Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-11 / 263. szám

12 KULTÚRA 2017. NOVEMBER 11., SZOMBAT A rossz és túlterhelt anyák újra akcióba lendülnek a mozivásznon A Másnaposok-trilógiát alkotó szerzőpáros, Scott Moore és Jon Lucas tavaly az iszákos férfiak után a nőkre, azon belül is a túl­terhelt anyukákra helyezve a hangsúlyt elkészítette a Rossz anyák című vígjá­tékot, ami hatalmas kasz- szasiker lett világszerte. A Mila Kunis, Kristen Bell, Kathryn Hahn főszereplé­sével készített első rész után hamar megérkezett a folytatás is, ugyanazok­kal az anyukákkal a közép­pontban - a téma pedig ezúttal a karácsony előtti és a karácsonyi őrület. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FILM Bár fura, hogy már no­vemberben karácsonyról szó­ló film kerül a mozikban, a Rossz anyák karácsonya ese­tében az ünnep csak ürügy a komédiázásra. Az alaphelyzet szerint - és a köztudatban is - a karácsony a szeretet és a béke ünnepe, amikor a család tagjai felhőtlenül pihennek és élvezik egymás társaságát. A film szerint lehet, hogy ez valahol így van, de van olyan anyuka, akinek a karácsony maga a horror: rengeteg ké­szülődés, vásárlás, főzés és stressz, csak minél jobban si­kerüljön az ünnep. Három főszereplőnk, Amy (Mila Kunis), Kiki (Kristen Bell) Az egyik főszereplő Mila Kunis, aki elhatározza: visszaszerzi magának és barátnőinek az ünnep önfeledtségét Fotó: Freemanfilm.hu Sarandon alakítja), de ő meg kizárólag azért tűnik fel, hogy pénzt szerezzen a lányától. Ez tehát az alapsztori: van három anyuka meg az ő anyu­káik, vagyis hat nő, ahogy ösz- szevissza kavarnak - a vé­ge természetesen a teljes őrü­let. A Rossz anyák karácsonyá­és Carla (Kathryn Hahn) úgy dönt, hogy „visszaszerzik” az ünnepet maguknak, vagyis nem stresszelnek semmin, mindent úgy fognak csinálni ahogy ne­kik jólesik. Azonban a tervbe hiba csúszik: külön-külön, de mindhárom főszereplő hölgy­nek megjelenik az anyja, előre nem látott problémákat és poén­hegyeket zúdítva a szereplőkre és a nézőkre is. Amy anyja karót nyelt úrinő, aki mindent jobban tud a lá­nyánál, és mindent meg is tesz, hogy minél felejthetetlenebb legyen a családi ünnep, kezébe veszi az ügyeket a házdekorá­lástól kezdve a kórusversenyig és egy jazz-zenész meghívásá­ig a nappaliba. Kiki anyja képtelen elenged­ni felnőtt lányát, annyira tapad rá, hogy még a pizsamáján is az ő arcképét viseli. Carla anyja ta­lán a leglazább, egy öreg rocker nő, aki kamionstoppal érkezik és mindvégig füvet szív (Susan Rossz anyák karácsonya EREDETI CÍM: A Bad Moms Christmas. Színes, szink­ronizált amerikai vígjáték. ÍRTA ÉS RENDEZTE: Jon Lu­cas, Scott Moore. FŐSZEREP­LŐK: Mila Kunis, Kristen Bell, Kathryn Hahn, Susan Saran­don, Christine Baranski, Cheryl Hines, Jay Hernan­dez, Peter Gallagher. ZENE: Christopher Lennertz. FÉNY­KÉPEZTE: Mitchell Amund­sen. GYÁRTÓ: Huayi Brothers. JÁTÉKIDŐ: 104 perc. KORHA­TÁR: 16. FORGALMAZÓ: Free­man Film. MAGYARORSZÁ­GI MOZIBEMUTATÓ: 2017. no­vember 9. nak nehéz elmesélni a történe­tét, mert olyan nincs. A film in­kább szkeccsgyűjtemény lett, vagyis vicces, egymáshoz la­zán kapcsolódó epizódok soro­zata, amit a szereplők bénázá- sa köt össze. Az epizódok hol nagyon humorosak, hol kevés­bé, bár ez ízlés kérdése is - az egyik főszereplő anyuka ro­mánca a sztriptíztáncos fiúval például tele van komikus jele­netekkel, de a konzervatívabb nézőknél kicsaphatja a biztosí­tékot a sok képi és párbeszéd­beli erotikus utalás. Ám a film ennek ellenére szerethető, és sok vicces pillanatot szerezhet. Sajátos székely néprajzi könyv Tíz elbeszélés a 20. század Magyarországáról A kommunizmus abszurditása KÖNYV Sajátos könyv a Székelyország - szerelmes földrajz, egyszerre néprajzi munka, útikönyv, személyes vallomás. Műfaját tekintve egy hosszú esszé, amelyben a szerző egyéni látásmódja, sa­ját élményei éppen olyan fon­tosak, mint a tárgyalt téma. A történelmi székely helysé­geket, tájakat és Csángóföld vidékét mutatja be a könyv, megközelítése pedig egyszer­re földrajzi, régészeti, törté­nelmi, néprajzi, és nagy hang­súlyt helyez a hagyományok­ra és a folklórra is. Mindezt sajátos szerzői szemléletmód­dal teszi, amitől a könyv ki­emelkedik a szokványos úti­rajzok sorából. Hegedűs Imre János székelyhidegkúti szüle­tésű író, műfordító, irodalom- történész a könyvben nem is tagadja személyes elkötele­ződését, rajongását és elhiva­tottságát a téma iránt. A szer­ző a hetvenes években a romá­niai magyar sajtóban kezdett publikálni, először pedagógiai publicisztikákat. 1984-ben ki­költözött Ausztriába, a Bécsi Napló, a Szabad Európa Rádió és a Burgenlandi Rádió ma­gyar nyelvű adásának mun­katársaként dolgozott. Emel­lett eszzéi és irodalmi tanul­mányai jelentek meg az Új Lá­tóhatárban, a Katolikus Szem­lében. A Székelyország a ne­gyedik megjelent könyve - egyszerre tudományos igé­nyű, objektív, személyes han­gú és nemegyszer publicisz­tikai élű szöveg. Bár a kötet érzelemgazdag és szubjektív, kerüli azokat a romantikus túlzásokat és a mítoszépítést, amibe az anyaországi szerzők gyakran beleesnek, ha szé­kely tematikában írnak. He­gedűs Imre János nem tájjel­legű rezervátumként tárgyal­ja a székelységet és Székely­földet, hanem olyan alapvetés­ként, ami a magyar identitás része. KV Könyvajánló HEGEDŰS IMRE JÁNOS: Szé­kelyország - szerelmes föld­rajz. KIADÓ: Magyar Napló. BORÍTÓ: Zách Eszter. OLDAL­SZÁM: 300. ÁR: 5000 Ft. KÖNYV A Generalisszimusz az Akácfa utcában kiérlelt, olvas­mányos és nem utolsósorban tanulságos kötet. Tíz elbeszé­lést tartalmaz a 20. század tör­ténelmi viharait megélő szer­ző élményeiből, valóságalapú, de irodalmi szintű szövegeket. Marosi Gyula (1941) több mint ötven éve publikál, első műve 1966-ban jelent meg. A József Attila-díjas író volt az Akadé­miai Kiadó tördelőszerkesztő­je, a Kortárs folyóirat munka­társa és a legendás Mozgó Vi­lág folyóirat prózarovatának vezetője is. 1978 és 2001 kö­zött a Magyar Televízió dra­maturgjaként dolgozott, forga­tókönyveket írt saját és klasz- szikus írók művei alapján. Novelláin és elbeszélésein is látszik a forgatókönyvírói és a filmes rutin: szövegei képsze- rűek, szinte megelevenednek a papíron, az olvasó sokszor úgy érzi magát, mintha egy fil­met látna. „Maradok a próza­írók kaptafájánál: egy törté­netet, hitem szerint egy érde­kes történetet szeretnék elme­sélni” - írja Egy másik élet cí­mű novellájában, és ez akár a könyv minden írásának a mot­tója is lehetne. Marosi szöve­gei történetközpontúak, ár­nyaltak, és nem egy novellája igen mély kérdéseket boncol­gat, akár az öregedés, a halál témáját vesszük, akár a törté­nelmi, magyarságunkkal kap­csolatos eszmefuttatásokat. Az önéletrajzi ihletettség vé­gig tettenérhető a kötetben, a szerző kamaszkori élménye­in alapuló történettel indul a könyv, és a kötet írásának szinte a jelenidejével zárul. Közben pedig felsejlik a hát­térben, sőt, olykor a történe­tek középpontjában a 20. szá­zadi magyar történelem má­sodik felének megannyi sors­fordító pontja, mint az 1956- os forradalom, a véres meg­torlás, az úgynevezett konszo­lidáció és a kommunista min­dennapok sokszor abszurd helyzetei. Az első novellában a főhős babszemekkel játssza újra az Egri csillagokból a várostro­mot, ám közben a kommuniz­mus mindennapjai kísérte­nek. Marosinak határozott vé­leménye és értékrendje van a rendszerváltás előtti időszak­ról, és fontosnak tartja az em­lékezést a szocialista rendszer, a megtorlások és a hazugsá­gok világára. Szövegei segítik az ilyenfajta kulturális emlé­kezést is, és átélhetőve teszik az akkori időszakot a kommu- niszmus összeomlása után kö­vetkező generációk számára is. Mindez személyes történe­teken keresztül kerül az olva­só elé, jól megformált történe­tekben - a kötet irodalom ,és nem történettudományi mun­ka. lói tetten érhető ez a kötet címadó novellájában is: a Ge­neralisszimusz az Akácfa ut­cában című történet nem más, mint 1956. október 23-ájának története, azon belül is a Sztá- lin-szobor ledöntéséé, alulné­zetből, ahogy egy kiskamasz él­te meg. A történet esendő néző­pontja ellenére mély történel­mi és lelki tanúlságokat is hor­doz. Kiválóan tetten érhető ben­ne Marosi módszere: a szemé­lyes, egyedi, szinte intim elbe­szélésmódon keresztül nyit tá- perspektívát a kor, a törté­nelem összefüggéseinek meg­értésére. Karácsony Vencel Könyvajánló MAROSI GYULA: Generalisszi­musz az Akácfa utcában - Elbeszélések és novellák. KI­ADÓ: Magyar Napló. BORÍTÓ­KÉP: Fortepan. OLDALSZÁM: 238. MEGJELENÉS: 2016. ÁR: Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents