Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-29 / 278. szám
2017. NOVEMBER 29., SZERDA MEGYEI KORKÉP - KORMÁNYHIVATAL Hiaba van igazunk, nyugta nélkül kévés az esélyünk Mit tehet a vásárló, ha selejt az ajándék? A revizorok kiemelten kezelik a karácsonyi vásárokat Somogy megyében Illusztráció: Lang Róbert Együtt készülnek fel a korszerűbb közigazgatásra Az idén is kiemelten ellenőrzik a hatóság szakemberei az adventi időszakban a díszvilágítási füzérek biztonságosságát, címkézését. Próbavásárlás útján vizsgálják, majd szükség esetén szankcionálják a fogyasztók megkárosításához, megtévesztéséhez vezető árfeltüntetési szabálytalanságokat. SOMOGY A legfontosabb vásárlói tudnivalókat a Kaposvári Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya foglalta össze. Fontos, hogy a későbbi problémák elkerülése érdekében a vásárlók őrizzék meg az összes, vásárlást bizonyító blokkot, nyugtát, számlát. Reklamációt csak akkor köteles a kereskedő kezelni, ha ezekkel bizonyítja, hogy az ő üzletében vásárolta a terméket. Ha eltérést tapasztal az akciós ár és a felszámított eladási ár között, lehetőleg még a pénztárnál jelezze. A karácsonyi vásárlások esetében gyakran előfordul, hogy olyan terméket veszünk ajándékba, ami már megvan a hozzátartozónknak, barátunknak. Ilyen esetekben még a sértetlen terméket sem köteles visszacserélni a kereskedő, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján a legtöbben felajánlják ezt a lehetőséget. Érdemes már a vásárláskor tájékozódni az üzletben, vissza- cserélhető-e az ajándék. Ha a termék hibás, akkor a jótállási (1 év) vagy szavatossági (2 év) határidőn belül reklamáció miatt vissza lehet vinni a forgalmazóhoz. Ha jótállásos termék (például műszaki cikkek, órák, ékszerek 10 ezer forint vételár felett) esetében a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza és a vásárlást követő három munkanapon belül kérjük a cserét, a vállalkozó köteles a terméket kicserélni, hogy ha a vállalkozás a kicserélést nem vállalja, akkor a vásárló elállhat a szerződéstől. Ilyen esetben úgy kell eljárni, mintha a szerződés létre sem jött volna, tehát visz- szajár a vételár. Sok vállalkozás próbálkozik azzal, hogy levásárlást ajánl fel, de ha a vásárló a vételárat kéri visz- sza, akkor kötelesek ezt teljesíteni, mert levásárlásra nem lehet senkit sem kötelezni. Fontos, hogy a három munkanap szempontjából az számít, amikor vásárolták a terméket, nem pedig az, amikor az ajándékot átadják. Nem jótállásos termékek (például ruházat, cipő, illetve 10 ezer forint eladási ár alatti műszaki cikkek) esetében a három munkanapos csere szabálya nem érvényes, itt a szavatossági jogainkat érvényesíthetjük. Kockázatot is jelenthet az egyre elterjedtebb internetes vásárlás, mivel ott a vásárló nem foghatja kézbe a terméket a megvétel előtt. Ennek kiküszöbölésére azonban szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak az ilyen vásárlásokra. Online vásárolt termék esetében a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül élhetünk még speciális, az értékesítés módjából eredő indoklás nélküli elállási jogunkkal (tehát nem minőségi kifogás esetén). Csak megbízható portálokon szabad vásárolni, az olyan web- áruházak, amelyeknél nem találni az oldalon az üzemeltető cég adatait, rögtön legyenek gyanúsak. Olyan esetben, amikor egy magyar fogyasztónak nem Magyarországon, hanem valamely másik európai uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkező vállalkozással szemben keletkezik fogyasztói panasza, reklamációja sikertelen in-« tézése miatt az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat segítségért, mivel a szervezet ingyenes szakmai és jogi segítséget is ad. SOMOGY A magyar-horvát együttműködés jegyében az egyablakos ügyintézés kialakításáról, a területi közigazgatás újjászervezéséről, valamint az elektronikus közigazgatás fejlesztésének lehetőségeiről szerveztek szakmai konferenciát a napokban. A Somogy Megyei Kormány- hivatal a horvátországi Muraköz megye, valamint Eszék-Bara- nya megye Köz- igazgatási Hivatalával partnerségben az Európai Regionális Fejlesztési Alapból biztosított támogatást nyert el a horvát- magyar, határon átnyúló köz- igazgatási kapcsolatok fejlesztése céljából. A projekt hazánk oldaláról a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága, horvát részről a Közigazgatási Minisztérium szakmai támogatásával valósul meg. A pályázat fő célja egyfelől a közigazgatás-fejlesztés terén történő tapasztalatcsere, másfelől a határon átnyúló köz iga zKAPOSVÁR A hatósági munkát érintő jogszabályok felelevenítése, illetve a jogszabályi környezet várható változására történő felkészülés érdekében szerveztek munkavédelmi szakmai napot Kaposváron. A rendezvényt a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Osztálya kezdeményezésére tartották meg az elmúlt héten. Nagyon fontos, hogy a munkavédelem szempontjából a munkavállalók egészséges, biztonságos munkavégzési körülmények között dolgozhassanak, a munkaügy pedig a munkavállalók mindennapjaigatási eljárások, szolgáltatások fejlesztése. A projekt keretében november 23-án a Somogy Megyei Kormányhivatal szakmai konferenciát szervezett. A rendezvény Dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott „A területi köz- igazgatás átszervezésének gyakorlati tapasztalatai - hogyan lehet sikeresen kezelni a köz- igazgatás átszervezését?” című előadásával vette kezdetét. Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Fejlesztéséért Felelős helyettes államtitkár a kormányablakok kialakításának tapasztalatait osztotta meg a horvát és magyar kollégákkal. Andreja Bakula, a Horvát Közszolgálati Emberi Erőforrás Menedzsment Szolgálat vezetője a horvát közigazgatási rendszer felépítését és fejlesztését mutatta be. Az egész napos rendezvényen részt vett Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Katica Prpic horvát államtitkár asszony is. ban ugyanúgy jelen van, mint a munkavédelem. Ezért lényeges, hogy tudják a munkáltatók és a munkavállalók is, hogy mik azok a hatályos munkavédelmi és munkaügyi szabályok, amiket be kell tartani. Dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott köszöntőjében kiemelte, hogy a munkavédelem olyan területe a munkavégzésnek, ahol a munkáltatók, a munkavállalók és a hatóság közös munkájára van szükség. A jogszabályi rendelkezések folyamatos módosítása következtében különösen fontossá válik az egyértelmű és megbízható információk elsajátítása, azok közvetítése, ezért elengedhetetlenek az ehhez hasonló szakmai napok. Adventi kiállítás nyílik a galériában KAPOSVÁR Tizennyolc alkotó munkáiból nyílik meg a hagyományos adventi tárlat a Somogy Megyei Kormányhivatal Galériában 2017. december 4-én 16 órakor. A kiállítóterem az idén is ünnepi díszbe öltözik, ahol somogyi művészek alkotásaikkal vallanak az adventról, a karácsony előtti ünnepvárás- ról, a lelki felkészülésről. A hagyományos karácsony előtti tárlaton neves somogyi művészek, többek között Czó- bel Marianna, D. Horváth Edit, Hegedűs György, Hidasi Ágnes, Ikafalvi Farkas Béla, Kertész Sándor, Kiing József, Siess Zsuzsanna, Kovács Tibor, Stotz Mihály, Szabó Zoltán János műveit állítják ki. A kiállításon köszöntőt mond Dr. Neszményi Zsolt kormány- megbízott, a tárlatot Dr. Rum- szauer Miklós, a Szent Margit- Szent József-templom plébánosa nyitja meg. Egymás ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatait hasznosítják a jövőben A munkavédelemről szóltak az előadások Az Államkincstár elektronikus felületen fogadja a Somogyból érkező agrárkár-bejelentéseket Van remény, ha valami megtizedeli a termést SOMOGY Kik az agrárkár-enyhí- tési rendszer tagjai? Milyen kötelezettséggel jár a tagság? Egyáltalán, mit is jelent az agrár- kár-enyhítési rendszer? Időről időre sok somogyi gazdát érintenek ezek a kérdések. Az agrárkár-enyhítési rendszer egy olyan kockázatközösség, amely a mezőgazdasági termelést érintő káros környezeti hatások enyhítését célozza. Kötelezően tagja az a termelő, aki egységes kérelmet nyújt be a Magyar Állam- kincstárhoz és az egységes kérelemben feltüntetett, használt termőföldterület nagysága meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket. Kisebb területen gazdálkodó termelő önkéntesen is taggá válhat. A részvétel feltétele továbbá a kárenyhítési hozzájárulás megfizetése, amely alapján a termelő kárenyhítő juttatásra szerezhet jogosultságot. A befizetett termelői kárenyhítési hozzájárulást az állam legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki. A tárgyévi fizetési kötelezettség összegének megállapítására az egységes kérelemre vonatkozó „szankciós benyújtási időszak” utolsó napján, tehát az idei évben 2017. június 9. napján aktuális bejelentett területadatok alapján került sor. Ezt követően nincs lehetőség az összeg módosítására. A hozzájárulás mértéke ültetvény esetén 3000 forint/ha, szántóföldi zöldség esetén 3000 forint/ha, egyéb szántóföldi kultúrák esetén 1000 forint/ha. A hozzájárulás összegét szeptember 15-éig kellett megfizetni, maradéktalanul. A befizetés elmaradása vagy a határidőn túli befizetés a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság elveszítését eredményezi. A kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények bejelentésére 15 nap áll a termelő rendelkezésére. A kárbejelentést az Állam- kincstár által erre a célra rendelkezésre bocsátott elektronikus felületen lehet megtenni, csakúgy, mint a kárenyhítő juttatás iránti igényt. Ennek benyújtására tárgyév november 30-ig van lehetőség. A kérelmet szakmailag a területileg illetékes megyei kormányhivatal bírálja el. A kárenyhítő juttatás teljes összegére azon termelő lesz jogosult, aki az üzemi szintű referencia hozamértéknek legalább felére és az adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik. Ennek hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult a termelő. Az Államkincstár a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről, és teljesíti a kifizetéseket. Az idéntől fontos változás, hogy a 15 százalékos hozam- érték-csökkenés elérése már nem a teljes üzemi szintre értendő, csupán a károsodással érintett növénykultúrák esetében kell elérni a 15 százalékos küszöbértéket. Az igazoltan károsodott növénykultúrák 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenése esetén a termelő jogosulttá válhat kárenyhítő juttatásra. Az oldal megjelenését a Somogy Megyei Kormányhivatal támogatta Somogy megyei Kormányhivatal 1
