Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-09 / 287. szám

2017. DECEMBER 9., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM Nálunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerküszöbét A múltunk szégyellni való lenne? Bán János szerint bűn, hogy máig nem készült nagyszabású, látványos történelmi film Szent Istvánról, vagy Hunyadi Jánosról Fotó: MW Jövőre lezárul a Hunyadi Já­nosról szóló regényeposz, de lesz más folytatás - nyi­latkozta lapunknak Bán Já­nos, akinek új könyve, a so­rozat 9. kötete a napokban került a könyvesboltoka. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu- Kimondani is sok: a Hunya­di-sorozat 9. kötete jelent meg a napokban. A regényfolyam az elmúlt évtizedek legnépsze­rűbb sorozata. Nem érzi azt, hogy a határokat feszegeti az érdeklődés fenntartása terén? Egyáltalán, meddig lehet ezt fokozni?- Óriási kihívás egy törté­nelmi regényt vagy soroza­tot úgy megírni, hogy folya­matosan fenntartsa az érdek­lődést. Ugyanis a lényegi ele­me, a sztorija elvileg minden­ki számára ismert. Nem vál­toztatható meg, mondjuk az, ki nyerje a várnai csatát, vagy hogy mi legyen a sorsa Hunya­di Jánosnak. Mégis úgy kell, úgy érdemes megírni, hogy izgalmas, letehetetlen legyen, és eközben minél több infor­mációt adjon át az olvasónak az adott korszakról. A Hunya­di-sorozat olvasói visszajel­zései alapján mindkét kitű­zött célt sikerült elérni. Olva­sóként emlékszem, mennyire lekötött néhány nagyszerű so­rozat. Amikor az ember már beosztja, hány oldalt olvashat el egy nap, hogy még egy kis ideig kitartson a könyv, ak­kor az már valami. A Hunya­di-sorozat olvasói közül sokan már harmadszorra, negyed- szerre olvassák végig az ed­dig megjelent köteteket. Sze­rintem jobban ismerik a szö­veget, mint én...- Mikor lesz vége a sorozatnak és mi kezdődik utána?- A sorozatot lezáró tizedik kötet jövőre jelenik meg. Ab­ban Hunyadi János életének csúcspontja, a nándorfehér­vári ostrom leírása alkotja ennek a fényes életpályának az epikus lezárását. A tervek szerint ezt követően indítjuk a Mátyás király életét feldol­gozó, hasonló terjedelmű és alaposságú regénysorozatot, amit Corvin János históriája követ majd. A végén, ha min­den jól megy, egy hatalmas, huszonöt kötetes széria mu­tatja be a magyar történelem talán legizgalmasabb évszá­zadát a Hunyadi-család három nemzedékének cselekedetein keresztül.- Bizonyára gyakori kérdés az író-olvasó találkozókon, hogy mikor készül már végre film­vagy televíziós sorozat a Hu­nyadiból. Vannak már biztató hírek?- Nagyon szeretnénk egy tízrészes televíziós sorozatot készíteni a regényekből, de régóta nem halad a projekt. Valahol megakadt, gondolom. Pedig iszonyatosan szükség lenne ilyen és ehhez hasonló tévésorozatokra, mozifilmek­re, az Árpád-háziak, a Hunya­diak, a Zrínyiek, Anjouk his­tóriájának kalandos, izgal­mas filmes feldolgozására. A múltunk megismerése nél­kül ugyanis nincs esélyünk a jövő kihívásaival szembe­nézni.- Nemcsak a Hunyadi van elfe­lejtve, más témákból sem ké­szülnek filmek, sorozatok. De miért is van ez így? Mi ennek a felfoghatatlan hiátusnak az oka? Nincs rá akarat? Nincs rá pénz? Miért nincsenek törté­nelmi filmek, sorozatok?- Magyarországos még so­ha nem készült normális tör­ténelmi játékfilm Szent Ist­ván királyról, Hunyadi Já­nosról, Mátyás királyról. Van rockopera, mese, rajzfilm. Nagyszabású, látványos tör­ténelmi mozi ezekről a nem­zeti ikonokról nem készült. Ez szerintem bűn. Miközben a Magyarországhoz képest is szegénynek tekinthető kis Al­bánia már az 50-es években képes volt nagyszabású törté­nelmi filmet forgatni Hunya­di János kortársáról, Szkan­der bégről. A magyar film­gyártás számos képviselőjé­ben a szocializmus évtizede­iben kialakult kontraszelek- tív hagyomány folytatásaként máig élő, mély, és áthidalha­tatlan ellenszenv alakult ki a magyar történelmi témák iránt. A nemzeti múlt dicső­séges évszázadainak ábrázo­lását nacionalista, tehát egy­ben soviniszta gyanú leng­te és lengi be. Nem szeretik ezeket a témákat, inkább a depressziós, szenvedős törté­netekre nyitottak. A magyar történelemnek is legfeljebb a sötét, bűnösnek, bűntudatot keltőnek tekinthető időszaka­it részesítik előnyben. Mint­ha a dicsőséges, felemelő tör­ténelmi múlt afféle szégyellni való epizód lenne. Ez felfogha­tatlan, hiszen rajtunk kívül minden kelet-európai ország óriási gondot fordít történel­mének feldolgozására. A di­csőséges korszakokra, a nem­zeti tragédiákra egyaránt. A lengyelek megdöbbentő erejű filmeket készítettek a katyni mészárlásról, a volhíniai len­gyelek katasztrófájáról. Ná­lunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerkü­szöbét. Holokausztfilm renge­teg van, gulagfilm talán most jön először. A délvidéki, erdé­lyi, felvidéki magyarok szen­vedése nem szalonképes a je­lek szerint. A Hideg napok hű­en beszámol a magyarok vé­rengzéséről Újvidéken, de a szerb partizánok bosszúja nem érdekli már a filmese­ket. Üvöltő a kettős mérce je­lenléte. Ezért nem készültek látványos, népszerű történel­mi filmek nagyobb számban, és ezért nem készülnek most sem. A magyar társadalom joggal érzi úgy, hogy két évti­zeddel a rendszerváltás után még mindig ideológiai stop­táblák állnak a múlt megis­merésének útjai előtt.- Egyes döntéshozók szerint a magyar piac kicsi: hiába gyár­tanánk le nagyszabású törté­nelmi eposzokat, ha nem tud­juk őket exportálni. Érdekel-e valakit a Kárpát-medencén kí­vül a magyar történelem?- A nézők nem az alapján vá­logatnak, hogy melyik nemzet történelméről szól az adott film. Jó, izgalmas, tanulságos, szó­rakoztató történeteket szeret­nének. A skót William Wallace vagy a spanyol El Cid meséje a világ minden részén érthető, él­vezhető. A Hunyadiak históriá­ja éppen ilyen zseniális sztori, ráadásul jellegzetesen magyar. Többet elmondhatnánk ma­gunkról egy ilyen filmmel, mint ezer politikai nyilatkozattal.- Andy Vájná filmügyi kormány- biztos arról beszélt, hogy hiá­nyoznak neki az új magyar tör­ténelmi filmek, de csak a beér­kező anyagokból tud válogat­ni, ő nem tud megíratni egy jó forgatókönyvet, ha a téma nem tetszik az alkotónak.- A kormánybiztosnak ab­ban kétségtelenül igaza van, hogy csak hozott anyagból tud főzni, hiszen a Magyar Nem­zeti Filmalap működése er­re a szisztémára épül. Csak­hogy számos hozott anyag vér­zett már el a filmalap útvesz­tőiben. A Hunyadi, a Zrínyi, a Bethlen, a Toldi mind olyan projektek, amelyekből egy­előre nem lesz magyar törté­nelmi film. Az elutasítás okai közt leggyakrabban a megfe­lelő forgatókönyv hiánya volt. Mi sem tudtunk a Hunyadiból egyetlen mozifilmbe mindent belepréselő forgatókönyvet le­tenni az asztalra.- Akkor mégis mi a következő lépés? Nem gondolt még arra, hogy népszavazást indítványoz a kérdésben? Biztosan sok tá­mogatója lenne a magyar tör­ténelmi filmnek.- Semmi értelme a népsza­vazásnak. A napnál világo­sabb, hogy a magyar nézők vágynak történelmi filmek­re. A nézők szeretnék. A kor­mánybiztos is szeretné. Elvileg pénz is van rá. Akkor hogy a csudába nem készülnek ilyen filmek? Valami oka csak van. De kivárjuk. Ezt tesszük már régóta. A hun-magyar őstörténethez visszanyúló kötet súlyos sors- és nemzetkérdéseket tesz fel Csaba királyfi a Kárpát-medencében AJÁNLÓ Lezsák Sándor költő, drámaíró új darabja a hun-ma­gyar időkbe röpít vissza. A történet szerint Csaba ki­rályfi Korezmiában, az Arai-tótól délkeletre, a mo­csárvilág peremén él. Róma bukása és apja, Atilla halála után 25 évvel fel akarja mér­ni szétszórt népének helyze­tét, és visszatér a Kárpát-me­dencébe. Eközben bejárja Ve- reckét, a Tápiómentét, a Pilist, a Tisza-Maros szegletét, Erdő­vidéket, majd visszatér Korez- miába. Útja során különféle embereket, különböző sorso­kat ismer meg az olvasó, mi­közben kalandokon keresztül bontakozik ki a végig izgal­mas cselekmény., „Olyan em­ber ő, aki nem adja fel, újra és újra nekifeszül, hogy a lehe­tetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest” - mond­ja Lezsák Sándor egy interjú­ban főhőséről, Csaba királyfi­ról. Lezsák Sándor eddig négy verseskötetet írt: 1983-ban a Békebeli Éjszaka, 1988-ban a Fekete felhő, teafű, 2015-ben a Társai elmentek Megváltót nézni, majd 2016-ban Színi­tanoda címmel gyermekek­nek szóló versgyűjteménye jelent meg. A Nyolcvan vödör levegő című drámáját 1988- ban adták ki. Politikai írásait gyűjti össze a 2007-ben meg­jelent Iskola a politikában cí­mű kötet. Leghíresebb műve talán a Szörényi Leventével közösen készített, Atilla, Is­ten kardja című 1993-as rock­opera. A hun-magyar őstörté­nethez visszanyúló új kötet súlyos sors- és nemzetkérdé­seket tesz fel, ám nem politi­kai felhangokkal, hanem való­di, a történelmen átívelő mély­séggel és alázattal. A könyv ol­vasmányos, izgalmas, nyelvi­leg pedig bravúros, a drámai részek közt remekbe szabott versbetétek is olvashatóak. Ajánljuk mindenkinek akit érdekel a magyarság sorsa, a történelem, és persze azok­nak is, akik szeretik az érté­kes irodalmi szövegeket. MW Lezsák Sándor: Atilla fia, Csaba királyfi Romantikus népszínmű 12 jelenésben Kiadó: Kairosz Kiadó Szöveggondozás: Kisfalu- di-Bak Judit, M. Tóth Katalin Borító: Őri Kiss István Oidalszám: 220 oldal Megjelenés: 2017 Ár: 2600 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents