Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-22 / 298. szám

2017. DECEMBER 22., PÉNTEK KAPOSVÁRI EGYETEM g HÍREK Új szak indul az egyetemen OKTATÁS Az osztatlan agrár- mérnöki képzés után a Ma­gyar Akkreditációs Bizottság a Környezetmérnöki alapszak indítását is engedélyezte a Kaposvári Egyetemen. Ezzel a szakot gondozó Agrár- és Kör­nyezettudományi Kar képzé­si profilja műszaki képzési te­rülettel bővül. A cél olyan kör­nyezetmérnökök képzése, akik komplex természettudo­mányos, ökológiai, műszaki és menedzsmentismeretek­kel rendelkeznek. Oktatókból professzorok KUTAT/ S Két új professzora le­het a Kaposvári Egyetemnek. Az intézmény két oktatójának egyetemi tanári pályázatát tá­mogatta ugyanis a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. Dr. Szente Viktória és dr. Nagy Imre a Kaposvá­ri Egyetem Gazdaságtudomá­nyi Karának egyetemi docen­sei egyetemi tanári pályázatot nyújtottak be. A kinevezést az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma jóváhagyása és Áder Já­nos köztársasági elnök aláírá­sa után veheti át a Kaposvári Egyetem két oktatója. Előadások a lótenyésztésről LOVASAKADÉMIA A magyar ló­versenyzésről és az angol te­livér tenyésztéséről is be­széltek a szakemberek a Ka­posvári Egyetem Pannon Lo­vasakadémián. A kerékasz­tal beszélgetésen dr. Hecker Walter és Száraz György osz­totta meg gondolatait az ér­deklődőkkel. Az eseményt a Pannon Lovasakadémia és az Agrár- és Környezettudo­mányi Kar Hippológiai Tan­széke közösen szervezte. Nyitnak a leendő hallgatók felé Januártól további nyílt napokkal mutatja meg képzé­si palettját a Kaposvári Egye­tem a leendő hallgatóknak. Ja­nuár 13-án és február 3-án is lesz lehetőség mégismerkedni az intézménnyel. Az Agrár- és Környezettudományi Karon ja­nuár 17-én, a Gazdaságtudo­mányi Karon január 25-én, a Rippl-Rónai Művészeti Karon pedigjanuár 27-én informálód­hatnak a lehetőségekről. HIROETÉS 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., Pf.: 16. Telefon: 82/505-800, 82/505-900 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 10. Telefon: 82/502-500 Vidéken jobban eligazodnak a vásárlók az élelmiszer-jelölések közt Szívesen elítéljük, ámbár nem ismerjük a libatömést Erős Tünde, a Kaposvá­ri Egyetem végzős állatte­nyésztő mérnöki BSc szakos hallgatója szakdolgozatában, több száz kérdőív kitöltetésé­vel arra kereste választ, hogy milyen ismeretekkel rendel­keznek a különböző telepü­léseken élő emberek a tömé- ses libahizlalásról. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KAPOSVÁR Az állatvédelmi szervezetek nyomásának és az ezzel összefüggő negatív médiakampányok következ­tében az elmúlt években egy­re nagyobb veszély fenyegeti a magyar hízott libamájat, il­letve az ezt előállító ágazatot. A szerző eredményei alap­ján a válaszadók ötvenkét százaléka volt csak tisztában azzal, hogy a tömés célja a pi­acképesebb liba- és kacsamáj előállítása. Meglepetést oko­zott, hogy a fővárosban élők tudták legnagyobb arányban a helyes választ. Habár korábbi kutatások igazolták, hogy a tömés nem okoz a szárnyasoknál fizikai sérülést, a válaszadók hat­vanhárom százaléka szerint még a szakszerűen kivitele­zett tömés is káros lehet. Az állatvédőknél kilencven szá­zalék feletti, az ágazatbeliek­nél negyvenszázalékos volt azok aránya, akik szerint a megfelelő technológia is ká­rosodást idézhet elő. A vá­laszadók a nyelőcsősérülést említették a leggyakrabban, de a hasüregben lévő szervek Erős Tünde (elöl) konzulenseivel, dr. Áprily Szilviával és dr. Metzger Szilviával Fotó: MW károsodását is szintén sokan megjelölték. A válaszadók csaknem fele szerint a hízott libamáj 2013- ban történt hungarikummá nyilvánítása inkább pozití­van, húsz százalékuk sze­rint viszont negatívan befo­lyásolta a élelmiszeripari ter­mék társadalmi megítélését. A megkérdezettek, harminc­egy százaléka pedig úgy vé­lekedett: ennek semmilyen hatása nem volt. A fogyasztók hatvanegy és az állatvédők kilencvenhat százaléka annak ellenére, hogy nem rendelkezik meg­felelő ismeretekkel és nincs napi kapcsolatban az ágazat­tal, szigorítana a töméses hiz­laláshoz kapcsolódó jogszabá­lyokon. Ezzel szemben az ága­zatbeliek negyvenöt százalé­ka elégedett a jelenlegi szabá­lyokkal, s csak tizenöt száza­lékuk enyhítene rajtuk. A te­lepülések méretének csökke­nésével egyre kevesebb azok száma, akik szigorítanának. Azoknak a válaszadóknak, akik számára fontos, hogy a termék tömés nélküli techno­lógiából származzon, mind­össze egyötöde tudta, hogy „Az állatvédelmi előírások­nak megfelelő töméses hizla­lásból” feliratot kell keresnie a terméken. A legtöbben azt gondolták: ezeket az árukat nem jelölik. Azok a fogyasztók, akiket érdekel az általuk megvá­sárolt termék eredete, csak tizenhét százalékában vol­tak tisztában a jelölési mód­dal. Az állatvédők ennél na­gyobb arányban ismerték a termékek jelölését. Az is kiderült, hogy legnagyobb arányban a kisvárosokban élő emberek tájékozottak a jelölésekkel kapcsolatban. Míg a budapesti válaszadók közül senki sem tudta a he­lyes választ. Erős Tünde mérnökjelölt megállapításai szerint: a tö­méses hizlalással kapcsola­tos hiányos ismereteken, tá­jékozatlanságon lehetne javí­tani. Úgy véli: ez az állatvéde­lemről és a víziszárnyasokról szóló ismeretterjesztő előadá­sokkal, pozitív reklámokkal érhető el, ami az ágazat meg­ítélésére ugyancsak pozitív hatással lehet. Négy kontinens fiataljai választják a Kaposvári Egyetem népszerű képzéseit Visszajött, hogy PhD-hallgató lehessen Galina Dukhta Kaposváron szerelmet is talált a minőségi felsőoktatás mellett Fotó: Lang Róbert KAPOSVÁR Egyre több külföl­di hallgató választja a Kapos­vári Egyetemet, az elmúlt öt évben megháromszorozódott a létszámuk. Jelenleg mint­egy százan tanulnak a cam- puson, tavaly huszonegyen vehettek át diplomájukat. A fiatalok a világ huszonkét országából érkeznek Kapos­várra, többek között Dél-Afri- kából, Laoszból, Máltáról, sőt még Mexikóból is. Isaac Hyeladi Malgwi Ni­gériából érkezett a Kaposvá­ri Egyetemre, ahol a második évét kezdte meg idén szeptem­berben. Az intézményt azért választotta, mert a szakterü­letén kiváló lehetőségeket ta­lált itt. - Jó híre van az intéz­ménynek, és kiváló profesz- szorok tanítanak - mondta el kérdésünkre a takarmányo­zási és takarmánybiztonsági mérnök szakon tanuló hall­gató. - Jó kutató és tudós sze­retnék lenni, úgy érzem, eh­hez itt megkapom a szüksé­ges tudást. A fiatalember elmondta: azt kapta Kaposváron, amit el­várt. Elfogadták őt, és kipró­bálhatta magát a Molekuláris Biológia laboratóriumban. A nigériai hallgató nem­csak szakterületén bővíti tu­dását, hanem egy magyar nyelvi kurzusra is beiratko­zott, hogy könnyebben boldo­guljon. Ugyanezt tette az Ukrajná­ból érkezett Galina Dukhta is, aki már 2011-ben is a Kapos­vári Egyetem hallgatója volt. Akkor takarmányozási és ta­karmánybiztonsági mérnök szakon szerzett mesterdiplo­mát. A fiatal szakember ez­után visszatért Ukrajnába, ahol igyekezett állást találni friss diplomás mérnökként. Miután dolgozott állami szer­veknél dolgozott visszatért a Kaposvári Egyetemre. - Mi­vel szerettem volna PhD-ké- pesítést szerezni, és erre 2013-ban még nem voltam készen, úgy döntöttem, visz­szajövök - mondta el lapunk­nak Galina Dukhta. - Ráadá­sul úgy gondolom, hogy ez a város megfelelő arra, hogy az ember nyugalomban tanuljon és végiggondolja a jövőjét. Galina Dukhta is a Stipen­dium Hungaricum ösztöndíj­programban tanul a Kapos­vári Egyetemen, s egészen 2020-ig marad. A fiatal uk­rán tanuló nemcsak a megfe­lelő iskolát találta meg Kapos­váron, de itt lelte meg a sze­relmet is, egy francia fiú sze­mélyében. Azt mondta: egy kutatásban is részt vesz és nagyon szeret a somogyi me­gyeszékhelyen élni. - Sokat tanulok, de ez a város a nyu­galmat jelenti nekem - mond­ta az ukrán hallgató. - Az ele­jén voltak nyelvi nehézségek, de a többi külföldi hallgatóval együtt tanultunk, és így volt lehetőség megbeszélni az elő­adásokon hallottakat. A fiatal agrárszakember el­mondta: előbb vagy utóbb ha­za szeretne térni, hiszen a cél­ja, hogy a hazájáért dolgoz­hasson. Koszorús Rita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents