Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-27 / 300. szám

2017. DECEMBER 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g A Csoóri-program megpezs- díti a néphagyománnyal fog­lalkozók életét, mindenki­nek lehetőséget nyújt, nem­csak a táncegyütteseknek, a kisiparosoknak is. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu SOMOGY Csikvár Gábor, a So­mogy Táncegyüttes művésze­ti titkára így vélekedett a két­szeres Kossuth- és József At- tila-díjas magyar költő, mű­fordító, politikus Csoóri Sán­dor nevével büszkélkedő prog­ramról, mely a népi kultúra te­rületén, közösségteremtő mű­fajokban működő szervezete­ket támogatja. A népi kultú­rára szánt támogatást Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentette be még a nyáron. Magyarországon a hazai és nemzetiségi, határa­inkon túl pedig a magyar nép­táncos, népzenei és népdalkö­ri közösségek pályázhattak az idén 2,5 milliárd forint össz­értékű támogatásra. Jelenleg a pályázóknak véglegesíteni­ük kell a dokumentumokat, valamint a hiánypótlás zajlik. A Somogy Táncegyüttes 7,2 millió forintot nyert a pályá­zat kapcsán, ami első hallás­ra rengeteg pénznek tűnik, ám csak a lábbelikre elmegy az összeg fele. - A táncegyüt­teseknek, a kisiparosoknak is lehetőséget nyújt a pályá­zat - mondta Csikvár Gábor. - Míg régen alig vitték a ter­mékeiket, most tucatjával vi­szik majd. S a magyar hagyo­mány szempontjából is hasz­nos a pályázat. A pályázat a második lép­csőjéhez érkezett. Csikvár Gá­bor, ottjártunkkor éppen az Csendes Cecília viselettáros már leltározza a Somogy Táncegyüttes táncosainak fellépőruháit Fotó: Lang Róbert A viseletkészítőkkel előzetesen szóban már megállapodtak Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (EMMI) pályázati felületére vitte fel az adatokat. Eddig csak arról kellett nyi­latkozniuk, mire költik majd a pénzt. Most azonban konk­rét költségvetést kérnek a pá­lyázóktól, hiánypótlásra pe­dig egy lehetőséget kapnak. Ha minden a számítások sze­rint halad, a Somogy Táncegyüt­tes már áprilisban két új koreog­ráfiával és a hozzájuk illő ruhák­kal rukkol elő egy országos ver­senyen. Néhány meglévő koreográfiá­hoz is mívesebb ruhákat szerez­nének be. - A viseletkészítők, varrók, kalaposok, csizmadiák, akikkel előzetesen, szóban meg­állapodtunk, csak azt várják, mi­kor lesz meg az anyagi forrá­sunk, hogy nekiláthassanak a munkának - tette hozzá Csikvár Gábor. - S már egy hölgyet is si­került találnunk, akinek általunk használható szőttesei vannak.- A pályázatunk hivatalosan is nyertes, erről értesítést is kaptunk, ám rengeteg ad­minisztratív feladat vár még ránk. A szerződésírás sem történt még meg, de remélhe­tőleg december végéig a pénz is megérkezik - mondta Csik­vár Gábor. - A támogatás fele vélhetően elmegy lábbelikre, tizenhat pár férficsizmát, és félcipőt vennénk, bakancso­kat, női cipőket, nyolc-tíz pá­rat fajtánként. Mivel a mai fi­atalok többségének bővebb a vádlija, ezért a hagyatékokból megvásárolható, megkímélt állapotú csizmákat nem tud­juk megvenni, mert szűkek. A lábbelikből igyekszünk több­féle méretet beszerezni. Mi­vel a táncosok néhány évente cserélődnek, jól el kell találni a leggyakoribb lábméreteket. Összesen tizenhat rend ruha is készül majd A pénz másik fele pedig új koreográfiákra és ruhákra megy el. A táncegyüttesnek gazdag viselettára van, ám né­hány ruha az idők során szinte szétmállott, mert annyira régi volt. A viselettárban készült ruhák között több zsűrizett termék is akad, amelyek lét­rejöttét komoly kutatómunka előzte meg. A múzeumok, és a Magyar Tudományos Akadé­mia anyagát átvizsgálva varr­ták hozzáértő kezek. A mosta­ni beruházás több ruhakészí­tőt is ellát majd feladattal. Leg­alább negyven alsószoknya készül majd, tizenhat rend ru­ha, zsinóros mellény, kalapok, kendők ékesítik majd a tánco­sok megjelenését a színpadon. A néptáncra szánt több milliárd a kisiparosok szekerét is tolja A Csoóri-program keretében tizenöt tánccsoport rendelt lábbelit Féléves már a csizmavárólista KAPOSVÁR Természetesen azok a kisiparosok, akikből kevés van az országban, ed­dig is kapósak voltak. Bárány Szilveszter csizmadia Sümeg mellől, Bazsiról jár rendszere­sen Somogy megyébe. A csiz­madiának eddig tizenöt tánc­csoport jelezte a Csoóri-prog­ram kapcsán, hogy rendelné­nek tőle lábbelit. Azt mond­ja, hosszú határidőkkel tud csak dolgozni, mert a tánco­sokon kívül western-, és mo­toros csizmákat is gyárt, va­lamit a többi hagyományőr­ző is náluk rendel korhű csiz­mát, mint az íjászat, vagy a hajdúk képviselői, de készül náluk utcai viselet is. Bárány Szilveszter az álta­la készült lábbelikhez nem csak a talphosszt méri le. A lábfej szélességét, a vádlit is megnézi, hogy a csizma való­ban olyan legyen, mintha vi­selőjére öntötték volna azt. A mester szerint a tömeggyár­tással mostanra leáldozott a cipőkészítők csillaga, ám so­kan manapság sem találnak megfelelő lábbelit pont azért, Bárány Szilveszter Fotó: L. R. mert nem tartoznak a konfek­cióméretbe. Bárány Szilveszter családi hagyomány kapcsán került a szakmába, amelyre napja­inkban már nem képeznek szakembereket Magyarorszá­gon. - Nagyapám cipőkészí­tő volt, a gyerekkorom tulaj­donképpen az ő műhelyében telt - mondta a negyvenéves csizmadia, aki saját lábán is általa készített csizmát vi­sel. A nálam tíz évvel idő­sebb bátyámmal 1997 óta ja­vítunk cipőket, és ráálltunk a gyártásra is. Eddig egy, más­fél hónap volt a vállalási ha­táridő, ám a Csoóri-program miatt hat hónap türelmet ké­rünk a megrendelőktől. Már­ciusig tele vagyunk munká­val - mondta a kisiparos, aki legutóbb Barcsra vitt táncos lábbeliket, egy egész csomag­tartónyit. Egy pár lábbeli hat mun­kanap alatt készül el Bárány Szilveszter kezemunkája nyo­mán. - A táncosok, akik he­ti három-négy alkalommal hosszú órákig próbálnak, ke­mény igénybevételnek van­nak kitéve - tette hozzá. - Ezért nem mindegy, mit húz­nak a lábukra. Turbéki B. A tömeggyártás átvette a hatalmat, az emberek ma már nem javíttatják a cipőjüket, inkább újat vásárolnak Bárány Szilveszter csizmadia rendkívül fontosnak tartaná a szakmai utánpótlást is. - Négy fiam van, köztük a legnagyobb tizenkilenc éves, aki hivatá­sos katona - mondta el érdek­lődésünkre Bárány Szilvesz­ter. - Sajnos egyelőre a többi­ek sem jelezték, hogy tovább vinnék a családi hagyományt. Nagyapám még azt mesél­te, hogy a háború után Tapol­cán hét-nyolc cipész is rende­sen megélt a szakmából, mert akkoriban még az emberek­nek nem a cipőkészítésre, és a vásárlásra volt keresletük, ha­nem a javíttatásra. Napjaink­ban azonban a tömeggyártás átvette a hatalmat. Pedig azok a lábbelik, amelyeket mi ké­szítünk, tíz-tizenöt évig is hasz­nálhatók, és meg tudjuk javíta­ni, ha kell. Jézus tegnap, ma, mindörökké egy MAGYARATÁD A reformáció 500. évfordulója alkalmából felavat­ták az egyházkerülettől ka­pott márványtáblát, valamint Kálvin János szobrát a telepü­lésen. Az ünnepi istentisztelet­re jöttek szép számmal a Ma- gyaratádi Református Misszi­ói Körzet gyülekezeteiből, de az egyházkerület, illetve egy­házmegye tisztségviselői kö­zül is többen elfogadták a meg­hívást. - Jézus Krisztus teg­nap, ma és mindörökké ugyan­az - ezt választotta prédikáci­ója alapjául Köntös László egy­házkerületi főjegyző. A Zsidók­hoz írt levélből választott Ige került fel az emléktáblára, ame­lyet Bellái Zoltán püspöki főta­nácsos leplezett le. Ezután Hu­szár Pál, a Magyar Református Egyház főgondnoka köszöntő­jében azt hangsúlyozta, hogy a megmaradáshoz összetartó kö­zösségekre van szükség. Fele- gyi-Németh Mihály evangéli­kus lelkész azt mondta, nem érzi magát kívülállónak a re­formátus közösségben, hiszen a cél ugyanaz. A faragott Kál- vin-szobor Takács László büs- süi gondnok munkáját dicséri. Gamos Adrienn HIRDETÉS A mai napon ünnepli 50. házzasági évfordulóját Kaposváron SZEDLÁK JÁNOS ÉS WEBER ÉVA „Nemes, szép élethez nem kellenek cselekedetek, csupán tiszta szív és sok-sok szeretet. ” Sok szeretettel köszönti Őket: fiuk Attila, menyük Zsuzsa és a család többi tagja

Next

/
Thumbnails
Contents