Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2017. OKTÓBER 28., SZOMBAT PANORÁMA 3 Dunaszerdahelyi garázsban épült az űrrakéta Elkészült az Ardea-2 Jövő nyáron szeretnék fellőni az első felvidéki tesztrakétát Fotó: MW Fordulóponthoz érkezett a felvidéki magyarok által vezetett Ardea (Amateur Rocket Development Ad­venture) szlovákiai űrprog­ram. Két év után elkészült a rakétatest, és hamarosan eldől, hogy mikor lövik fel az űrbe az Ardea-2-t. Balázs D. Attila TALÁLMÁNY A 22 éves Nagy Bence tavaly csatlakozott Bo­ros Csabához, az Ardea szlo­vákiai űrkutatási program ve­zetőjéhez. A Pozsonyi Műsza­ki Egyetem gépészmérnöki ka­rán tanuló ifjú mérnök a SÓSA (Szlovák Űrkutatási Szeve- zet) aktuális projektjei között bukkant az Ardea programra, amelybe hamar bekapcsolód­hatott. Nagy Bence A Bumm.sk portálnak elmondta, hogy Csehszlovákiának volt egykor rakétája, de azt hadi célokra használták - az önálló Szlováki­ában az övék lenne az első iga­zi űrrakéta. Három terv készült eddig: az Ardea-1, az Ardea-2 és az Ardea-3. Most a 2-es szá­mú modellen dolgoznak, mert az elsőt sajnos nem sikerült fellőni. Az Ardea-2 elsősorban tesztelésre szolgálna, amiből megtudhatják, hogy egyáltalán működnek-e azok az elvek a gyakorlatban, amelyek mentén eddig dolgoztak. Végső célúk az Ardea-3 megépítése, amely képes lenne túlhaladni a Kár- mán-vonalon, azaz egyenesen az űrbe jutna. Az Ardea-2-t a jövő nyáron szeretnék fellőni. A munka ja­va részét már befejezték, té­len összerakják a kilövőál­lást, tavasszal belehelyezik a testbe a motorokat. - A mi feladatunk azzal, hogy átad­juk a rakétát, véget is ér: nincs beleszólásunk abba, hogy ho­gyan funkcionáljon. Annyi bi­zonyos, hogy kutatási célokra használják majd - mondta el a felvidéki tervező. Az interjúból kiderült, hogy a projekt önkéntes munkán alapul, a két terve­ző kizárólag a szabadidejé­ben tud dolgozni a rakéták tervein egy garázsban. A leg­több alkatrészt és a szerszá­mokat is önerőből szerezték be, de vannak olyan fontos elemek, amelyeket külső cé­gektől kaptak. A SOSA-tól is érkezik támogatás, ám most már eljutottak arra a pontra, hogy egyéb szponzorokat is keresni kell. Arra kérdésre, hogy lehet-e jövője az űrkutatásnak a Fel­vidéken, Nagy Bence azt vá­laszolta, hogy Szlovákiában azért nehezebb a helyzet ezen a téren, mert az ország még nem teljes jogú tagja az Eu­rópai Űrügynökségnek, ezért nehezen kapnak projekteket. Azok az országok, amelyek tagok, eleve prioritást élvez­nek. - A diákprogramokba is jóval nehezebb bekerülni, ám ha valaki elég ügyes és ráter­mett, nem lehetetlen. Jövője viszont, azt hiszem, minden­képp van, mivel egyre köny- nyebb eljutni az űrbe - mond­ta a fiatal magyar tervező. Vádlottak padja G. Juhász Juciit judit.g.juhasz@mediaworks.hu A gyerekek csodálatos lények. A kutyák csodálatos lé­nyek. A bajba került gyereken segíteni kell. A kido­bott kutyán segíteni kell. Vajon mi történik akkor, amikor a bajban lévő gyerek mel­lé kutya kerül? Valószínűleg gyönyörű barátság születik a kapcsolatból, a korábban bajban lévő kutya segít a koráb­ban bajban volt gyereknek. Megtanítja gondoskodni, sze­retni, másra is figyelni. Megtanítja önállóságra, felelősség­re, és megtanítja a barátságra. Ez történik legtöbbször, ha két bajban lévő friss lélek Játszottak vele, egymásra talál, s ha a pá­QimntííittáU ros e8y*k fele e§y állat- ese‘ öimugcsucm, _ tünkben egy kölyökkutya. beszéltek hozzá Szigetváron, a speciális gye­rekotthonban másként ala­kult. Valamelyik bajban lévő, segítségre szoruló gyerek ta­lált egy nála is elhagyatottabb, kidobott kölyköt, és nagyon szeretett volna gondoskodni róla. A kutya maradhatott az otthonban, ahol több bajban lévő, se­gítségre szoruló gyerek élt. Gazdája játszott vele, sétáltatta, ha beteg volt, orvoshoz vit­te. Játszottak vele, simogatták, beszéltek hozzá a többiek is. Attól kezdve a gyerekek jobban érezték magukat a bőrük­ben és végre jó élete lett a kutyának is. Néhány hónap múl­va azonban négy gyerek bántani kezdte a már boldog kisku­tyát. Kavicsokkal dobálta, szerszámnyéllel ütötte. Az árokba kergette, ahol nyáron üvegszilánkok szabdalták a tappancsát, télen a jeges víz gyullasztotta be a szemét. Más­kor botot adtak a szájába, és azt megfogva a levegőben pör­gették, léccel, vascsővel ütötték, kerítésen dobták át. A kiskutya, amely már megtanulta a barátságot, összezava­rodott. Nem értette, hogy az a négy gyerek miért teszi ezt ve­le. Azt sem értette, hogy a felnőttek, akik az ételt adják és még a négy gyerek fölött is hatalmuk van, miért hagyják ezt. Sok-sok hántás után aztán valamelyik felnőtt mégiscsak úgy döntött, hogy rendőrt hív, és menhelyre viszi a kiskutyát, akinek egyszer volt egy gyerekotthonban élő gazdája, aki ját­szott vele, sétált vele. A kiskutya túlélte a kínzást, azt mondják, kévésén múlott. A szigetvári bíróságon a napokban elkezdődött a kiskutya megkínzói elleni tárgyalás. A vádlottak padján négy kamasz ül. HIRDETÉS HIRDETÉS oldalon „ SZftKtRTOK —L-J Mili * t I

Next

/
Thumbnails
Contents