Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-21 / 271. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 21., KEDD Szóládon a legszebb gyümölcsöst díjazták A jövőben csak szakember dolgozhat a legkisebb kultúrházban is Történelmi változás előtt SZÓLÁD A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzését célzó együttműködési megállapodást írt alá a szóládi református egyházközség is. Ennek a programnak a keretében pályázatot hirdettek „A legszebb gyümölcsös bemutatókért” címre, melyen első helyezést ért el a szóládi gyülekezet. A balatoni települést háromtagú küldöttség képviselte a Növényi Diverzi- tás Központ tápiószelei díjátadóján. - Ez az állami szervezet biztosította a gyümölcsfákat a gyülekezet és az ön- kormányzat közös tulajdonú gyümölcsösébe - mondta Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor, aki Rózsás Elemér polgármesterrel és Torma Géza gondnokkal vett részt a rendezvényen.- Az elnyert első díj azért is megtisztelő számunkra, mert rajtunk kívül közel 160 gyümölcsöskertbe telepítettek már a szervezet által adott fákból szerte az országban, de még határon túli magyar lakta vidékeken is. Gamos A. Szóládi küldöttek Hamarosan csak végzett közművelődési szakemberek, ügyintézők foglalkozhatnak majd a kultúra ügyével a legkisebb településeken is, a helyiek pedig beleszólhatnak a programokba. Mélyreható változás előtt áll a közművelődési szakma. Erről tanácskoztak Kaposváron. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu SOMOGY-KAPOSVÁR A közelgő változásokról tartottak előadást a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársai egy Somogy megyei közművelődési szakmai napon a Szivárvány Kultúrpalotában. Egy jogszabályi változás bolygatja majd fel a közművelődést, amely kiterjeszti a kulturális alapellátást. Ezt ismerhették meg a szakmában dolgozók és a somogyi polgármesterek.- Megváltozott a jogi környezet, és ez befolyásolja, hogy a helyben lakók a művelődési házakban milyen lehetőségekkel élhetnek - mondta Kary József, a NMI Művelődési Intézet közszolgáltatási igazgatója. - Változott a szakmai követelményrendszer is. A szakma régi vágya, hogy a kultúrházakban csak szakemberek dolgozzanak, ezt a követelményrendszert erősíti a törvény. Minden megyében tájékoztatjuk az érintetteket a változásról, mert sok feladatuk lesz az önkormányzatoknak, a közművelődési szakembereknek, és mindez Felértékelődik a kultúra, végzettség kell ezután a terjesztéséhez Fotó: Lang Róbert Bíró Norbert: az értelmiség elhagyja a falvakat A szakmai nap résztvevőit Bíró Norbert, a Somogy Megyei Ön- kormányzat elnöke köszöntötte. Megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a somogyi kulturális értékek megőrzésén és továbbadásán sokat munkálkodik a megyei önkormányzat. Hozzátette: az értelmiség egy része elhagyja a falvakat, éppen ezért fokozottan fontos a kistelepülések értékeinek megóvása. Nagy a felelőssége a kultúra menedzselésében a polgár- mestereknek is, hogy közösen vonzóvá tegyük a somogyi településeket. Szalay Lilla, a kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ igazgatója elmondta: történelmi változások zajlanak a közművelődésben, és részletekről még sokat fognak egyeztetni. a kulturális civil szervezeteket is érinti. A törvény megállapítja a művelődési intézményekkel kapcsolatos minimális infrastrukturális követelményeket. Bevezeti a közszolgáltatási művelődési terv intézményét, amelyet nyilvánosságra is kell hozni, hogy az állampolgár lássa, és a közművelődési kerekasztal révén bele is tudjon szólni, hogy milyen rendezvények legyenek a lakóhelyén. Nagyobb szerepet szánnak a gazdaságfejlesztésben is a kultúrának Kary József hangsúlyozta: jelenleg a felkészülési időszak zajlik, a gyakorlati változások végső határideje 2021. Innentől szakmai személyzetet, érdemi ügyintézést kell foglalkoztatni a kisebb településeken is a kultúrházakban. Addig az önkormányzatoknak és az intézményeknek az a feladatuk, hogy