Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-11 / 238. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTOBER 11., SZERDA Sok Rippl-Rónai-kép lappanghat, és nem tudható, melyik a hamis Mona Lisa ötvenezerért Van olyan Munkácsy-kép, amelyen csak az aláírás Munkácsyé Fotó: Lang Róbert Átszervezés előtt állnak a somogyi plébániák MARCAU-BARCS-KAPOSVÁR Az esperesi kerületek és a plébá­niák fenntartásáról és átszer­vezéséről tanácskozott a se- gesdi és a csurgói esperesi ke­rületek papsága Marcaliban: a találkozót Varga László me­gyés püspök vezette. A zárt tanácskozás során javaslatokat várt a plébániák fejlesztésére, s javaslatokat lehetett tenni az esperesi ke­rületek átszervezésre is, va­lamint az Egyházmegyei Pa­pi Szenátus (EPSZ) új tagjait is megválasztották. A kapos­vári és barcsi kerületben is hasonló tanácskozás zajlott, október végén pedig a dél-ba­latoni és a somogyvári kerü­letekben kerül sor hasonló találkozóra. A marcali összejövetelt kö­vetően Varga László megyés püspök, a jelen lévő 18 pap­pal együtt szentmisét muta­tott be a Boldog Gizella temp­lomban. Az ünnepi istentisz­teleten Bereczk Balázs alpol­gármester, az Egyházközség Képviselő Testületének tag­jai is jelen voltak. A hívek pedig teljesen megtöltötték a város legfiatalabb templo­mát. Kiss Kálmán Varga László megyés püspök is vezette a találkozót Fotó: K. K. Rengeteg Rippl-Rónai-kép lappanghat még, és nem le­het tudni, hogy az előkerü­lök közül melyik hamisít­vány. A nagy somogyi fes­tő ugyanis az egyik legked­veltebb célpontja a hamisí­tóknak, hangzott el azon a konferencián, amelyet a mű­kincshamisításról tartottak Kaposváron. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR Óriási hasznot re­mélve jelen vannak a magyar műkincspiacon a hamisítók. Hogy a tevékenységüket visz- szaszorítsák, és az érdeklő­dők, gyűjtők és alkotók figyel­mét felhívják a hamisítás ve­szélyeire, ezért rendezett kon­ferenciát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Kaposvá­ri Egyetem Rippl-Rónai Művé­szeti Kara.- Újkori jelenség, hogy az al­kotó művészek heroikus ego­ja miatt nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a művek sajátke- zűségének, pedig a művészet története más arcot mutat - mondta előadásában Lengyel László, a Szépművészeti Mú­zeum osztályvezetője, igaz­ságügyi szakértő, a műtárgy­hamisítás elleni munkacso­port tagja. - Már az ókorban is léteztek hamisítványok. Ké­sőbb nem az anyagi haszon- szerzés húzódott meg a hami­sítások mögött, hanem csíny és kópéság. A reneszánsz ide­jén másolásos, mintakövető művészképzés folyt. Annak idején Munkácsy műhelyének Paál László is tagja volt, és van olyan Paál kép, amin Munká­csy aláírása az eredeti... Ma már a legmodernebb természettudományos techni­kákat is bevetik a műkincsek vizsgálatakor, mégis a hoz­záértő művészettörténészek szemléletén nagyon sok mú­lik. Ez a látásmód csak hosz- szú küzdelemmel sajátítható el, és csak egy pontig tanítha­tó, születni kell rá.- A magyar műkereskedel­mi piacon a legnagyobb neve­ket és a legmagasabb árakat elérő festőket hamisítják, eb­ből a szempontból az elmúlt 40 év a legizgalmasabb. Ezek azok az ügyek, amelyek nagy- közönséghez eljutnak, de nem mindig a legdrágább ügyek a legtanulságosabbak - állítot­ta Lengyel László. - Kétség­telenül jelen van a hamisítás a piacon, sőt néha túl is érté­kelik a a hamisítványok szá­mát. A műkereskedők „taka­rítanak”, de ha egy magára Az egyik legtöbbet hamisított magyar festő Rippl-Rónai, Hor­váth János Milán kaposvári mű­vészettörténész szerint a hami­sítás akkora mérteket ölt, hogy az egész életművet sújtja, kri­minalizálja.- Rippl-Rónai műveiben na­gyon mély bölcselet rejlik. A modernsége az, hogy egysze­adó aukciós házhoz mégis ha­mis kép kerül, az nem csalárd huncutság, hanem az ismere­tek hiánya. Nehéz eligazodni rű eszközökkel mutat rá a tar­talomra - fejtette ki Horváth János Milán. - Ezt a hamisítók primitivizmusnak tartják, nem veszik észre, hogy Rippl-Róna- inak micsoda finom, biztos tu­dású vonalvezetése és színke­zelése van. Ez leleplezi a ha­misítót. Minden képnél tüze­tes vizsgálatra van szükség. a műtárgyak világában, és ha­zai műtárgypiac elmúlt 25 éve arra volt jó, hogy a gyerekbe­tegségei megmutatkozzanak. Rippl-Rónai festményei százá­val lappanghatnak magántulaj­donban. Mire előkerülnek, ki­halnak a tanúk, elvesznek a