A HELYZET . . ... . .............. U ramatyám, atyámuram! Toót-Holló Tamás jegyzet@mediaworks.hu E gyre több jele van annak, hogy a romlás virágai vadul bontogatják szirmaikat Európában. A német alkotmánybíróság nemrég például határozatban rögzítette: nem elég már az, hogy valaki férfi vagy nő lehet. Egy magát interszexuálisnak valló kérelmező ugyanis azt kérte az anyakönyvi hivataltól, hadd ne legyen ő csak egyféle, amikor ő A nemek nélküli „többféle”. És lássunk csodát: a karlsruhei testület szerint igenis indokolt a harmadik nem nemtelen bevezetése a német személyiségi jogban. Persze. Hogy oda ne rohanjunk. Mert a Willkommenskultur előretörésében nincs megállás. A művelt Nyugaton most éppen ilyen a korszellem. A svéd lutheránus egyház is most frissítette szabályzatát, hogy ők is hadd haladjanak a korral. Ők úgy tartják, nem ajánlatos többé Istent Úrnak szólítani, s a hímnemű személyes névmással nemhez kötni, mert ha így teszünk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a gendersemlegességet. Magyarán szólva olyan egyszerű a helyére tenni ezt az egész borzadályt. Szépen leírva, mi is ez az egész. A férfiasságtól és nőiességtől, vagyis a nemektől megfosztott világ ugyanis nem más, mint nemtelen. Kár, hogy a németek és a svédek nem tudnak magyarul. Mert nyelvünk mélyrétegeiből talán kiérezhetnének valami mélyebb igazságot. Ez a nyelvtudás persze valami másra is jó lett volna nekik. Éppen aznap, amikor a hírügynökségek világgá repítették a német alkotmánybíróság nemtelen döntésének hírét, a magyar nyilvánosságban az volt a hír, hogy nálunk megalakult a családügyi kabinet. Bevásárolt világ magyarul az agrárágazat GÉPESÍTÉS Már több mint 115 milliárd forintot költöttek el szeptemberig új mezőgazda- sági eszközökre a termelők. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérésének eredményei alapján 33 százalékkal bővült a gépforgalmazás hazánkban az előző évhez képest. A gépberuházások értékének közel kétharmadát az erőgépek, az eladások több mint felét pedig a traktorok adták, amelyekből már közel kétezer példány talált gazdára szeptemberig, mintegy 38 milliárd forint értékben. A kimutatás szerint valamennyi teljesítménykategóriában nőtt a forgalom, különösen az 50 és a 140 lóerő közé tartozó gépekből vásároltak nagyobb meny- nyiségben, de kiemelkedő mértékben emelkedett a 261 és 320 lóerő közötti gépek forgalma, sőt az ennél még erősebb traktorokból is jóval több fogyott, mint egy éve. A teljes mezőgépforgalom 16 százalékát a gabonakombájnok, míg a tizedét az egyéb erőgépek, például az önjáró betakarítok és a rakodók tették ki, ez utóbbiból 377 eladását jelentették a forgalmazók. A munkagépek iránt is nagy volt az érdeklődés, a szá- lastakarmány-betakarítók kivételével szinte valamennyi munkagépből többet adtak el a gépgyártók és -forgalmazók, mint egy éve. A legtöbbet a küÉrtékesebb a magyarföld Már második éve emelkedik a föld ára, bár a tulajdonszerzés szigorításával stagnálásra lehetett számítani. Tavaly egy hektár szántó országos átlagban már 1,22 millió forintot ért - mutatta ki a Takarék Agrár Igazgatóság és FHB Bank elemzése. Az áremelkedés a Földet a gazdáknak! programnak és a kedvezőbb finanszírozásnak tudható be. Tavaly legjobban a gyepek, a rétek és a legelők drágultak, több mint 14 százalékkal, ezt követte a szántók és a gyümölcsösök felértékelődése. Az árak legjobban a Nyugat- Dunántúlon nőttek, több mint 23 százalékkal, a Dél-Dunántúl ettől jócskán elmaradt. lönböző talajművelő gépekből vásárolták a gazdaságok, és a szállító járművekből is több fogyott, a forgalom az előző évi másfélszeresére bővült - írta a Magyar Idők. Az alkatrészekre költött összeg is nőtt, a beszerzésükre 35,8 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok az idén, ami rekordot jelent. A mezőgép-forgalmazási lendület nem áll meg. Szakértői előrejelzések szerint a pályázatok mellett a pénzintézetek kedvező hitelezési, illetve lízingelési feltételei is a növekedést segíthetik elő. MW A mezőgépforgalom megoszlása (2017.1-III. negyedév, milliárd forint) IGabonakombájnok 18,9 rai Rakodók 8 H Bálázók 3,8 ■(Traktorok 38 Mezőgazdasági összesen Betakarítógépek SS és tartozékaik 7,9 MW-grafika, forrás: AKI
