Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-29 / 278. szám

2017. NOVEMBER 29., SZERDA SPORT 15 Liu Shaolin Sándor összetett világkupagyőztesként pihenhetett Ismét ezer százalékon Rövid pályás gyorskorcso­lyázóinknak alsó hangon is kéthetes beutaló járt volna egy szívszanatóriumba az olimpiai kvalifikációs világ­kupa-sorozat végjátékában átélt izgalmak után, de már újra jégen vannak. A visz- szazökkenést persze meg­könnyíti, hogy a maximá­lis létszámmal, tíz fővel me­hetnek a februári, phjong- cshangi téli olimpiára, mindkét váltónk megsze­rezte a kvótát. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Sikerült már kifújnia magát? ­kérdeztük a világkupa-sorozat­ban két arany- és három ezüst­érmet begyűjtő Liu Shaolin Sán­dort bölcs előrelátással azelőtt, hogy tegnap megkezdődött vol­na a Magyar Országos Korcso­lyázó Szövetség (MOKSZ) sajtó- tájékoztatója. Mert az összejö­vetel után jószerivel már sor­számot kellett volna tépnünk - bizony, a média is felfedezte az olimpiára is éremeséllyel utazó short trackeseket. A sajtótájékoztatón Kosa Lajos, a MOKSZ elnöke bejelentette, hogy kedden hirdetnek eredményt a Nemzeti Korcsolyázó Központ- Múlt hétfőn érkeztünk haza Szöulból, és pénteken volt az első jeges edzésünk, kaptunk pár nap pihenőt. Én ki is re­pültem Angliába a barátnőm- höz, Elise-hez (a britek három­szoros világbajnokához, Elise Christe-hez - a szerk.), ott ki tudtam pihenni magam.- Szöulban hogy aludt szombat­ról vasárnapra? Ha a záróna­pon a váltóversenyben a kaza- hok legalább a harmadik helyet megszerzik, akkor ők mehetnek az olimpiára, és ezt a futamot kívülről kellett nézniük.- Az a helyzet, hogy én elég jól aludtam, számomra még ott volt az 1000 méteres ver­seny, és nagyon bíztam benne, hogy összejön a váltókvóta is. Ki is szurkoltuk. A döntő alatt a többiek fent voltak a lelátón, én azonban nem bírtam ott ül­ni, lementem a palánk mellé.- Esetleg oda is szólt a koreai­aknak vagy a hollandoknak, hogy nyomják meg a tempót, és verjék meg a kazahokat?- Azt azért nem, ilyenkor már nem szokás trécselni, tervpályázatára. A 2021-re meg­valósuló létesítmény egy nagypá­lyás gyorskorcsolyapálya mellett négy rövidpályásat is magában mindenki a saját dolgával van elfoglalva.- A rémes szombaton Knoch Viktor majdnem bejelentette a visszavonulását. Nem mondták neki, hogy ha az oroszokat nem engedik indulni az olimpián, ak­kor a világkuparangsor kilence­dik helye is kvótát ér.- Mi mindig abban gondolkoz­tunk, hogy a saját erőnkből ju­tunk ki az olimpiára, és azután sem estünk kétségbe, hogy az el­ső két világkupa nem úgy sike­rült, ahogy szerettük volna. Saj­nos aztán a harmadik és a ne­gyedik sem, pechesek voltunk, így nagyon izgalmas lett a vé­ge. Csak nyolcadikok lettünk a világkupában, ám ez nem jelen­ti azt, hogy Phjongcshangban is csak nyolcadikok leszünk.- Hanem?- Maradjunk annyiban, hogy minél előbb szeretnénk végez­ni. S persze egyéniben is, ép­pen ezért törekszünk már újra ezer százalékra az edzéseken.- Szöulban végül megnyerte az ezer métert, és egyben a táv foglal majd, s mivel együttműkö­dést terveznek a Magyar Curling Szövetséggel, két curlingpálya is helyet kapna a komplexumban. Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összetett világkupa-győztese lett. Az alpesi sízőknél a győz­tesek kristálygömböt kapnak. Short trackben?- Hát, mi nem kapunk, de talán ez az idő is eljön majd valamikor. Egyébként Adóval (Liu Shaolin öccse, Liu Shaoang - a szerk.) most dobálhatnánk egymásnak a kristálygömböket, mert ta­valy ő nyerte az összetett vi­lágkupát. Fotó: Mirkó István- Hallottam, hogy Szöulban, mi­után minden jóra fordult, a csa­pat egy karaokebárban vezette le a feszültséget. Éneklésben ki a legjobb?