Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2 KÖZÉLET 2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT Legtöbbször fagyállót használnak az elkövetők Aki mérget szór ki vagy rejt bármilyen, kutyáknak, macskáknak szánt falatokba, állatkínzást követ el, tehát börtönbe is kerülhet. Ezt a fajta bűncselekményt azonban nagyon nehéz bizonyítani. Országszerte terjednek a hasonló esetek. Békéscsabán fagyállóba áztatott kockacukrokat, Budapesten egy kutyafuttató környékén tűkkel teletűzdelt húsokat találtak. Szerencsére a gazdik időben észrevették és összeszedték a csalikat, így egy kutyának sem lett baja, de a tavasz folyamán Kaposváron, a nyáron pedig Szombathelyen volt rá eset, hogy hasonlóktól több állat is elpusztult. Fábos Erika VÉDELEM „Régi módszer ez, és sajnos nehéz védekezni ellene, mert az is gyakran előfordul, hogy nem közterületen vetemednek rá, hanem a saját lakókörnyezetükbe dobnak be mérgezett falatokat a kutyáknak, tömegesen mérgezik ezzel a módszerrel a macskákat is - mondta el Boncz Edit állatvédő. - Az étel megtagadása az egyik legnehezebben megtanítható magatartás a kutyáknak, tehát ilyen módon nem is lehet védekezni ellene.” Sokféle mérget használnak az elkövetők. A leggyakoribb a fagyálló, mivel édes íze van, és nagyon szívesen elfogyasztják az állatok. Hasonló okból használnak tapétaragasztót is. Gyakori, hogy főzőkolbászba csomagolnak csiga, patkány elleni mérgeket, növényvédő szereket. Ezek sajnos nagyon gyorsan hatnak. Ha eleget evett belőle a kutya, már egy-két óra alatt az elhullásához vezethetnek. A mérgezés általában bá- gyadtsággal, étvágytalansággal, fájdalmakkal, hasmenéssel, hányással jár. Gyakori tünet a szapora légzés és szívverés, a nehézlégzés és a nyáladzás is. Az idegrendszerre ható anyagok a mozgáskoordinációt zavarják meg. Az állat ilyenkor hiperaktív lehet, remeghet vagy bolyonghat. „Nagyon sok házi praktika kering arra az esetre, ha mérgezést szenved el a kutya. A tej- és alkoholitatás a legnépszerűbbek - mondta Gippert Róbert állatorvos. - A fagyálló esetében az alkohol valóban segíthet, de a legtöbb esetben hatástalanok ezek a módszerek. A hánytaFoto: ivi 11 Békéscsabán ölt a fagyállóba áztatott kockacukor zásnak minősülnek, tetás és hacsak nem maró anyagot fogyasztott a jószág, a széntabletta, de akár a grillezésre használt szén is segíthet ilyenkor. A legfontosabb mégis az, hogy amint észleljük a mérgezés tüneteit, azonnal vigyük orvoshoz a kutyát. Lehetőség szerint azzal az anyaggal, csalival együtt, amit megevett, ez ugyanis gyorsítja, hogy megfelelő ellenszert kapjon az állat.” Érdemes tpdni, hogy az ilyen mérgezések is állatkínHárom évre is börtönbe kerülhet, aki mérget etet meg egy állattal „Az állatkínzás alapesetben vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esetben bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - mondta Horváth Andrea ügyvéd. - Passzív magatartással is el lehet követni, például ha elmulasztják a tartási kötelességeket, nem etetik vagy láncon tartják az állatot és ezzel a szenvedését okozzák. Idetartozik a bántalmazás, a kínzás és a mérgezés is. Amennyiben a cselekmény alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó károsodását, elpusztulását okozza, a bűncselekmény befejezett, megvalósult. Vagyis annak, hogy valakit felelősségre vonjanak, nem feltétele, hogy elpusztuljon az állat.” hát ha elkapják az elkövetőt, börtönbe is kerülhet, legyen az egy rosszindulatú szom: széd, vagy bárki, aki haragszik a kutyásokra. Évente átlagosan 7-800 esetben indít nyomozást a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt. Tavaly hét elkövető került börtönbe. Az Országos Bírói Hivatal statisztikája szerint az elmúlt hat évben 59-en kerültek rács mögé állatkínzás miatt. „Bonyodalmas ezeknek az eseteknek a felderítése - mondta Boncz Edit. - Szinte észrevétlenül meg lehet ugyanis tenni, hogy kiszórja valaki a mérgező falatokat, és akár napok is eltelhetnek az első mérgezésig. Tetten érni tehát szinte lehetetlen, később pedig bizonyítani az ösz- szefüggést nagyon nehéz.” Ha börtönbe nem is kerül a mérgező, de sikerül bizonyítani, hogy ki mérgezte meg a kutyát, kártérítésért is perelhet a gazda. Egy fajtatiszta, értékesebb kutya esetében ez több százezer forint is lehet. Agresszív lesz a cápa a globális felmelegedéstől RIZIKÓ A globális felmelegedés számos fenyegető hatása ismert, amely most egy újabb rizikófaktorral egészülhet ki Blake Chapman ausztrál tengerbiológus tanulmánya szerint - írja az Origo.hu. A statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a Csendes-óceán térségében a különösen meleg és száraz periódusok, az El Nino-jelenség idején az emberre potenciális veszélyt jelentő cápafajok a szokásosnál jóval nagyobb számban jelennek meg a partközeli sekély vizekben. Blake Chapman cápakutató a Cápatámadások: mítoszok, félreértések és emberi félelem című könyvében az elmúlt évek cápatámadási statisztikái, valamint meteorológiai adatainak összevetéséből jutott arra a következtetésre, hogy a globális klímaváltozás egyik hatása, a tengervíz felmelegedése és a nem provokált cápatámadások számának emelkedése között közvetlen ösz- szefüggés mutatható ki. Blake vizsgálódásai szerint a pacifikus térségben periodikusan jelentkező El Nino-jelenség idején szignifikánsan megnövekszik a potenciálisan veszélyes cápafajok egyedszáma az ausztrál partvidéken. A rendkívüli hőhullámokkal és szárazsággal együtt járó El Nino idején a Csendes-óceán térítők közötti területén az átlagos vízhőmérséklet plusz két Celsius- fokkal is megemelkedhet. „Tudjuk, hogy ez a jelenség hatással volt az ember-cápa interakciókra, mivel a cápatámadások 2009-ben és 2015-ben is megnövekedtek, és mindkét év az El Nino idejére esett. Ez azt jelenti, hogy mind a vízhőmérséklet emelkedése, mind pedig az áramlások megváltozása befolyásolta a cápák viselkedését” - nyilatkozta Chapman a Northern Star internetes lapnak. 2015-ben átlagosan két fokkal megemelkedett a tengervíz hőmérséklete. Ebben az évben 98 cápatámadást regisztráltak, ami évtizedes rekord. Ausztráliában egyébként a „normál” években 10 és 20 között mozog a cápatámadások átlagszáma. Az áldozatok tekintetében harmadik évtizede a szörfösök vezetik a sort, 58 százalékban ők a cápatámadások elszenvedői. Második helyen a fürdőzők állnak 32 százalékkal, a sznorkelesek (szabadtüdős merülök) sérelmére elkövetett támadások 5 százalékot tettek ki, és tavaly csak egyetlen esetben ért cápatámadás légzőkészülékes búvárt. MW A meleg tengervízben gyakoribb a cápatámadás Fotó: AFP HIRDETÉS meg új szakácskönyvünket ■ lilÄv % IWÉM \ \ 1 i Hf A ^ (pj ij