dokumentumok, ezért a kuta­tónak mind fel kell göngyölíte­nie a képek történetét, hogy ki­derüljön, eredetiek-e. És erről vita van, születhetnek eltérő megállapítások... Kriminalizálja Rippl-Rónai életművét a hamisítás Presley-hasonmások százai közül hozta el a legjobb hangnak járó díjat Közmunkás lett a nagyszakácsi Elvis Fotó: Muzslay Péter NAGYSZAKÁCSI Nemzetközi hí­rű Elvis-imitátor erősíti a köz­munkások csapatát Nagysza­kácsiban. Pál Csaba, a magyar Elvis a somogyi faluban talált otthonra. Úgy érzi, befogadták a településen. Innen jár fellépé­sekre is. - A 32 éves zenei pá­lyafutásom úgy in­dult, hogy nyolc-ki- lenc éves korom­ban meghallottam Elvist énekelni a tévében - mond­ta Pál Csaba, a ma­gyar Elvis. - Azon­nal megragadott, később poszterek­hez, kazettákhoz jutottam, ve­títettek róla több filmet, és ösz- szeállt a kép, megtetszett a stí­lus és a zenei irányzat. A kör­nyezetemnek kezdetben fura dolog volt, hogy roma gyerek létemre nyugati zenét ének­lek, de nem tudtak eltántoríta­ni tőle. Már tízéves koromban eldöntöttem, hogy ezt szeret­ném közönség előtt előadni. 13 éves koromban szendvicsem­bereként hirdettem egy éjsza­kai bárt Keszthelyen, abban az időben már jöttek oda há­rom-négy tagú rockabilly-ze- nekarok. Látták, hogy be van lőve a séróm. Kérdezték, hogy Elvis, mondtam, hogy igen. Beálltam közéjük, levettem a hirdetőtáblát magamról, és egy-két dalt elénekeltem, do­boltam. Mondták, hogy hagyjam ott a táblát a sétálóut­cán, és foglalkoz­zam a zenével. Nagyon sok gya­korlás van Pál Csa­ba megjelenésében mind a mai na­pig. Utálja a paly- back-et, nála a hang a döntő.- Az indulásom után már rengeteg fellépésem volt, és egy zenekart is alapítottam, a Xantiát - emlékezett a ma­gyar Elvis. - Részt vettünk több versenyen, Nagykani­zsán az amatőr zenekarok találkozóján elsöprő sikert arattunk, elvittünk a külön- díjat, fődíjat. lőttek a fellépé­sek, születésnapi partik, gar­den partik, céges bulik, es­küvők. Később az élő zenére Pál Csaba úgy érzi, befogadták már kevésbé volt igény, egye­dül jártam az országot. Aztán jött Ausztria, majd Mallorca. Az első hivatalos magyar El- vis-verseny 2007-ben volt a Kincsem Parkban, ezt meg­nyertem. Ennek eredménye­képpen jutottam ki Angliá­ba, Blackpoolba, egy nemzet­közi versenyre, 350 különbö­ző nemzetiségű Elvis-imitá­tor közé. Ott nemcsak a han­got bírálták, hanem a koreog­ráfiát, a stílust, sőt még a ru­hát is díjazták. Közönségdíjas lettem, rám ruházták a Voi­ce of Elvis díjat. Ezután egy­re népszerűbb lettem, meg­keresett a filmrendező Pálfi György, hogy énekeljem fel a Szabadesés című filmben az If I can dream című számot. Később kint éltem Mallorcán fél éven át, volt egy szerződé­sem, de a honvágy erősebb­nek bizonyult. lőttek az ünne­pek, hazajöttünk először csak három napra, aztán itt is ma­radtunk. Ma is meg lehet élni Elvisként, nem megy ki a di­vatból, de ez hullámvölgy: hol fent, hol lent. Örülök minden fellépésnek, amiből legutóbb egyetlen nap alatt három is volt: Villányban, Kalocsán és Balatonlelléiy Pál Csaba korábban mindig albérletben lakott, de ahogy jöttek a gyerekek, kijelentet­te, hogy a vándoréletet be kell fejezni a családnak. Az inter­neten akadtak Nagyszakácsi­ra, megtetszett neki a falu. Ne­gyedik éve lakik itt, szerinte az emberek befogadták, min­denkivel jól kijön, és számára a közmunka sem megerőltető. Kovács Gábor Siófokon épült a legtöbb lakás az idén SIÓFOK-ZAMÁRDI A Központi Statisztikai Hivatal legújabb elemzéséből kiderült: a vál­lalkozások és a természetes személyek építtetői szerep- vállalása élénkült. A vállal­kozások által épített lakások száma 2,2-szeresére, a ter­mészetes személyek beruhá­zásban megvalósultaké 36 százalékkal nőtt. A korábbi­aktól eltérően az új lakások nagyobb hányadát építették a vállalkozások értékesítés céljából. - A lakások közel háromnegyedét Siófokon és Zamárdiban vették haszná­latba - ismertette a részlete­ket a KSH. - A városokban és a községekben is bővültek az építések. Építési forma szerint a laká­sok 59 százalékát többszintes, több lakásos épületben adták át, míg 40 százalékát családi házas formában alakították ki. Az átlagos alapterület 89 négyzetméter volt, s 68 száza­lékuk két- vagy háromszobás, további 28 százalékuk négy és annál több szobával ren­delkezett. Harsányi Miklós Pál Csaba: "tivissoha nem megy ki a divatból

Next

/
Thumbnails
Contents