Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-09 / 261. szám

2017. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Nagymamát, kismamát is oltani kell KAPOSVÁR - Magyarországon évente 6000-rel többen halnak meg, amikor alacsony az átol- tottság - mondta Vajner Péter háziorvos az influenza szezon­nyitó konferenciáján. - Az ese­tek többségéért az influenza a felelős - mondta az előadó, aki kiemelte, hogy az orvosoknak nagy szerepük van abban, rá tudják-e venni a sokszor cse­kély ismeretekkel rendelkező pácienst az oltásra. Első körben a 60 év feletti­ek, a kismamák és az egész­ségügyi dolgozók veszélyezte­tettek. Ám különböző hírfor­rásokból származó ellenkam­pányok miatt sokan elbizony­talanodnak, félnek beadatni a vakcinát. A kaposvári influen­za-értekezleten az orvos és pá­ciense közötti kommunikáció jelentőségét emelték ki. Az érdeklődők tájékozód­hattak az influenza surveil­lance jelentőségéről, vagyis arról a hadjáratról, amelyet a szakemberek a vírus ellen vív­nak azáltal, hogy feltérképe­zik az aktuális helyzetet, vala­mint a következő évben meg­jelenő mutációt jósolják meg. Ezzel az 1918-as világméretű spanyolnáthajárványhoz ha­sonló tragédiákat igyekeznek Kerülni kell a pu­szit és a kézfogást megelőzni. Ebben a prevenci­óban nagy jelentősége van az átoltottságnak. Mészner Zsó­fia a kockázati csoportok átol- tottságának jelentőségéről be­szélt. - Az influenza cseppfer­tőzéssel terjed, ezért szezonjá­ban kerülni kell a gyakori pu- szilkodást, kézfogást, ugyan­is a fertőzöttek 30 százaléka tünetmentes, ám terjesztik a betegséget. A láztalan állapot alatt is előfordul vírusürítés - mondta előadásában. Hozzá­tette: a gyerekek tünetei telje­sen mások, mint a felnőtt be­tegeké, ráadásul gyakran fe­lülfertőződnek pneumococ- cussal, amelyre már létezik a kicsiknek védőoltás, ám jó volna, ha azt a nagyszülők is beadatnák maguknak az inf­luenza elleni vakcina mellé. Hazánkban az előrejelzések alapján december vége-január elejére várják a járványt. Turbéki Bernadett 4 MEGYEI KÖRKÉP Kantár a kézben. A honvédségi elgondolás szerint lovon olyan terepre is eljuthatnak a katonák, ami keréken nem közelíthető meg Fotó: Lang Róbert Nyeregben ülve tették le az esküt Önkéntesekből lovaskatonák Kaposváron alakult meg az első katonai lovas szakasz: tizennyolc önkéntes már az esküt is letette. Ezen a hé­ten háromnapos, intenzív alapkiképzésen vettek részt a leendő lovaskatonák. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu KAPOSVÁR - A toborzótiszt sem hitte, hogy a lónak, mint húzó­szónak ekkora inspiráló ereje lesz; három nap alatt tizennyol­cán jelentkeztek a Kaposvári Önkéntes Területvédelmi Tar­talékos Szakasz egységébe. Va­lamennyien múlt hónapban tet­tük le Hajmáskéren az esküt ló­háton, Simicskó István honvé­delmi miniszter és a honvédség több vezetője előtt. Az év végéig várhatóan huszonöt főre növek­szik a létszám - mondta Meisz- terics László, a Kecelhegyi Lo­vassport KH Egyesület elnöke, aki katonaviseltként vonult be ismét a seregbe. - Ez az egye­sületünk tagjainak egy új kihí­vás, motiváció, és az új feladat segít a csapat összetartásában. Meglepő, hogy még a legfiata­labbak is ilyen fegyelemmel és büszkén viselik az egyenruhát- tette hozzá.- A magyarságom és a lósze­retet hozott ide - mondta Decsi Katalin, aki szintén részt vett az alapkiképzésen. - Csak po­zitívuma lesz annak, hogy itt vagyunk, ha más miatt nem is, az önvédelmi kiképzés mi­att biztosan.- A mai, modern hadviselés­ben is helye van a lovaknak, mert olyan terepen is jól, illet­ve gyorsan lehet mozogni ve­lük, ahová járművekkel nem le­het eljutni. A hadkiegészítő pa­rancsnokságon kell jelentkez­nie, aki katona szeretne lenni, ám azt megszűrik, kiből lehet lovas - mondta a kiképzést ve­zető Nevelés László alezredes.- A 120 órás kiképzés folyama­tos és az eskütétellel sem kell megvárni a nagy ünnepsége­ket, bármikor letehető - mond­ta az alezredes. A lovas katonák többféle fel­adatot is ellátnak majd. Ka­tasztrófa esetén szervezett erőt képviselnek, kapcsolatot tarta­nak a polgári lakosság és a hi­vatásos állomány között, és te­rületvédelem is lesz az ellátan­dó feladatok között. A huszon­öt éves Pálinkás Péter minden­napjaihoz eddig is hozzá tar­toztak a lovak, ő ugyanis lo­vas kaszkadőrként is dolgo­zott már. - A lovas katonaság hagyományának felélesztése azért is jó, mert ez hazánkban növeli majd a lóállományt, so­kaknak munkát adva - mond­ta Pálinkás Péter. A honvédségnél 500 lóval számolnak, a honvédségi mé­neshez lovászok, állatorvo­sok, és lovas edzők is kellenek majd. Ez mind új munkahe­lyet jelent. Kaposváron, a min­taszakasznál várhatóan öt-hat embert foglalkoztatnak majd a katonalovak mellett. A la­kosság állami ünnepségeken is találkozhat majd a lovas ka­tonákkal. Elsőként a kaposvári önkéntesek fogtak fegyvert Eligazítás Fotó: Lang Róbert Sereg négy lábon A magyar hadseregben min­dig is voltak lovasok. 1955- ben szüntették meg őket, az­óta csak a rendőrök lovagol­tak hivatalból. Az újonnan alakuló lovas szakaszok ha­zánk legjobb tenyészeteiből kapják majd négylábú segítő­iket. A lovasokat felfegyverzik gépkarabélyokkal. Jelenleg a lóállomány feltérképezése és a lovasok toborzása zajlik. A lovakkal járó kiadásokat természetesen a honvédség állja majd, és a tartalékos lo­vas katonák ellátmányozásá­ért is ők felelnek majd. Bugyik, betétek a belvárosi fákon és bokrokon; feljelentették a szemetelő lakót a többiek Kukának használja az utcát KAPOSVÁR Évek óta az ablakon dobálja ki a szemetét egy lakó a Zárda utcában. Sokszor az el­használt intim holmija is a jár­dára kerül. A társasház aljában működő üzlettulajdonosok meg­elégelték a szemetelést, feljelen­tést tettek a közterületfelügye­letnél. Ottjártunkkor is tele volt a Zárda utca e szakasza sze­méttel; zacskókkal, elhasznált egészségügyi betétekkel. - Ez már a sokadik eset. Most azon­ban betelt a pohár. Nem hagy­hatjuk, hogy így nézzen ki a bel­város - mondta a vadászkamara megyei titkára a Zárda utcában. Mivel itt van az irodájuk, gyak­ran találkoznak hasonló hulla­Eljárás indult a lakó ellen Bugyi a fán Fotó: MW dókkal. A szemét sokszor a fán vagy a bokrokon landol. A lakó egyik fehérneműje a fán akadt fent és ott is lóg több hónapja. - Ez a belváros. Mi itt közü- letként vagyunk jelen ebben a Zárdái utcai társasházban, mint tulajdonosok. Itt működik a vadászkamara és vadászszö­vetség. Az ügyfélkörünknek, a somogy megyei vadászoknak is szemet szúrt már, hogy évek óta vannak olyan lakótársak, akik úgy oldják meg a kommu­nális problémáikat, hogy egy­szerűen kihajítják az ablakon a szemetüket. Ráadásul sokszor teljesen beteg dolgok kerülnek ide ki, ami egészségügyi koc­kázatot is jelenthet - panaszol­ta Kemenszky Péter, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara me­gyei elnöke. A vadászkamarán kívül a töb­bi üzlettulajdonos is megelégel­te a szemetelést és értesítették a hatóságokat. Az ügyben meg­keresték a közös képviselőt, a rendőrséget és a közterületfel­ügyeletet munkatársait is, akik azonnal intézkedtek. - A beje­lentővel, illetve a társasház kö­zös képviselőjével azonnal fel­vettük a kapcsolatot. Az általuk elmondott információk alapján szabálysértési eljárást kezde­ményeztünk - mondta Kiss Szabolcs, a kaposvári közte­rületfelügyelet vezetője. S. A. Százötvenezerforintos bírság Kiss Szabolcs elmondta: az el­múlt években két hasonló inci­densre volt példa. Akkor is az ablakból dobálták ki a szeme­tet, igaz nem a kommunális hulladékot, hanem állati ürü­léket, ami a közeli fán landolt. A Zárda utcai esetben a sze­metelő akár 150 ezer forintos pénzbüntetésre is számíthat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents