Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. OKTOBER 7., SZOMBAT Három amerikai tudós veheti át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat. A cirkadián, vagyis a belső biológiai ritmus működését kutatják a '90-es évek eleje óta. Nekik köszönhetően tudjuk, hogy gének és az azokat kódoló fehérjék határozzák meg, hogyan működik a szervezetünk a nap folyamán. Ennek nagyobb jelentősége van az egészségünk és a jóllétünk szempontjából is, mint ahogy korábban gondolták. Fábos Erika az életkorral, számos élettani folyamattal és az életmóddal kapcsolatos ingerek, változások, élete során szinte mindenki találkozik a cirkadián ritmus zavarának valamely formájával. Gyors időzónavál- tással járó utazás, munkával kapcsolatos változások, gyerekvállalás, gyász vagy tartós stressz miatt billen meg leggyakrabban a szervezet természetes ciklusa, amit leggyorsabban ingerlékenység, hangulatingadozás és alvászavar jelez. Terray-Horváth Attila neurológus, alvásszakértó' azt mondta: ennek kezeletlenül hosszabb távon olyan szövó'd- ményei lehetnek, amelyek betegségeket okoznak. „Az egészséges emberrel is előfordul, hogy valamilyen okból álmatlanul, vagy rossz alvással tölt el egy-két éjszakát - mondta Terray-Horváth Attila. - Abban az esetben azonban, ha valakinél ez állandósul, korán felébred és képtelen visszaaludni, és ez az állapot minimum egy hónapig fennáll, mielőbb specialistához kell fordulnia.” A belső óráján állítson, ha baj van A cirkadián ritmus zavarai hosszabb távon magas vérnyomáshoz, krónikus alvászavarokhoz, a hormonális rendszer működésének megváltozásához, az immunrendszer alulműködéséhez, pszichés, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, depresszióhoz vezethetnek, és azt is megfigyelték, hogy az éjszakai műszakban dolgozók között bizonyos daganatos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő. „Ha máskor nem, az óraátállítás körüli viták során sokan hallottak már a cirkadián ritmusról - mondta Kozma- Bognár László. - A vizsgálatok szerint a tavaszi óraállítás az, ami jobban megviseli a szervezetet, olyankor a baleseti statisztikáknak is napokig kimutatható a rosszabbodása, az óraállítást követő reggel pedig egyenesen szembeötlő a kiugrás. Éppen ezért nem is ismerek olyan biológust vagy orvost, aki, ha bármilyen módon foglalkozott ezzel a kutatási területtel, ne lenne ellenzője az óraátállításnak. Azt remélem, hogy ez a Nobel-díj felhívja rá a figyelmet, a humánélettan szempontjából ennek milyen nagy hordereje van, és nemcsak az életminőséget tekintve, de az egészségmegőrzés szempontjából is. Nagyon komoly, nagy mintán végzett kutatásokból tudjuk ma már, hogy a szervezetünk napi ritmusát meghatározó mechanizmus nagyon fontos, és ahol csak lehetséges, a környezetet kéne ehhez hozzáigazítani és nem pedig fordítva.” Mi a cirkadián ritmus? Az emberi szervezetben lezajló biológiai folyamatok többsége egy belső ritmust követ, melynek szakaszai 24-27 óránként periodikusan ismétlődnek. Ezt az ismétlődést cirkadián vagy élettani napszaki ritmusnak nevezzük. Ilyen mintázatot követ a hangulat, az alvás-ébrenlét ciklus, a viselkedés, a táplálkozás, a növekedés, a sejtmegújulás, a testhőmérséklet, továbbá egyes hormonok termelődése és az immunfolyamatok is hasonló ciklikussággal mennek végbe. Ezek a folyamatok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges energiát és teszik lehetővé a pihenés alatti feltöltődési. Vezérlőegysége az agyban van, a melatonin hormon segítségével a nappali, illetve éjszakai fényviszonyoktól függően igazítja egymáshoz az egyes biológiai folyamatokat. Különlegessége, hogy - szemben más anyagcsere-folyamatokkal - nem gyorsul vagy lassul a hőmérséklet függvényében. A belső biológiai óra ráadásul akkor is működik, ha az élőlény folyamatosan sötétben van. A cirkadián ritmus felborulása, eltolódása komoly betegségekkel jár. NOBEL-DIJ Az indoklás szerint Jeffrey C. Hall, Michael Ros- bash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy a növények, áz állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. Az első kutatások ebben a témában 1970 körül kezdődtek, akkortájt tudatosodott, hogy az élő szervezeteknek belső biológiai órájuk van, amely segíti őket az alkalmazkodásban a napi ritmushoz és az arra való felkészülésben. Ennek a belső órának a mechanizmusa részben annak köszönhetően vált ismertté, hogy a három amerikai tudós megvilágította a pontos működését. Ez a munka az 1990-es évek eleje óta tart, de azt, hogy ennek milyen nagy élettani jelentősége van, csak az elmúlt 5-10 évben sikerült felismerni és pontosítani. Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki növényi szervezetekben kutatja sikerrel ugyanezt a folyamatot, azt mondta: a mechanizmus régóta ismert volt, a jelenségnek hátterét azáltal sikerült tisztázni, hogy megismertük ennek az órának a molekuláris felépítését és működési elvét. „Muslicákból sikerrel izoláltak egy gént, amely egy napközben lebomló, majd éjszaka felhalmozódó fehérje működését szabályozza - mondta el Kozma Bognár László. - Hamarosan rájöttek, hogy ez a fehérje a sejten belül önfenntartó időzítőként hangolja össze ennek a mechanizmusnak a működését. Több más fehérje is a részese ennek, együttműködésük szabályozza az élőlények belső óráját. Ilyen biológiai mechanizmus működik minden többsejtű élőlényben. A kutatások eredményei a sejtbiológiától a genetikán át az egész organizmusok működését vizsgáló fiziológiáig sok tudományos területet érintenek.” Nem mindegy, hogy pacsirta vagy bagoly A belső óra rendkívüli precizitással igazítja a szervezet működését a nap eltérő szakaszaihoz. Az viszont genetikailag kódolt, tehát nemcsak a megszokásoktól függ, hogy valaki milyen kronotípushoz tartozik, vagyis milyen ritfc/U m u s b a n működik együtt a belső óra a külső környezettel. „Egy ember kronotípusát úgy lehet megállapítani, hogy olyan körülmények között vizsgálják, mikor ébred fel és mikor alszik el, amikor semmilyen kényszerí- tő tényező nincs - mondta Kozma-Bognár László. - Ennek alapján a két szélsőséget pacsirtának és bagolynak nevezzük. Pacsirta az, aki szeret korán ébredni és reggel korán „eszénél” is van, estére pedig kidől. A baglyok estére élednek fel, éjszaka produktívabbak és aktívak, reggel sokáig alszanak. Ezek a különbségek azoknak az órafehérjéknek a különbségeiből fakadnak, amelyeket a most Nobel- díjassá lett tudósok vizs- W gálnak. Európában az emberek 65 százaiéul ka éjszakai ba- goly, tehát tartós stressz a számára, hogy reggel 8-kor már dolgoznia kell. Ez hosszú távon ártalmas, másrészt feltehetően kevésbé produktív is, vagyis sokféle szempontból jobban járnánk, ezt egyre több tanulmány alátámasztja, ha a napi munka és a tanítás reggeli megkezdését későbbre időzítenék.” Betegséget okoz, ha nem figyel oda rá A cirkadián ritmust a napfény és a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli hormonok és fehérjék segítségével, úgy, hogy a ciklusok szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek. Mivel a folyamatot befolyásolják