- A társaságunkból egy­értelműen Elise, aki most is szétrappalte a termet. Viktor nem énekelt, és Burján Csabi is csak kicsit. Mi Ádóval duett­ben próbálkoztunk, de be kell vallanom, nekünk ez nem iga­zán ment.... Jeges centrum épül 2021-re a fővárosban Dzsudzsák Balázs büszke arra, hogy Nyírlugosról eljutott Abu-Dzabiba Teljesen a nulláról kell kezdeni LABDARÚGÁS A Formula-l-es szezont záró Abu-Dzabi Nagy­díjon a Williams istálló ven­dégeként ott volt a magyar labdarúgó-válogatott csapat- kapitánya, a helyi al-Vahdá- ban légióskodó Dzsudzsák Balázs is.- Tavaly a Hungaroringen vic­cesen megjegyezte, mostaná­ban inkább nézi, mint vezeti ezeket a drága autókat.- Őszinte voltam, mint mindig, de azóta nem fordult elő, hogy bármi gond adódott volna, vagy balesetet okoz­tam volna.'- Közeleg a december, az ad­vent, a karácsony. Lesz lehe­tősége hazalátogatni?- Sajnos nem. Az időjá­rás miatt ilyenkor pörög itt a szezon, minden itt lesz- a karácsony, a születés­nap, az újév. Folyamato­san játsszuk a bajnoki­kat, januárban Szuperku­pa-meccs, aztán kezdődik az ázsiai Bajnokok Ligája, nekem most indul be igazán a szezon.- A jövőjéről mit lehet tudni?- Elvileg januárban sor ke­rül arra, hogy elővesszük a szerződést, aztán majd meg­látjuk, milyen úton folytat­juk. Egyelőre nincs semmi konkrétum, és nem is akarok ezzel foglalkozni. Teszem a dolgom, próbálok hozzájárul­ni ahhoz, hogy a csapat mi­nél sikeresebben szerepeljen. Dzsudzsák várja, hogy Leekens mit tervez Fotó: Koncz György- A válogatottnál új időszak ve­szi kezdetét. Hogyan készül rá?- Teljesen a nulláról kez­dünk. Még nem tudom, kik ellen és mikor játszunk, kik­kel a fedélzeten, szóval vá­rom, hogy az új kapitány, Georges Leekens mit tervez, milyen koncepció alapján dol­gozik. Természetesen állok a rendelkezésére. Úgy váltunk el novemberben, hogy janu­árban szeretné a tapasztal­tabb játékosokat meghívni, és megbeszélni velük a jövőt érintő kérdéseket.- Reálisan nézve mit érhetünk el az irányítása alatt?- A realitást inkább nem mondanám. Nem azért, mert nem akarom, hanem azért, mert a realitás és az otthoni elvárások sajnos nagyon tá­vol állnak egymástól. Ezt többször is hangoztattam, s ez vagy kiverte a biztosítékot vagy> nem. Soha nem mon­dom azt, hogy bárki ellen le­het esélyünk. Természetesen mindig ebben a szellemben lépünk pályára, de ha a ma­gyar csapatból hiányzik az a négy-öt játékos, akinek jelen­tősebb válogatott múltja van- és ez ebben az évben na­gyon sokszor előfordult ak­kor nagy problémákkal szem­besülünk. Ha azonban min­denki rendelkezésre áll, ha megvan a mag s a szurkolók mögöttünk állnak, akkor bár­ki ellen bátran ki merem kül­deni a csapatot - ahogy azt talán Lettország ellen, vala­mint tíz emberrel Portugália ellen bizonyítottuk.- Mi a véleménye arról a vád­ról, hogy a pénzt választotta a karrier helyett?- Aki azt akarja, úgyis ezt látja bele. Én nem így látom. Nagyon-nagyon elégedett va­gyok. Mindig oda kanyarodok vissza, hogy egy 3500-as te­lepülésről, Nyírlugosról szár­mazom, ezt büszkén vállalom itt, Abu-Dzabiban, vagy a vi­lág bármely más pontján is.- A Herthához mennyire került közei az elmúlt években? A berliniek vezetőedzője, Dárdai Pál miatt nyilvánvalónak tűnik a kötődés.- Palival bármikor beszél­hettem, beszélhetek erről. De elmondja, hogy nem tudtak megfizetni, én meg azt mon­dom: „Pali, csak legyen vala­mi leírva, és hozzád bármi­kor, bárhogyan!” A berliniek más utat választottak, ráadá­sul akkor én nem tudtam in­gyen elmenni, pedig az lett volna az igazi főnyeremény, ha nem kell értem fizetni. Egyszerűen van egy áram, és ha ezt valaki kifizeti, oda me­hetek, ahová akarok. Most is ez a helyzet.- Ha a Hertha hívná, hajlandó lenne jelentősen visszavenni a fizetési igényéből?- Persze, nekem ez nem probléma! Egyszerűen rám fogták, hogy ha nem kapok hat-vagy tízmillió eurót, nem megyek oda. Ha valahol jól ér­zem magam és nívós bajnok­ságról van szó jelentős cé­lokkal, el tudom magam ott képzelni, és ha minden adva van ahhoz, hogy jól teljesít­sek, akkor oda is megyek. So­ha nem voltam és nem is le­szek elégedetlen azzal, amit Nyírlugosról mostanáig ki­hoztam a pályafutásomból. Amit bánok, az az egésznek a megítélése, és itt most ki­csit előjön belőlem az is, hogy persze, van bennem tüske. Tényleg eljutunk odáig, hogy azért, mert ez az év nem volt sikeres, olyan cikkeket írnak, amelyekben megkérdőjelezik a kilencvenhárom válogatott­ságomat?! De mindegy, pró­bálok teljesíteni, és remélem, sikeresek leszünk együtt a jö­vőben. Zsoldos Barna/NS JEGYZET Örömpöri Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Marhapörkölt, krumpligu­lyás, zsíros kenyér. A bővebb felhozatalt meghagyva az éttermi ven­dégeknek, ezen három le­hetőségre szűkül a kínálat. Válasszatok ebből, úgyis a nedű a lényeg - jön az ukáz a csapatvezetőtől.- No de elnököm, ezt ugye nem gondolod komo­lyan? - horkan fel a csé- ká, majd széles mosoly kí­séretében odaszúrja a pre- zidentnek: „Pálinkát azért hozzatok!” Az évzáró bankettek elő­készítése, majd annak „sza­bályszerű” levezénylése egy magára valamit is adó meny- nyei futballcsapat életében úgy következik, mint a bevo­nulás utáni köszöntés, vagy vereség esetén a Bűnbak- keresés nevet viselő fejezet­ben az „én ilyen... bírót még nem láttam” című bekezdés. Lehetett bármilyen - vagy nem akármilyen - a szezon, a focista fazonok­nak meg kell ülni a helyt­állást. Nem mintha idény közben nem lenne éppen elég harmadik félidő, a hi­vatalos mégiscsak az, ami­kor halk nesz közepette az elnök elmondja a frankót, miközben játékosok kevés­bé szomjas hányada jóval a főétel érkezése előtt szorgo­san elpusztítja a savanyú­ság jelentős részét. Ez ám az édes élet! Mert igen, végül nem zsí­ros kenyér kerül az asztal­ra, hanem pori. A marhájá­ból. A szakács persze nem más, mint a játékostárs, akinek ahogy a pályán, a konyhában is van sütni- valója, még ha ehhez a kö­zösből származik is az apa­názs. Arra ugyanis honnan lenne pénz, hogy étterem­ben essenek a tányérnak (és nem egymásnak, mert az csak később jön...) a far­kaséhes focista fiák? Az edző bá’ szakmailag ugyan hozzá tudna tenni az est fényéhez, de túl sokat le­húzott már a pályán és azok környékén, hogy belássa, ennek nem most jött el az ideje. Ha ugyanis a fiai fele­annyira harapnának a zöld gyepen, mint teszik azt a fehér asztalnál, akkor lilá­ra vernék az ellent, és nem szürke kis csapatként tűn­ne fel a gárda az adatok ha­talmas bankjában. Ahogy a számok, úgy a srácok is beszédesek, sőt, egyre in­kább azok. A hegedűs nem a háztetőn, hanem a pin­ce lejárata előtt várja a be­bocsátást, mert ugye: zene nélkül mit érnek ők? A csa­patinduló után a klasszi­kusok (Hegyek között, völ­gyek között... Édesanyám, kedves anyám... stb.) képe­zik a kultúrprogram szer­ves részét, majd az érzel­mi húrok is megpendülnek a nem feltétlenül a kilenc- venperces hajtás miatt el­gyengült férfiembereknél.- Nehéz idényen va­gyunk túl, de jól lezártuk - utal vissza és foglal össze az elnök. Akad még abból az öröm- pörköltből?

Next

/
Thumbnails
Contents