vizsgálják felül a működésük, és ha szükséges, tegyenek lépéseket a tar talmi és infrastrukturális fejlesztésért. A törvény azt a személetet erősíti, miszerint a közművelődést közszolgáltatással kell teljesíteni, és kiemelt feladat a művelődő közösségek támogatása. Újdonság, hogy a helyi gazdaság fejlődésében a kultúrának nagyobb szerepet szánnak majd. Töredék életek: elsőként dolgozták fel a cigány holokauszt dunántúli eseményeit Megszólaltak a haláltáborok túlélői Húsz éve zárt be a laktanya a településen KÁLMÁNCSA-BOLHÁS-CSUR- GÓ Film készült a roma holokauszt somogyi eseményeiről. A Töredék életek című 55 perces dokumentumfilmet ma Budapesten mutatják be a nagyközönségnek, Somogybán pedig Csurgón lesz látható elsőként. A film a romák elhurcolását mutatja be, somogyi túlélőkkel és túlélők leszármazottjaival készült interjúk segítségével. Bemutatják az auschwitzi és más haláltáborok hétköznapjait, szó lesz a romákat ért szörnyűségekről, a brutális kivégzésekről. A film készítői sok somogyi helyszínen forgattak, többek között Kálmáncsán, Bolháson, ezenfelül Zala megyében is kutakodtak. A film készítését a Somogy Megyei Roma Nemzetiségi Társulás támogatta, az alkotást - oktatócsomagként - elsősorban általános és közép- iskolásoknak, valamint egyetemi hallgatóknak szánják. A film védnöke Balogh Imre, a Somogy Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a roma társulás elnöke.- Miért épp most látták szükségét egy ilyen témájú alkotás elkészítésének?- A célunk emlékezni az átélt borzalmakra, és emlékeztetni, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló. Korhű dokumentumok segítségével, a személyes történetek elmesélésével meg kell ismertetni a ma fiatalságát, a jövő nemzedékét azzal, hogy a háború milyen pusztító és milyen borzalmas az emberiség számára. Ez a feladat minden korban aktuális, most pedig a világban zajló eseményeket látva különösen az. A dokumentumfilm elkészült, és két helyszínen - most Budapesten, decemberben pedig Csurgón - tartunk díszbemutatót. Ez a feladat minden korban aktuális, most pedig különösen az Balogh Imre: hiánypótló film készült a roma holokausztról Fotó: MW- Nem tudok róla, hogy korábban bárki feldolgozta volna ezt a súlyos témát. Ön is érzi, hogy hatalmas felelősség elsőként nyúlni hozzá.- A film hiánypótló. Tudomásom szerint valóban nem készült még ehhez hasonló és ilyen témájú dokumentumfilm Magyarországon. Mi már 2014 óta tervezzük. Rengeteg helyre írtunk, pályáztunk, nagyon sok támogatóhoz, mecénáshoz fordultunk segítségért, kevés sikerrel. Az emlékév kapcsán végre sikerült pénzt szereznünk rá, így elkezdhettük megkeresni azt az embert, aki segíthet a megvalósításban. Pesty Lászlót, a Pesty Fekete Doboz Produkció vezetőjét kértük fel a film elkészítésére. A szakmai tartalmakért társulásunk szakértői a felelősek. Feltétlenül szeretném megemlíteni a Szerencsejáték Zrt., valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségét, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez dokumentumfilm. MW HOMOKSZENTGYÖRGY A homok- szentgyörgyi laktanya bezárásának 20 éves évfordulójára emlékezett az egykori „Radar század” állománya a hétvégén. Az 1956 és 1997 között működő rádiótechnikai század történetét Bender János idézte fel. Az emlékmű koszorúzásakor elmondta: a katonák nemcsak honvédelmi feladatokban segítettek a településen, hiszen a kultúrház építésében is részt vettek, de a helyi futballcsapatok sorában sem akadt olyan, amelynek ne lett volna egyenruhás tagja. Cinke János polgármester pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a település aranykorát élte a laktanya működésének idején, majd sok más településhez hasonlóan a falu elnéptelenedése is megkezdődött a „Radar század” megszüntetésével. A találkozót a Homokszentgyörgyi Bajtársi Klub szervezte. Békési Ödön szervező megemlékezett azokról az egykor a század kötelékében szolgáló bajtársakról is, akik már nem lehetnek közöttünk. MW
