Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-18 / 269. szám

12 KULTÚRA 2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT Mítoszok és robbanások Hollywood egyik leglátványosabb produkciójában Bruce Wayne, vagyis Bat­man összetrombitál egy szuperhőscsapatot, mert a világot egy soha nem látott veszedelem fenyegeti. Won­der Woman, Aquaman, Cy­borg és Villám együtt veszik fel a harcot az űrből érkező lényekkel, sőt még Super­man is hozzáteszi a magáét a világ - újbóli - megmen­téséhez. Brutálisan egysze­rű sztori, lenyűgöző techni­kai trükkök, no meg két óra dráma és akció lett a War­ner stúdió legújabb kísérle­tének eredménye. Kubiszyn Viktor METRi Az Igazság Ligája EREDETI CÍM: Justice League. Színes, szinkronizált amerikai film. RENDEZTE: Zack Snyder. ÍRTA: Dean Bill Finger, Bob Kane, Joe Shuster, Jerry Sie­gel, Chris Terrio. FŐSZEREPLŐK: Ben Affleck, Gal Gadot, Jason Momoa, Ezra Miller, Ray Fis­her, Amy Adams, Henry Cavill, Amber Heards, Diane Lane, J.K. Simmons, Jeremy Irons. ZENE: Junke XL. FÉNYKÉPEZTE: Fabian Wagner. LÁTVÁNY: Pat­rick Tatopoulos. GYÁRTÓ: DC Comics, Warner Bros. JÁTÉK­IDŐ: 119 perc KORHATÁR: 12. A film szinkronos 2D, IMAX. 4DX és 2D OV változatokban FILM Hollywood két legna­gyobb szuperhősfilmgyár- tó stúdiója folyamatosan ver­senyez egymással, ki tud na­gyobb, látványosabb, izgalma­sabb, csavarosabb filmet ösz- szerakni azokból a hősökből, akiknek a megfilmesítési jo­gai náluk vannak. Ez egyrészt jó, mert a verseny mindig na­gyobb teljesítményre inspirál­ja a résztvevőket, másrészt kevésbé jó, mert a nézők köny- nyebben megunják a hősöket, ha minden hónapban szembe­jön egy csomó. A Disney és a Warner vetélkedésében a most bemutatott Igazság Ligája az egyik legjobban várt DC-szu- perhősfilm, és a Warner min­Fotó: Intercom ban utalgat az ókori mítoszok­ra, és keveri bele a szuperhős­karakterekbe a közös kultúr- kincs tényleges motívumait. Az Igazság Ligájában ilyen az amazonok világa, Atlantisz és a tenger alatti királyság, ami érdekesen ellenpontoz­za a modern kori, high-tech szuperhősök jellemzőit, mint a csupa fém-áramkör-mát- rix Cyborg, vagy a trükkös kütyükkel operáló Batman. A szuperhősök már létrejöt­tükkor is egyfajta újkori mito­lógiát hoztak létre, egyfajta fe­kete-fehér világmagyarázatot, lesz látható a mozikban. FOR­GALMAZÓ: Intercom. MAGYAR- ORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. november 16. és kalandjaik bővelkednek a tanító-nevelő célzatú tanul­ságokban is. Európából nézve persze elég egyszerű világ ez, pláne a hollywoodi lebutított verzió, de látványban és ak­cióban utolérhetetlen. Ha va­lami miatt, ez utóbbiért érde­mes megnézni az Igazság Li­gáját - de ha valaki fajsúlyo­sabb, mélyebb történetet vár, csalódni fog. A Warner mindent megtett, hogy az új szuperhősfilmje nagyot durranjon dent meg is tett, hogy nagyot szóljon. Összehozták benne a stúdió legizgalmasabb szu­perhőseit, olyanokat, akiknek van már külön filmjük, sőt kö­zös filmjük is (Batman, Su­perman, Wonder Woman), és olyanokat, akikről még csak a jövőben várható külön, saját hősmozi, bár a szuperhős-uni­verzumban nagy rajongótá­boruk van (Cyborg, Villám). A történet egyszerű, pár mon­datban leírható: Superman ha­lálával egy gonosz, más boly­góról származó erő (Steppen­wolf) elérkezettnek látja az időt, hogy visszatérjen a Föld­re és elpusztítsa-átalakítsa azt. Egyszer már megkísérel­te, de akkor az amazonok-at- lantisziak-emberek szövet­sége legyőzte őt. A jelenben Bruce Wayne-re (Batman) vár az a feladat, hogy összerántson egy ütőképes csapatot, hogy megakadályozza Steppenwolf tervét, amiben három, a Föl­dön elrejtett, titokzatos erejű láda, sok fém repülő rovar és rengeteg pusztítás szerepel. A kisebb-nagyobb nehéz­ségek után összeálló Igazság Ligája felveszi a harcot a go­nosszal, és hát nem lövünk le nagy poént, ha elmondjuk, hogy a világ a film végére is­mét megmenekül. Ami az Igazság Ligájában - a minden igényt kielégítő lát­vány- és trükkorgia mellett - izgalmas, az a különböző karakterek bemutatása. Bár nem jut mindenkire ugyan­annyi idő, azért felüdülés lát­ni Cyborg vívódását új énje miatt, vagy épp a feltámadt Superman és Lois Lane közös szerelmes pillanatait a sok űrrovar-felrobbantás közt. A Warner - és más szuper­hősfilmek is - egyre nyíltab­Csalódások, hibák, ünnep, halál, szerelmek, szeretők Csinszka - Egy múzsa lelki élete Magyar öntudat, idegen környezet KÖNYV Boncza Berta, ismer­tebb, Ady által nekiajándéko­zott nevén Csinszka a magyar irodalom egyik leghíresebb múzsája. Rövid élete - alig 40 éves korában halt meg - során volt a nemzet ünnepelt mű­vészasszonya éppúgy, mint csapodár nőnek tartott, meg­vetett, feslett erkölcsű nősze­mély. Csinszkához számtalan verset írtak, nemcsak férje, Ady Endre, hanem később Ba­bits is és több kisebb formátu­mú költő. Második férje, Márf- fy Ödön számtalanszor lefestette. Csinszka alak­ja tehát az irodalomban és a magyar művészet- történetben rögzült, ám keveset tudhatunk arról, hogy milyen ember volt valójában, ki volt a nő a múzsaszerep mögött. Vas­tag Andrea két könyvet is szentelt Csinszkának. A Szívem véresre szétzú­zott játék... című kötetben a fiatal író és irodalom- történész Csinszka összes versét adta közre, a már megjelentek mellett szám­talan kiadatlan kéziratot, illetve hat irodalomkritikai tanulmányt is tartalmazott. Az itt tárgyalt, „Halálra­szánt, kivételes virág” című vaskos kötet másra vállalko­zik: megkísérli bemutatni a szerepek mögött rejtőző em­bert, minden hiányával, hi­bájával, erényével és a nagy- közönség előtt ismeretlen tu­lajdonságával. Ki volt valójá­ban Boncza Berta, aki Csinsz­ka néven lett halhatatlan? Er­re a kérdésre keres választ a könyv. A mű hangvétele men­tes a pátosztól és az elfogó­dottságtól, ami a nagy irodal­mi kultuszszemélyek­nek jár, de mentes az ítélke­zéstől is. Vastag Andrea bemutatja Csinszka hátterét, a neves er­délyi családot, ahonnan szár­mazik. Bemutatja a kislányt, aki szülői szeretet nélkül nőtt fel, és olyan viselkedésmintát vett alapul, ami később egész életét befolyásolta. Megkísér­li felfedni a Csinszkában ki­alakult szorongások és komp­lexusok okát, mindazoknak a tetteknek a gyökerét, ami ké­sőbbi felnőtt életét meghatá­rozta. Részletesen elemzi Ady Endrével kötött házasságát és bemutatja annak árnyoldalait is. Bár a közvélekedés Csinsz­kát olykor afféle hisztérika- ként könyvelte el, arról keve­sebb szó esett eddig, hogy Ady Endre utolsó éveinek züllött életmódja, betegsége meny­nyire megviselte az akkor még nagyon fiatal Csinszkát. Az, hogy Csinszka Ady halá­Könyvajánló VASTAG ANDREA: Csinszka-a „Halálraszánt, kivételes virág" KIADÓ: Két Hollós Kiadó. OL­DALSZÁM: 400 oldal. MEGJE­LENÉS: 2016. ÁR: 3990 Ft la után újabb kapcsolatokat lé­tesített férfiakkal, sokak sze­mében árulásnak tűnt. Ebben is és életük sok más motívu­mában is hasonlóság mutat­kozik Csinszka és Petőfi özve­gye, Szendrey Júlia közt, aki­hez Csinszka verset is írt. Vas­tag Andrea részletesen elem­zi és bemutatja Csinszka Ady utáni kapcsolatait, házassá­gát Márffy Ödön festőművész­szel, viszonyát Babits Mihály- lyal. Kitér a társfüggőség le­hetőségére és a kortársak ál­tal hisztériának mondott lelki hangulatingadozások lehetsé­ges okaira. Bár a kötet szer­zője nem idealizálja és nem is romantizálja Csinszka alak­ját, nem mondhatjuk teljesen tárgyilagosnak a kötet hang­vételét: a szerzőnő érezhetően szimpatizál Csinszkával, és megértéssel, empátiával köze­lít alanyához. A kötet nyomdai kivitelezé­se és a lábjegyzetelési techni­ka hagy némi kívánnivalót ma­ga után, de ezt mindenképpen ellensúlyozza a könyv érzé­keny szemléletmódja és a ren­geteg olyan információ, ami új, igazságosabb megvilágí­tásba helyezi Csinszka alakját. Karácsony Vendel FILM Hencz Hilda könyve ere­detileg románul jelent meg, és mind a magyar, mind a ro­mán történetírás számára fe­hér foltként létező kérdéssel foglalkozik: volt-e magyar kö­zösség Bukarestben, a román fővárosban? A könyv bebizo­nyítja, hogy igen. Románia so­hasem volt egységes nemzet­állam, mindig élt mellettük, velük számos kisebbségi sor­ban élő etnikum, és bár poli­tikai okokból a román vezetés (például a két világháború kö­zött) egységes nemzetállam­nak nevezte az országot, Ro­mánia az egyik legvegye­sebb etnikai összetételű or­szág volt. Nem volt ritka a tör­ténelem során, hogy egy-egy kozmopolita városban a ro­mán etnikumúak voltak ki­sebbségben. A könyv egyhar- mada tárgyalja a a bukaresti magyarság első világháború utánig tartó időszakát, majd a két világháború közti perió­dus (amikor ellenséges nem­zetállamban kellett a buka­resti magyaroknak túlélniük) után a kommunista rezsim be­mutatásáról és a rendszervál­tás utáni fejleményekről ol­vashatunk. Hencz Hilda a bu­karesti magyarok történel­mi útján vezeti végig az ol­vasót, a kezdetektől a rend­szerváltás utánig. Kötete hosszú, kitartó kutatómun­ka eredménye. Hiánypótló alkotás. KV Könyvajánló HENCZ HILDA: Magyar Bu­karest KIADÓ: Magyar Napló. SZERKESZTŐ: Farkas Réka. FORDÍTOTTA: János András. OLDALSZÁM: 361 oldal. MEGJELENÉS: 2016. ÁR: 2990 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents