Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-05 / 233. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP - EGYHÁZAK 2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Nem építésznek jelentkezett, de már képes együttérezni az otthon építkezőkkel Tovább folytatódnak a kísértetek a város „lelki láb KAPOSVÁR Balás Béla emeritus megyés püspök a Kaposvári Egyházmegye „lelki laboratóriumának” tekintette a Szent Imre-templo- mot. Varga László plébánosból püspök lett, helyére káplánja, Tomanek Ferenc atya került, akit új feladatköréről, a templomrekonstrukcióról, a lelki építkezésről kérdeztük. Lőrincz Sándor sonline@sonline.hu- Nem érte sokkhatásként, hogy Ön lesz a Szent Imre-temp- lom plébániai kormányzója?- De igen, nagy meglepetés volt számomra. Először nem is tűnt fel, mi áll Laci atya levelében, amelyet már püspökként írt, aztán újra elolvastam, és egy pillanat alatt leizzadtam. Később, a beszélgetésünk során kiderült, hogy komolyan gondolja. Megtisztelő a bizalma.- Milyennek ismerte meg az egyházközség életét? Mi tetszett a legjobban?- Nagy ajándék, ám mégis nehéz volt szembesülni azzal, milyen szerteágazó a plébánia élete. A sok és sokféle közösség, csoport, iskolai és plébániai hittanok, programok, a katekumenátus, valamint az, hogy a kereszteléstől a temetésig szinte minden élethelyzetben lévő emberekkel találkozom nap mint nap, igencsak megviselt az elején. Például két temetés után sietni az ifjúsági hittanra, és ott valóban jelen lenni, rájuk figyelni, nehezen ment. De azt éltem és élem meg, amit hiszek, és amiért a papságra vállalkoztam: Isten elkíséri az embert élete kezdetétől minden élethelyzetben. Ajándék, hogy ennek valamennyire én is részese lehetek. A közösségi életnek alapja Krisztus. Hozzá tartozunk, benne hiszünk. Sok szempontból eltérőek az igényeink és az elképzeléseink, mégis a közös hitünk szorosabban kapcsol minket egymáshoz. Hitünk megélésének pár pontját emelném ki: a hittel való szentségekhez járulást, a szentmiséken való hűséges részvételt, valamint a szent- ségimádást és a többi szolgálatot a közösségért, a többiekért. Hálás vagyok azoknak és azokért, akik szolgálják és építik az egyházat és benne ezt az egyházközséget, sokszor igen nagy áldozatok árán is.- Nem érezte úgy, hogy egy már régen befutott, országos hírű, karizmatikus pap káplánjának bizony nehéz a feladata, hiszen óhatatlanul is hasonlít- gatják?- Kezdetben nem volt időm azzal foglalkozni, hogy kihez hasonlítgatnak, és mit mondanak. Bátyám miatt amúgy is ismerős volt a jelenség. Egy idő után azonban elkezdett zavarni, hogy még évekkel később is rendszeresen azt hallgattam, hogy milyen jó helyre kerültem és hogy mennyit tanulhatok Laci atyától. Ez igaz, és tudtam is, hogy így van; ezzel együtt szívesebben beszélgettem volna másról. Én is azt szeretném hirdetni, csak a magam stílusában, hogy Jézus Krisztus az Úr, és hogy aki őt követi, övé lesz az élet világossága, öröme, teljessége, s azt, hogy jó Jézushoz és az Ő egyházához tartozni.- Isten nagy rendező, de nem volt túl szerencsés, hogy a plébánosváltás egybeesett a templomfelújítással...- Valóban könnyebb lett volna a helyzetem, ha a templomfelújítás után, vagy akár előtt történik a váltás, ám azzal együtt, hogy életem eddiIsten elkíséri az embert életé kezdetétől minden élethelyzetben Közbenjáró imák a templomban Francsi atya az „Érints meg engem!” közbenjáró imaalkalmakról azt mondta, hogy a Jézus Szíve, valamint a Szent Margit-templomi ima után október 8-án a Szent Kereszt-templomban tartják e sokakat vonzó alkalmat. A következő gyógyító ima már a megújult Szent Imre-temp- lomban lesz november 12-én. társulat van, amely szépen működik akár rendszeres papi jelenlét nélkül is. A keresés, a kísérletezés időszaka vár ránk; nem ragaszkodom semmihez csak azért, mert eddig ez volt a szokás, de nem félek az újtól. Mindazt támogatom, ami a hitünk megélését segíti. Csütörtök esténként például újra lesznek gitáros misék, amelyeket szentségimádás követ majd. Terveink szerint a szentmise és a szentségimádás lesz a központi témája a nagyböjti lelkigyakorlatunknak is. A közeljövőben pedig elindul a rendszeres Taizé-i imaóra.- Olykor a pap is elbizonytalanodik. Ön kihez fordul, ha segítségre van szüksége? A Szentleiken kívül püspök atya is „súg” néha-néha?- Sokan segítenek. Püspök atyával rendszeresen találkozók - már amennyire sikerül -, ilyenkor tudok tanácsot kérni is tőle. Lelkivezetőmet, paptestvéreimet, köztük papbátyámat is meg szoktam kérdezni, ők mit tanácsolnak bizonyos helyzetekben. A plébánián dolgozó munkatársak mellett a képviselő-testület tagjait is - akár testületként, akár személyesen - gyakran megkeresem, s az is nagy segítség, ha egy közösség vezetését, vagy valamilyen feladatot, szolgálatot, szervezést valakire rábízhatok. Tomanek Ferenc atya mindazt támogatja, ami a hitünk megélését segíti Fotó: Kovács Tibor gi legnehezebb hónapjaiként éltem meg az utóbbiakat, több ajándékot is kaptam. Megtapasztalhattuk például, milyen szeretettel fogadtak bennünket evangélikus testvéreink. Annak is volt előnye, hogy jobban beleláthattam, menynyi munkával jár egy templom szigetelése, belső felújítása. Papnak jelentkeztem, nem építésznek, de most már képes vagyok jobban együttérezni azokkal is, akik otthon építkeznek. Ez hasznos lehet pasz- torális szempontból is. Templomunkban a legszembetűnőbb változások közé tartozik a belső festés, a járólapozás, az üvegajtó, a gyóntatószoba kialakítása. Nem annyira látható, inkább érzékelhető újdonság lesz az új fűtésrendszer és a hangosítás. Utóbbinak hála, remélhetőleg jobban hallhatóan hirdethetjük az örömhírt.- Tervez-e új programokat, netán a hagyományos rendezvények elhagyásával?- Nem szeretném elhagyni a hagyományos programokat, ám érdemes újragondolni azokat. Nekem is vannak ötleteim, de nem tartom jónak, sem célravezetőnek mindent azonnal megvalósítani. Örülök, hogy a világi hívek partnerek a plébánia építésében; több olyan közösség, csoport, Textilképekből nyílt rendhagyó kiállítás a reformáció 500. évfordulója alkalmából Öltésről öltésre érnek egybe az imáink Együtt lépték át a lelki akadályokat KAPOSVÁR „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uramra és hozzá fohászkodik, tehozzád én Istenem, szomjúhozik én lelkem” - a 42. zsoltár egy részletével ékesített varrott textilképét is elhozta Kaposvárra Szekeres Erzsébet Magyar Örökség-díjas gödöllői textilművész, aki a közelmúltban kapta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia legrangosabb elismerését, a Pro Culture Christiana-díjat. A Klebels- berg Középiskolai Kollégium aulájában lévő, Krasznai Zsolt által rendezett kiállítás megnyitóján Maczkó Mária énekművész népénekeivel még közelebb hozta az eget a földhöz. Imádságos tiszta forrásból című, korábban Székes- fehérváron bemutatott, gazdag kollekcióját Giber Vilmos kollégiumigazgató hívta meg. A nyolcvan felé közelítő alkotó - aki agrármérnökként, autodidakta módon került a kortárs textilművészet élvonalába -, néhány éve Árpád-házi szentjeink című, nagyméretű szövött gobelinjeivel már bemutatkozott az intézményben. Ezúttal is tematikus művekkel érkezett; a reformáció ötszázadik évfordulójára állította ösz- sze a mostani anyagot, amelyA Himnusz, ahogyan még nem láttuk Fotó: Kovács Tibor ben református templomok mennyezeti fakazettáira emlékeztető képei éppúgy megtalálhatók, mint zsoltár- és imarészleteket feldolgozó művek. Gazdag népművészeti motívumkincsből építkező kollekciója nemcsak a reformáció félévezredes évfordulója előtt főhajtás, hanem tiszteletadás jeles magyar személyiségek és események előtt is. A textilművész Égi fények címmel a kaposvári Szent Mar- git-templom kiállítótermébe is álmodott egy kamarakiállítást. Szekeres Erzsébet mindkét kaposvári kiállítása október közepéig látogatható. Lőrincz S. MÓR-SIÓFOK-KILITI Ha ma gát Jézus Krisztus követőinek vallja egy-egy közösség, akkor tagjainak készségesnek kell lennie a fogyatékkal élők befogadására. A gyülekezetek lelki akadálymentesítését szolgálják az érzékenyítő programok. Ennek egyik helyszíne volt nemrégiben a móri Szolgáló Szeretet Háza, ahol kétnapos konferenciát szervezett a Magyar Református Szeretetszolgálat. A ságvári és a bala- tonkiliti református egyház- község küldöttsége is részt vett az alkalmon, ahol saját tapasztalataikat is megoszthatták másokkal. Gamos A.