Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-20 / 246. szám

2017. OKTÓBER 20., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP g Már harminc éve táncol a Somogy Táncegyüttes Príma díjas koreográfusa KAPOSVÁR Túri Endrét, a So­mogy Táncegyüttes művé­szeti vezetőjét a korábbi években már háromszor je­lölték a Somogyi Príma díj­ra, ám meg kellett várnia azt a jeles napot, hogy szü­letésnapi ajándékként ve­hesse át az elismerést. Pén­tek tizenharmadikán szüle­tett és a Príma díjat is ekkor vehette át, éppen a 45. szü­letésnapján. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu- Nem mindenki kap a születés­napjára Príma díjat...- Ez a díj most nem szakmai oldalról érkezett, jó érzés, hogy más körökben is tetszik a tevé­kenységem. Mindig azt vallot­tam, hogy nem szavakkal kell elhelyezkedni, hanem az elvég­zett munka minőségével kell kivívni az elismerést. Nagyon jól esett, hogy annyian gratu­láltak a díjátadó után. Úgy ér­zem, édesanyám keze is ben­ne van, aki most már sajnos csak odaföntről irányítja eze­ket a dolgokat. Ő volt az, aki kötelezővé tette nekem a nép­táncot, és nem engedte, hogy abbahagyjam, amíg az általá­nos iskolát ki nem járom. Ele­inte nem is szerettem táncolni, mindig a hátsó sorban roptam. Kilencévesen kezdtem a Somo­gyi Aprók között. Akkoriban a Somogy Táncegyüttes utánpót­lását adtuk, voltak közös fellé­péseink, ám én még hetedikes­ként sem örültem, hogy nép­táncra kell járnom.- Nem szerette, mégis megma­radt édesanyja elképzelése mel­lett. Mikor változott meg a hely­zet?- A 80-as évek elején tátott szájjal figyeltem az irányza­tot, amit Mosóczi István képvi­selt a Somogy Táncegyüttessel. Kortárs elemekkel táncszínhá­zi produkciók születtek szer­kesztett zenére, modern hang­zással, drámai történetekkel, amelyek csábítóak voltak, ám ez a stílus nem adott elegendő táncanyagot. Úgy 16 évesen ke­rültem a táncegyüttesbe, ahol időközben folklór koreográfiák születtek Merczel István által. Ő viszont rengeteg táncanyag­gal látott el bennünket.- Mikor dőlt el, hogy a kisgye­rekként nem kedvelt hobbiból munka lesz?- Lassan 30 éve, hogy a „So­mogybán” táncolok. Közben 1999-től három évig hivatá­sosként vettem részt a Honvéd Táncegyüttesben is. Közben ko­reográfusnak tanultam és ki­jártam a Táncművészeti Főis­kolát. Éppen akkor végeztem, amikor a Somogy Táncegyüt­tesbe művészeti vezetőt keres­tek. 2002-ben visszajöttem, bár a megélhetést akkoriban még nem a tánc nyújtotta.- Manapság a tánctanítás te­szi ki a mindennapjait. Az Együd Árpád Alapfokú Művészeti Is­kola táncpedagógusa. A gyere­kek oktatása, vagy az együttes­ben való munka a lényegesebb? Merre billen a mérleg nyelve?- Nem titkolt cél, hogy a kicsi gyerekből olyan táncost szeret­nénk nevelni, aki majd táncol a Somogy Táncegyüttesben. Na­gyon fontos az utánpótlás-ne­velés, így a mérleg nyelve ezzel együtt mutat a Somogy Tánc- együttes felé.- Nem minden megyeszékhe­lyen működik hasonló kalibe­rű tánccsoport. Mi a titka, hogy nálunk olyan régóta él az együt­tes?- Nagy megtartó ereje van a változatosságnak, hogy több műfajt képviselünk, és mind­ezt hitelesen. A közösség, az egymáshoz való kapcsolódás, mindez úgy, hogy egyszerre több generáció is jelen van a csoportban. Barátságok, szerel­mek, és még házasságok is ala­kultak itt.- A kaposváriak gyakran talál­kozhatnak bálokban és tánchá­zakban is Önnel, amint éppen tanít nekik néhány lépést. Nem érzi néha, hogy besokall a tánc­ból?- Megtisztelőnek érzem, ha a Kossuth téren, vagy az Eu­rópa parkban egy-egy rendez­vényen felkelnek, és beállnak táncolni. Kubában, Bolíviában minden utcasarkon szambáz- nak, lapánban sem néznek fur­csán egy nőre, ha kimonóban megy ki az utcára. Magyaror­szágon sajnos nem a régi érté­kek dominálnak. Gondoljunk csak bele, hogyan néznének egy lányra, ha a plázába somo­gyi viseletben ugrana be vásá­rolni... Minimum kinevetnék. A néptánc nem él meg magá­tól. Több százezer forintba ke­rül egy új koreográfia, még ha csak a ruhákat nézzük. Pedig nagyon összetett műfaj. Rette­netesen bánt, amikor azt mond­ják rá, hogy „táncika”, mert a hagyományőrzésen kívül sportnak is minősül egyben. Igenis, mutogatni kell, hogy az emberek rájöjjenek a létjo­gosultságára, mert egyáltalán nem úgy bánnak vele, mint a japán lány a kimonójával... A „látványfolklóristák” ugyanak­kor engem is zavarnak. Emiatt is fontos a táncszínház, hogy felnyissa a szemeket. Amikor nem a tánccal foglalkozom, igyekszem szebbé tenni a kör­nyezetemet. Idegesít, ha nincs rend körülöttem. Ez igaz a ko­reográfiára és a szüleimtől rám maradt szőlőre, szántóra, amit igyekszem rendben tartani. Bosszant, ha egy munkát félbe kell hagynom, ha a füvet csak félig tudtam lenyírni, vagy nem sikerült próbán kijavítani egy koreográfiát.- Min dolgozik mostanság?- Egy táncszínházi produk­cióval készülünk Budapest­re, a MÜPA-ba, a Kortárs Nép­tánc Antológiára. Október 27-re az év legsikeresebb művei kö­zé válogatták be az előadásun­kat, amit ennél kicsit korábban, már október 23-án láthat a ka­posvári nagyközönség a Szi­várvány Kultúrpalotában. Túri Endre szerint a néptánc a hagyományőrzésen túl sportnak is minősül Fotó: Lang Róbert Egykor a hátsó sorban ropta, ma úgy járják, ahogy megálmodta Homokpad állta útját a vitorlásnak BALATONBOGLÁR A fonyódi ví­zirendőröket a Balatonbog- lár előtti vízterületre riasz­tották, mert bejelentés érke­zett arról, hogy a parttól mint­egy 400 méterre egy vitorlás fennakadt a homokpadon, ön­erőből nem tudott szabadul­ni. A hajó vezetője elmondta az egyenruhásoknak, hogy a saját navigációs hibájából túl közel ment a déli parthoz, en­nek következtében akadtak meg a mederfenéken. A rend­őrök a szolgálati kisgéphajó­val a vitorlás kishajót a rajta lévő emberekkel együtt von­tára vették, majd a mélyebb vízre vontatták. K. G. Vigadtak a romák NAGYATÁD A Nagyatádi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat roma napot tartott, melyen képviseltette magát a barcsi, a nemesdédi és a segesdi roma önkormányzat is. A megjelenteket köszöntötte Or­mai István nagyatádi polgármester. Elmondta, a találkozók jó alkal­mat adnak arra, hogy jobban megismerjék egymás munkáját. Ci­gánydalokkal is szórakoztatták a résztvevőket. Györke József Komfortosabb lett a Csicsergő óvoda LÁBOD Átadták a Csicsergő óvo­da felújított épületét Lábodon. A település a megyei TOP-os forrásokból 46,8 millió forin­tot nyert a fejlesztésre. Az ösz- szegből kicserélték a központi fűtés rendszerét, a tetőre nap­elemek kerültek. Megújultak a csoportszobák, új udvari játé­kokat szereztek be, és egy in­teraktív táblát is, ami jól szol­gálja a nagycsoportosok iskolai felkészítését.- Energiatakarékosabbá és komfortosabbá vált az óvoda - mondta Lassú István polgár- mester -, három ütemben, hét év alatt fejeztük be az óvoda tel­jes felújítását. Az óvodába 60 gyermek jár három csoportban, a gyermek­létszám nem csökken, hosszú évek óta 55-63 között alakul. Korszerűsítették a napi 100 adag ételt előállító óvodai kony­hát is. A felújított óvoda avatá­sán részt vett Szászfalvi László országgyűlési képviselő és Biró Norbert, a Somogy Megyei Ön- kormányzat elnöke. Biró Nor­bert ünnepi beszédében siker- történetnek nevezte a lábodi fejlesztéseket: 250 millió forint érkezhet a településre. 84 mil­liót fordíthatnak a községháza energetikai felújítására, s ipari park épülhet 120 millió forint­ból. K. G. Visszatért a tolvaj, de felismerték KAPOSVÁR Lopott egy kapos­vári áruházban, majd visz- szatért a tett színhelyére, de azonnal felismerték. A férfi egy mobiltelefonnal távozott fizetés nélkül, ám még aznap délután visszament az áru­házba, ahol a biztonsági szol­gálat felismerte és visszatar­totta őt a rendőrök kiérkezé­séig. A 22 éves osztopáni la­kost elfogták, aki elmondta, hogy a lopást követően a te­lefont azonnal eladta egy gi- gei lakosnak, akitől a nagyba­jomi rendőrök a lakcímén le­foglalták a készüléket. A gya­núsított szabadlábon véde­kezhet. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents