Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám
2 KÖZÉLET 2017. DECEMBER 16., SZOMBAT A természetes élőhelyéről lassan teljesen kipusztul Eltűnhet az erdőkből a szarvasgomba Évek óta olyan ádázul gyűjtik az erdőkben a szarvas- gombát, hogy már attól kell félni, kipusztul a természetes élőhelyéről. Magyarországon a talajok egyharma- da alkalmas arra, hogy a legdrágább gombafajta megteremjen benne. A megoldás a mesterséges termesztés lehet, amire hazai szabadalom is létezik. Fábos Erika TÚLSZIBÉS A magyar szarvas- gombát főleg Nyugat-Európa vásárolja fel. A közepes minőségű is nagyon drága, kilójáért 200-300 eurót, vagyis 60-90 ezer forintot fizetnek, ezért pedig megéri kiásni. Az illegális gyűjtők nem is ' válogatnak az eszközökben. Korábban csak az ország sze- ’ gényebb régióiban, de manapság már az ország egész területén kutatnak az értékes gomba után. Ott tartunk, hogy a túlszedés áldozata lehet ez a gombafajta. Idén már a tavalyi 25-30 tonnás mennyiségnek csak a harmadát sikerült begyűjteni. Van olyan terület, ahol azzal, ahogyan széttúrták az erdőt, nagyobb kárt okoztak, mint a lopással. A szarvasgombát csak érett korában, óvatosan szabad kiemelni a földből, különben a gombakezdemények nem tudnak megérni, a gombafonalak elszakadnak és később ott sokkal kevesebb gomba terem. „A szarvasgomba gyűjtésére egyébként is szigorúbb rendelet vonatkozik - mondta el Te- mesi Géza, az Országos Természetőr Egyesület elnöke. - Ez tiltja az ásást, kapálást, gereb- lyézést, a növények gyökérzetének indokolatlan károsítását, az éretlen gomba gyűjtését, az éjszakai gyűjtést.” Mint minden más, nem védett növényből, állami erdőben egyéni szükségletre fejenként napi 2 kilogramm gyűjthető. Az egyéni szükségletre gyűjtött mennyiség azonSzarvasgombabol napi két kilogramm gyűjthető Foto: AFP an kereski delmi forgalom ba nem hozható. M; gánerdőben W minden nemű, állami erdőben a nagyobb mennyiségű gyűjtéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Védett természeti területen a gyűjtés a természetvédelmi hatóság külön engedélyéhez is kötött. A legtöbb állami erdészet területén lehet váltani általános vagy kijelölt területre vonatkozó éves engedélyt néhány tízezer forintért, és a magánerdőtulajdonosokkal is meg lehet egyezni. Ezt ki is használják az illegális gyűjtők: szereznek egy engedélyt, onnantól pedig, hacsak nem érik tetten őket, azt már lehetetlen bizonyítani, pontosan hol szedték össze a gombát. Az idén minden eddiginél több rendőrségi feljelentés volt hasonló esetek miatt. Békés megyében, a BaKilója idén 400 euró Fotó: AFP laton környékén, Zalában és a Mecsekben is megjelentek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy többen gyűjtenek illegálisan - eddig is sokan voltak -, hanem azt, hogy az állami és magánerdőgazdálkodók is elkezdték kiadni bérbe az erdőket. A bérlők pedig igyekeznek megvédeni a területüket, őrzik az erdőket, kamerákat szerelnek fel és feljelentést is tesznek. „Minden évszakban van valami, amiért gázolni lehet az erdőkben. A gyógynövények miatt folyamatosan, tavasz- szal főleg a medvehagymáért - mondta Temesi Géza. - Ennek a nagy része is jogosulatlan gyűjtésből, lopásból származik. Szedése közben mindent, köztük a védett növényeket is letapossák vagy a medvehagymával együtt leszedik, lekaszálják. A medvehagyma illegális gyűjtése és árusítása becslések szerint évente forintszázmilliókra tehető hasznot hoz a természetet ká- rosítóknak, ezért már évek óta szorgalmazzuk, hogy szigorítsák a gyűjtést. A hazai gyógynövények között harminc védett és fokozottan védett van. Gyűjtésük büntethető is. Ilyenkor, ősztől tavaszig a fagyöngy van soron, aztán január végén az agancsgyűjtők indulnak el. Pedig a hullajtott agancs mindig a vadászatra joEgyre többen termesztik „Tizenhat éve termesztik a szarvasgombát Magyarországon, az enyém volt az első mesterségesen telepített szarvas gombás erdő - mondta Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke. - Ehhez olyan szaporítóanyagot, szarvasgombával kezelt makkot használunk, ami garantálja, hogy az így létrejött tölgyerdőben szarvas gomba terem majd. A módszert én magam dolgoztam és kísérleteztem ki. Egy hektár ilyen erdőnek a hozama tíz- szerese-hússzorosa a hagyományos szántóföldi kultúrák hozamának. A termésre nyolc évet kell várni, akkor lehet először gyűjteni. Az idei nyári szarvasgombáért például 400 eurót adtak kilónként. Az ország egész területén létesítettek már ilyen erdőket, most csak 50-80 hektár területet hasznosítanak így, holott Magyarországon a talajok egyharmada alkalmas lenne erre. Most uniós pályázat is van a telepítésekre ötven- milliárd forintos kerettel, tehát hatalmas lehetőség van még ezen a területen." gosult tulajdona, gyűjtése lopásnak minősül. Ilyenkor ráadásul nemcsak az agancsokat gyűjtik össze, de zavarják is a vadat, hogy menekülés közben a faágak leverjék az agancsát, ezért pedig vadvédelmi bírság is kiszabható.” Mátyás emléke Kolozsvártól Bécsig IDENTITÁS Mátyás királyemlékévet hirdet 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság - jelentette be Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár közölte: a Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát tart majd, kiállítást, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek. Potápi Árpád János az emlékévvel összefüggésben kiemelte a magyar identitás szorosabbra fűzését, és azt mondta: Mátyás király erőskezű, jelentős uralkodóként vonult be a történelembe. Megerősítette Magyarországot, felismerte, hogy csak így lehet megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését. Nemcsak a történetírás, hanem mondáink és népmeséink is őrzik alakját. Potápi elmondta: január 12-14-én Szegeden emlékező szentmisét tartanak, január 20-24. között jótékonysági reneszánsz bál, ételkóstoló és forgatag lesz a fővárosban Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából. Márciusban Székesfehérváron koronázási misét tartanak, áprilisban, Mátyás halálának évfordulóján megemlékezés lesz Bécsben és Budapesten. Júniusban Bécsben kiállítás nyílik majd a város elfoglalásának évfordulóján. Az emlékév a kolozsvári magyar napok egyik központi programeleme is lesz majd a tervek szerint. A programok lebonyolítója a Magyarság Háza lesz, az ötletadó az Emberi Méltóság Tanácsa és Gaal Gergely volt - ismertette. Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő, a tanácsadó testület elnöke arról beszélt: Mátyás király felismerte, hogy a közép-európai népeket összefogva, az Oszmán Birodalom terjeszkedését megállítva meg kell védeni a keresztény civilizációt. Reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programsorozatot megvalósítani, amellyel meg tudják mozgatni a Kárpát-medence magyarságát. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának, az emlékév ötletadójának elnöke kiemelte: Mátyással egy olyan uralkodót tudnak felmutatni, aki erős birodalmat épített Európa közepén, szigorú törvényekkel. Volt koncepciója és az országot is gyarapítani tudta - hangsúlyozta, hozzátéve: életműve számos lehetőséget kínál a történészeknek és a fiataloknak egyaránt. Kitért arra is, hogy Erdély Romániához csatolásának 100. évfordulója lesz 2018-ban, és várhatóan több, a magyarság számára kellemetlen eseményre is fel kell készülni. Erre is egyfajta válasz lehet az emlékév, ami a Szent László-emlékév egyfajta folytatása. Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy az előző két emlékévhez hasonlóan sikeres lesz ez a programsorozat is. Hozzátette: február 23-24-én Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából tartanak megemlékezést. Szeptemberben Vajdahunya- don többnapos rendezvény- sorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt. Csi- bi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: igyekeznek minél több együttműködő partnert bevonni. MW HIRDETÉS 2017 cts»UMí»W»V www.fourfourtwo.hu KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! «itt ttom, vwttiitum l
